Vagyis a kalózkodás nem csak anyagi kárt – ebben a szektorban átlagosan 32 százalékkal magasabb, mint a többi, nem tulajdonjogokhoz kötött ágazat esetében –, de a munkerőpiacnak is súlyos károkat okoz. Ahogy arról már korábban is írtunk, Magyarország évente átlagosan 230 milliárd forinttól esik el a hamisítók miatt, ez 11 ezer munkahelyet számolt már fel. Ezzel az Európai Unióban hetedikek vagyunk a kalózkodásban. A legtöbb védjegybejelentés egyébként a kereskedelmi és a gépjárműjavításhoz kapcsolódó vállalkozásoktól jön (28%), őket a tudományos és a műszaki tevékenységben érdekeltek, az infokommunikációs cégek, majd az élelmiszeripar, az ingatlanügyletek és a turizmus követi.
Ügyvédjei együttműködést ajánlottak a hatóságoknak – nem sokkal később holtan találták cellájában. 
