Nem tudjuk védeni a nyugati határszélt a migránsok miatt
A múlt heti M1-esen történt menekült-tragédia, valamint a tegnapi nap kaotikus történései - az osztrákok által elrendelt szigorított közúti ellenőrzés, valamint a Németország felé indított menekült-különvonatok - kérdése még inkább előtérbe helyezi azt a kérdést, hogy – azon túl, hogy védjük a schengeni övezet külső határait -, vajon hogyan működik a belső uniós országhatár védelme – merthogy tiltott határátlépést nem csak az követ el, aki jogosulatlanul Magyarország területére lép, hanem az is, aki elhagyja az országot.
Az igazságügyi tárcánál érdeklődtünk arról, hogy vajon a mostani migráns-hullám kapcsán, vajon mekkora az a menekült-létszám, akiket a nyugati határokon fogtak el. Kérdéseinkre az Országos Rendőr-Főkapitányságról (ORFK) érkezett válasz.
Eszerint az osztrák határterületen 2015. január 1. és augusztus 27. között a rendőrök 3032 főt fogtak el tiltott határátlépés miatt. (Ebben tehát benne vannak az év eleji koszovói-menekülthullám tagjai is.) A szám annak fényében döbbenetesen kevés, ha azt tudjuk, hogy a becslések szerint az év eleje óta folyamatosan jönnek a menekültek Magyarországra, augusztus elején már 110 ezer felett volt a menedékkérők száma hazánkban, s csak a múlt hét végén, péntektől-vasárnapig 8792 határsértőt fogott el a rendőrség a déli határainkon.
A számot az sem szépíti teljesen, hogy az ORFK közlése szerint a határterületeken kívül, mélységi ellenőrzések keretében Ausztria irányába tartó vonatokon, vasútállomásokon, gépjárművekben (Ausztriába szóló menetjeggyel vagy bizonyítható osztrák úti céllal) 2015. január 1. és augusztus 27. között további 8453 fő került elfogásra. (Ezek zöme vélhetően a vasúti kocsikból leszállított menekültek voltak.)
A zöldhatár eszerint itt tényleg zöld határként viselkedik, hiszen arról senki nem nyilatkozott hivatalosan, hogy több százezer migráns továbbra is az országban tartózkodik. Azt, hogy Ausztria felé szabadon távozott a többség az is erősíti, hogy a magyar kormányzat igazi aggodalma az, hogy a dublini egyezmény okán az uniós országok (Ausztria, Németország) elvben megtehetik, hogy a területükön elfogott migránsokat abba az országba küldik vissza, ahol először az Unió területére léptek. A becslések szerint ezen a jogcímen bőven 200 ezer felett lehetne azon migránsok száma, akiket Magyarországra kellene visszaküldeni. Az más kérdés, hogy az érintettek zöme nem Magyarországon, hanem Görögországban lépett először az EU-területére, ám Hellász elé meglehetősen macerás balkáni társasutazás keretében lehetne a menekülteket visszaküldeni – bár az is furcsa, hogy ezt eleddig egyetlen magyar illetékes sem kezdte el hangoztatni.
Mindenesetre a számok azt mutatják, hogy a magyar hatóságok erejét szinte teljesen leköti a déli határszakasz védelme, érdemi határőrizetre ezek szerint legfeljebb a határátkelőhelyek szúrópróba-ellenőrzésein és a vasútállomásokon lehet számítani. A szárazföldi átkelés ugyanakkor úgy fest, lényegében akadálytalan.
