Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piaci közgazdászai szerint Magyarország költségvetési pozíciója a nyugat-európai országokéhoz mérve nem rossz. A probléma az - és Magyarországnak elsősorban ezért kell javítania a piacon kialakult kockázati érzetet -, hogy ennek ellenére magasak a magyarországi befektetési eszközöket terhelő felárak; a tízéves forintkötvény hozama jelenleg például 6,7 százalék környékén jár.
Ebből a tényezőből, valamint a magyar gazdaság gyenge növekedési kilátásaiból az következik, hogy a kormánynak jelentős elsődleges - vagyis kamatfizetés előtt számolt - államháztartási többleteket kell produkálnia az adósságráta fenntarthatóságának megőrzése véget - fejtegették a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szakértői mindazonáltal úgy vélekedtek, hogy valószínűleg csak piaci nyomás veheti rá a magyar kormányt az IMF/EU-feltételek elfogadására. Olyan időszakokban, amikor a forint a 300 forint/euró árfolyamszint fölé gyengült, a kormány rendszerint békülékeny nyilatkozatokat tett - jegyzi meg elemzésében Shearing és Jackson.
A Capital Economics londoni elemzői megerősítették azt a véleményüket, hogy az euróövezeti válság újbóli eszkalációja várható, és ha ez bekövetkezik, az ismét feszültségeket okozhat a magyar piacokon. A két szakelemző szerint ez lehet majd az a tényező, amelynek hatására a magyar kormány végül rááll a megállapodásra az IMF-fel.
A Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza is ugyanerre a következtetésre jutott az első évfordulóra összeállított elemzésében. Szerinte a legrosszabb forgatókönyv esetén, vagyis ha a piaci finanszírozási források elapadnának, a magyar kormány ráállna az IMF-program elfogadására, addig azonban a jelek szerint az időnyerés és a minél további piaci finanszírozás fenntartása a stratégia, amely eddig bevált. A választások közeledtével azonban az adósságállomány refinanszírozásáról valószínűleg a gazdasági növekedés beindítására kerül át a hangsúly, ám ennek pénzeléséről is nyilvánvalóan gondoskodni kell. Ezt el lehet érni úgy is, hogy a kormány először megköti az IMF-megállapodást, és utána megjelenik az eurókötvénypiacon, valószínűleg egy jelentős, 3-4 milliárd eurós ajánlattal. A logika azt sugallja, hogy e sorrenddel csökkenthetők a finanszírozási költségek.
Az elmúlt hetekben azonban egyébként is rekordmélységekbe süllyedtek a térségi felzárkózó gazdaságok, köztük Magyarország szuverén eurókötvény-hozamai a piacon, és ennek nyomán felmerül a kérdés, hogy ehhez képest mennyivel tehető olcsóbbá a külső hitelfinanszírozás egy IMF-program megkötésével. Mindezek alapján nyilvánvaló a kísértés, hogy a kormány rövid időn belül, 2013 elején megjelenjen az eurókötvénypiacon, megfelelő tartalékokat képezve a választási kampány hajrája előtt, akár létrejött addig az IMF-megállapodás, akár nem.
Méghozzá több mint 50 százalékos mértékben. 
