A decemberi bruttó és nettó keresetek 6,7 százalékos megugrása nagyobb az előző hónapokra jellemző 2-3 százalékos dinamikánál, ami meglepte az elemzőket akkor is, ha ebben jelentős szerepet játszottak az év végi egyszeri hatások is. A közfoglalkoztatástól megtisztított adatok szerint markánsan, a nemzetgazdaságban 4,3, míg a vállalati szférában 4,4 százalékkal nőttek a rendszeres bérek.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház Zrt. vezető elemzője szerint a javuló foglalkoztatás és az emelkedő keresetek a továbbiakban is segíthetik a fogyasztás bővülését, amely mind nagyobb súllyal járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. Ezt a hatást rövid távon erősíthetik a devizahiteles elszámolások is. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője pozitívumként említette a foglalkoztatottak számának mintegy 2,5 százalékos növekedését a versenyszférában, ám megjegyezte, hogy a létszámbővülés ellenére egyre több helyen munkaerőhiány figyelhető meg, ami fölfelé hajtja a béreket. Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője a decemberi adatok ellenére úgy számol, hogy a tavalyihoz hasonló 3 százalékos átlagos emelkedésre van kilátás a béreknél, ami - mivel az infláció az idén is 0 százalék körüli szinten maradhat – ilyen mértékű reálbér-bővülést jelent majd.
Lefújta a MÁV a ma, Híradónkkal egy időben meghirdetett sajtótájékoztatót, ahol kiderült volna, ki újítja fel a Déli Pályaudvar alagútját. Mint ismert, január 25-én támfalkövek hullottak a sínekre a Déli pályaudvari vasúti alagút kelenföldi oldalán, másnap pedig a támfal is megcsúszott. A MÁV január 31. óta azóta zárva tartja a pályaudvart. Az MTI érdeklődésére pénteken a MÁV szóvivője azt mondta, később adnak tájékoztatást arról, hogy ki nyerte az a pályázatot, ahol Déli pályaudvar alagútja fölött lévő rézsű helyreállítási munkálatait kell elvégezni. Addig marad a buszozás a Déli és Kelenföld között.
S ha már elmaradt tájékoztatók: Deutsch Tamás sem tájékoztat ma az internetről szóló Nemzeti Konzultáció részleteiről Győrött, ahova a tájékoztatót meghirdették.
De vissza a fővároshoz: továbbra is nyitott kérdé, hogy mikortól és milyen zónahatárokkal vezetik be a dugódíjat Budapesten - mondta Tarlós István az Inforádióban. Három alternatívája van egyelőre a zónahatároknak, ezek között valóban szerepel a Hungária körgyűrű, ám az újságokban olvasható Nagykörúti határvonalról a főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy annak nincs valóságalapja. Egyelőre ugyanakkor megnyugodhatunk: "2016 januárjától nem csak szándékunkban, de módunkban sincs bevezetni dugódíjat.” - mondta Tarlós István, aki szerint ha jól eltalált zónahatárok lesznek és igazságosan meghatározott díjak - nem lesz például duplikáció az útdíjjal -, akkor a dugódíj nem ördögtől való gondolat. A dugódíj alapvetően elkerülhetetlen, miután 2005-ben ígéretet tett rá az előző városvezetés, és már 2013-ban be kellett volna vezetni; egy hallgatólagos megállapodás alapján 2016 végéig lehetett kitolni a határidőt Tarlós elmondása szerint.
Március 6-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a K&H Bank Zrt., a KDB Bank és a nevét Hanwha Bankról előbb EVO Bankra, majd tavaly novemberben Növekedési Hitel Bankra keresztelt pénzintézettel kapcsolatos devizahiteles perében a Fővárosi Ítélőtábla. Mindez azt jelenti, hogy az érintett bankok is azon hitelintézetek közé tartoznak majd, akiknek lehetőségük van (lesz) arra, hogy ügyfeleikkel ne a törvényben maghatározott általános időszakban, március eleje és október vége között számoljanak el, hanem később, a jogorvoslati eljárások lezárultát (a Kúria ügyben hozott végső döntését) követő 60 napon belül. A K&H egyébként azon kevés bank közé tartozik, amely első fokon, részlegesen pert nyert az állammal szemben. A törvényszék szerint a bank díj- és költségemelésének egyes feltételei egy négy hónapos időszakban tisztességesek voltak, a kamatemelésé azonban nem. Ez ellen mind a pénzintézet, mind az alperes magyar állam fellebbezett. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla október 27-én az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az ügyben, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény több paragrafusa alaptörvénybe ütközik; egyben a per tárgyalását felfüggesztette. Az Ab 2015. január 29-én hozta meg döntését, amely szerint nem alaptörvény-ellenesek az első devizahiteles törvény bíróság által kifogásolt szakaszai.
Nem kell mást tennie, mint vásárolni az OTP USA Részvény Alapból, melynek befektetési jegyeit nem csak dollárban, hanem euróban és forintban is meg lehet venni. 
