Újabb felmérés jelzi Németországban, hogy Angela Merkel kancellár ismét népszerűbb, mint szociáldemokrata párti (SPD) kihívója, Martin Schulz.
Az ARD országos közszolgálati televízió Deutschlandtrend című kutatássorozatának új mérése szerint amennyiben közvetlenül lehetne kancellárt választani, a németek 46 százaléka a 2005 óta hivatalban lévő kancellárra szavazna, 40 százalék pedig a szociáldemokrata jelöltre. Márciusban még fordított volt a helyzet, Martin Schulz 45 százalékon, Angela Merkel 36 százalékon állt.
Hulló üstökös
Martin Schulz - az Európai Parlament korábbi elnöke - január végén lépett színre az őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő német belpolitikában. Megjelenése révén az SPD alig néhány hét alatt csaknem teljesen ledolgozta 15 százalékpont körüli lemaradását a CDU/CSU-hoz képest, országos választói támogatottsága a 20-23 százalékos szintről 30 százalék fölé emelkedett, miközben a kisebb pártok visszaestek, a CDU/CSU népszerűségének növekedése pedig megállt.
Azonban az úgynevezett Schulz-hatás gyengülni látszik, ezt jelzi a kancellár közvetlen választásáról szóló kérdésre adott válaszok megoszlása mellett az is, hogy az SPD-s kormányfőjelölt - akit márciusban a párt elnökének is megválasztottak - tevékenységével elégedettek aránya a márciusi 52 százalékról 48 százalékra csökkent, így a legnépszerűbb politikusok rangsorában a negyedik helyről a hatodikra csúszott.
Imádják a kemény pénügyminisztert
Angela Merkel továbbra is a második helyet foglalja el, tevékenységével a németek 62 százaléka elégedett, ami 2 százalékpontos emelkedés márciushoz képest. A rangsor élén változatlanul Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, a Merkel vezette jobbközép CDU egyik legtekintélyesebb politikusa áll 68 százalékos népszerűségi mutatóval.
Ugyanakkor Martin Schulz megjelenése révén az SPD országos választói támogatottsága a 30 százalékos szint felett stabilizálódott, ami igen jelentős teljesítmény, tekintve, hogy a szociáldemokraták legutóbb a 2010-es évek elején álltak 30 százalék felett
A Deutschlandtrend adatai szerint ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, Angela Merkel pártja és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége a szavazatok 34 százalékára számíthatna, ami 2 százalékpontos növekedés, míg az SPD változatlanul 31 százalékon áll. Így a szeptember 24-re kiírt Bundestag-választás előtt nagyjából 5 hónappal mindössze 3 százalékpont a különbség Németország két legnagyobb politikai erejének támogatottsága között.
Megfagytak a Zöldek és az AfD, gyengül a szélsőbal
A többi pártot tekintve márciushoz képest nincs jelentősebb változás. A Bundestag ellenzéki oldalán a Zöldek 8 százalékon stagnálnak, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 1 százalékponttal 7 százalékra gyengült. A CDU/CSU-tól jobbra álló, Bundestagon kívüli Alternatíva Németországnak (AfD) változatlanul 11 százalékon áll, és bejutna a Bundestagba a legutóbbi választásokon a parlamentből kiesett, liberális FDP is, amely továbbra is 6 százalékon áll.
Mindennek alapján a jobbközép vezetésű nagykoalíció - CDU/CSU és az SPD összefogásának - folytatása tűnik a leginkább valószínűnek. A Deutschlandtrend adatai szerint a lakosság többségének ez nem is lenne ellenére: 51 százalék szerint a CDU/CSU-SPD összetételű koalíció folytatása jó, vagy nagyon jó lenne Németországnak. Csaknem ugyanennyien, a választók 47 százaléka úgy véli, hogy egy szociáldemokrata vezetésű nagykoalíció - egy SPD-CDU/CSU összetételű kormány - is jót, vagy nagyon jót tenne Németországnak.
Terror ide vagy oda, biztonságban érzik magukat
Az ARD csütörtök késő esti híradójában ismertetett felmérés a többi között azt is kimutatta, hogy a németeket nem rázta meg különösebben a Borussia Dortmund labdarúgó csapatot szállító autóbusz ellen kedden elkövetett robbantásos merénylet, amelyben megsebesült egy játékos és egy rendőr. A megkérdezettek 82 százaléka azt mondta, hogy biztonságban érzi magát, és csupán 17 százalék számolt be arról, hogy nem érzi magát biztonságban a hazájában. Ugyancsak többségi - a németek 56 százaléka által osztott - vélemény az, hogy Németország megfelelően védett a terrortámadások ellen, míg 42 százalék nem tartja megfelelőnek a védelmet.
A felmérést az infratest dimap kutatóintézet végezte április 10. és 12. között 1502 ember megkérdezésével. Az adatok a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak.
Hidakat romboltak le. 
