A decemberi bruttó és nettó keresetek 6,7 százalékos megugrása nagyobb az előző hónapokra jellemző 2-3 százalékos dinamikánál, ami meglepte az elemzőket akkor is, ha ebben jelentős szerepet játszottak az év végi egyszeri hatások is. A közfoglalkoztatástól megtisztított adatok szerint markánsan, a nemzetgazdaságban 4,3, míg a vállalati szférában 4,4 százalékkal nőttek a rendszeres bérek.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház Zrt. vezető elemzője szerint a javuló foglalkoztatás és az emelkedő keresetek a továbbiakban is segíthetik a fogyasztás bővülését, amely mind nagyobb súllyal járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. Ezt a hatást rövid távon erősíthetik a devizahiteles elszámolások is. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője pozitívumként említette a foglalkoztatottak számának mintegy 2,5 százalékos növekedését a versenyszférában, ám megjegyezte, hogy a létszámbővülés ellenére egyre több helyen munkaerőhiány figyelhető meg, ami fölfelé hajtja a béreket. Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője a decemberi adatok ellenére úgy számol, hogy a tavalyihoz hasonló 3 százalékos átlagos emelkedésre van kilátás a béreknél, ami - mivel az infláció az idén is 0 százalék körüli szinten maradhat – ilyen mértékű reálbér-bővülést jelent majd.

Lefújta a MÁV a ma, Híradónkkal egy időben meghirdetett sajtótájékoztatót, ahol kiderült volna, ki újítja fel a Déli Pályaudvar alagútját. Mint ismert, január 25-én támfalkövek hullottak a sínekre a Déli pályaudvari vasúti alagút kelenföldi oldalán, másnap pedig a támfal is megcsúszott. A MÁV január 31. óta azóta zárva tartja a pályaudvart. Az MTI érdeklődésére pénteken a MÁV szóvivője azt mondta, később adnak tájékoztatást arról, hogy ki nyerte az a pályázatot, ahol Déli pályaudvar alagútja fölött lévő rézsű helyreállítási munkálatait kell elvégezni. Addig marad a buszozás a Déli és Kelenföld között.

S ha már elmaradt tájékoztatók: Deutsch Tamás sem tájékoztat ma az internetről szóló Nemzeti Konzultáció részleteiről Győrött, ahova a tájékoztatót meghirdették.

De vissza a fővároshoz: továbbra is nyitott kérdé, hogy mikortól és milyen zónahatárokkal vezetik be a dugódíjat Budapesten - mondta Tarlós István az Inforádióban. Három alternatívája van egyelőre a zónahatároknak, ezek között valóban szerepel a Hungária körgyűrű, ám az újságokban olvasható Nagykörúti határvonalról a főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy annak nincs valóságalapja.  Egyelőre ugyanakkor megnyugodhatunk: "2016 januárjától nem csak szándékunkban, de módunkban sincs bevezetni dugódíjat.” - mondta Tarlós István, aki szerint ha jól eltalált zónahatárok lesznek és igazságosan meghatározott díjak - nem lesz például duplikáció az útdíjjal -, akkor a dugódíj nem ördögtől való gondolat. A dugódíj alapvetően elkerülhetetlen, miután 2005-ben ígéretet tett rá az előző városvezetés, és már 2013-ban be kellett volna vezetni; egy hallgatólagos megállapodás alapján 2016 végéig lehetett kitolni a határidőt Tarlós elmondása szerint.

Március 6-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a K&H Bank Zrt., a KDB Bank és a nevét Hanwha Bankról előbb EVO Bankra, majd tavaly novemberben Növekedési Hitel Bankra keresztelt pénzintézettel kapcsolatos devizahiteles perében a Fővárosi Ítélőtábla. Mindez azt jelenti, hogy az érintett bankok is azon hitelintézetek közé tartoznak majd, akiknek lehetőségük van (lesz) arra, hogy ügyfeleikkel ne a törvényben maghatározott általános időszakban, március eleje és október vége között számoljanak el, hanem később, a jogorvoslati eljárások lezárultát (a Kúria ügyben hozott végső döntését) követő 60 napon belül. A K&H egyébként azon kevés bank közé tartozik, amely első fokon, részlegesen pert nyert az állammal szemben. A törvényszék szerint a bank díj- és költségemelésének egyes feltételei egy négy hónapos időszakban tisztességesek voltak, a kamatemelésé azonban nem. Ez ellen mind a pénzintézet, mind az alperes magyar állam fellebbezett. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla október 27-én az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az ügyben, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény több paragrafusa alaptörvénybe ütközik; egyben a per tárgyalását felfüggesztette. Az Ab 2015. január 29-én hozta meg döntését, amely szerint nem alaptörvény-ellenesek az első devizahiteles törvény bíróság által kifogásolt szakaszai.