Szemmel láthatóan nem aggódik a hiánycélért a kormány – legalábbis elég sok rendkívüli támogatásról döntött az elmúlt napokban. Azt már eddig is lehetett tudni – a Privátbankár korábban megírta már, hogy 415 millió forint plusztámogatást ad a kormány a kiemelkedő turisztikai vonzerővel rendelkező nyári könnyűzenei fesztiváloknak, de eddig nem tudtuk, hogy ki mennyit kap. Most kiderült.

Kurucz Éva, kormányszóvivő ma bejelentette, hogy a kormány a Sziget, a Volt, a Balaton Sound és a Nagyon Balaton fesztiválokat támogatja. Kurucz Éva emlékeztetett: a Magyarországra irányuló turizmus 10-12 százalékát a fesztiválok generálják, évente 100 milliárd forint bevételhez juttatva a gazdaságot. A kormány ezért a fesztiválok támogatására eredetileg szánt 330 millió forintos kereten felül további 265 millióval támogatja a Nagyon Balaton fesztivált és összesen 150 millióval a Sziget, a Volt és a Balaton Sound fesztiválokat - közölte.

A kormányszóvivő felidézte: a fesztiváloknak komoly segítséget jelent az is, hogy a belépőik árának áfa-tartalmát a kormány tavaly nyáron 27-ről 18 százalékra csökkentette.

Az NGM korábbi tájékoztatása szerint ez az összeg azon felül értendő, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Nemzetgazdasági Minisztériumnak a turisztikai célelőirányzat átadása kapcsán átutal.

A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításából 700 millió forintot kaptak a bíróságok a devizahiteles perek intézésére - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egyik határozatból. Személyi juttatásokra 251,8 millió, járulékokra 68,1 millió, dologi kiadásokra 49,5 millió forint jut. Ami rendkívüli, hogy beruházásokra 330,6 millió forintot különítettek el, az indoklás szerint informatikai fejlesztések szükségesek a perek letárgyalásához. De hogy ezek eddig miért nem hiányoztak, rejtély. A mintegy 400 magyarországi pénzintézet a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak tisztességtelenségének vélelmét perben döntheti meg, ezeket azonban augusztus 25-ig indíthatják meg, a bíróságoknak, első és másodfokon egyaránt a 30-30 napon belül meg kell hozniuk a döntést.

Ami a perben érintett bankokat illeti, közülük mindkét most jelentő társaságot tenyerén hordta ma a piac. Az FHB 2,8 százalékos emelkedéssel 746 forinton állt néhány perce, az OTP esetében pedig a napkezdő 1 százalékot megduplázta az erősödés a pénzintézet sajtótájékoztatója után. Bencsik László vezérigazgató-helyettes ott ugyanis elmondta, hogy a legpesszimistább forgatókönyv mellett elkészült tartalékolás ellenére, a devizahitelek okán drámai, 153 milliárdos veszteséggel záró banknál úgy vélik nem lesz szükség megszorításra, fiókbezárásra. Egyrészt a bank tőkeellátottsága még mindig kiemelkedő, másrészt az OTP-nél komoly reményeket fűznek a hazai gazdaság fellendüléséhez, amelynek hatása a hitelkérelmek számának megugrásában már látszik.

De vissza egy kicsit a bankokhoz és a devizahiteles csomaghoz, mi vár a bankokra, ha a mostani szabályok kiegészülve a forintosítással, komoly problémát okoznának egy-egy intézménynek. Ekkor lépne a képbe az új szanálási hatóság, az MNB-ben működő szervezet.

Az uniós szabályozási direktíva minden elemét pontosan átültették a magyar bankszanálási jogszabályba, a folyamat a részletek megismerése után egyértelműsítik, hogy transzparens folyamatról van szó - nyilatkozta a Privátbankár.hu-nak Gyura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank Szanálási főosztályának vezetője. A londoni székhelyű Európai Bankhatóság (EBH) iránymutatásai, illetve rendelettervezeteit figyelembe véve a közeljövőben MNB elnöki rendelet szabályozza majd, hogy a szanálási hatósági jogkörrel felruházott Magyar Nemzeti Bank mikortól, milyen szempontok alapján és feltételek fennállása esetén minősít egy hitelintézetet fizetésképtelennek vagy a közeljövőben fizetésképtelenné válónak.

Gyura Gábor szerint az MNB kétségkívül erős jogosítványai felett érdemi kontroll van, például mind a szanálási törvényt, mind az MNB rendeleteit a hatályos EU-szabályok szellemében előzetesen az Európai Központi Banknak is véleményezni kell, s a bírósági út is fennáll minden esetben.

Nem a magyar banktörténet tette szükségessé a szabályozást, Magyarországon nem kellett állami eszközökkel megsegíteni bankokat - az IMF-pénzből is dedikáltan üzletfejlesztésre állami pénzt kapó 2 intézmény már rég visszafizette a pénzt. Fontos lesz a rendszerszintű kockázat, korántsem biztos, hogy a törvény hatálybalépése előtt csődbe ment Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet csődje lett volna az első szanálási eljárás

A végére egy programajánló. Torkos pénteket hirdettek a cukrászdák ma este 9-től éjfélig féláron lehet nyalni – fagylaltot - azoknak, akik ellátogatnak az akcióhoz csatlakozó több száz cukrászda valamelyikéhez. A Privátbankár.hu-n elérhető térkép segít abban, hogy merre induljanak a csemegézni vágyók.