Évek óta vizsgálja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy miként alakul a magyarok hozzáállása a politikai rendszerhez, a jogrendszerhez, hogy mennyire bízunk meg a rendőrségben, valamint azt is felmérik, mennyire vagyunk bizalommal a többi ember irányában.
Öt évre visszamenőleg található a KSH oldalán egy adatsor, amely nemekre, 7 korcsoportra és 4 iskolai végzettségre lebontva vizsgálja az alábbi kérdéseket:
- Elmondható-e Ön szerint, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni?
- Mennyire bízik meg Ön személy szerint a politikai rendszerben?
- Mennyire bízik meg Ön személy szerint a jogrendszerben?
- Mennyire bízik meg Ön személy szerint a rendőrségben?
A kérdésekre 0-tól 10-ig terjedő skálán lehetett megadni a választ. (A 0 azt jelenti, hogy a válaszadó egyáltalán nem ért egyet, a 10 pedig azt jelenti, hogy teljesen egyetért a kérdéssel.)
Minél iskolázottabb valaki, annál jobban bízik meg másokban
Az első kérdés kapcsán kiolvasható: minél magasabb az egyén iskolai végzettsége, annál nagyobb bizalommal fordul az embertársai felé. Míg 2013-ban a diplomásoknál az átlagérték 5,8 pont lett, ez a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezőknél csak 4,9. Az 5 évvel későbbi, 2018-as eredmény már egy komolyabb visszaesést mutat: 5,4 és 4,7 pontot adtak a válaszadók. De nem csak iskolázottsági, életkori tekintetben is kirajzolódik egy lejtő: a 16–24 évesek átlagosan 5,5 pontra értékelték bizalmukat, ezzel szemben a 75 évesek és annál idősebbek csupán 4,9-re.
A nemeket tekintve nincs különbség: a férfiak és a nők is egyformán látják a kérdést. Az emberekbe vetett bizalom átlagértéke ugyanakkor csökkent az évek alatt: míg 2013-ban 5,3, addig 2018-ban már csak 5 pont lett az eredmény.
Nem sok jót gondolunk a politikai rendszerről
A politikai rendszerbe vetett bizalom tekintetében a válaszok sem 2013-ban, sem idén nem érték el az 5 pontot, azaz az emberek inkább bizalmatlanok a politikai rendszer iránt. Legkevésbé a 45-54 éves korcsoportba tartozók (4,1 pont), a legfeljebb alapfokú (4,3 pont), valamint érettségivel nem rendelkezők (4,3 pont) mondták azt, hogy bíznak a politikai rendszerben.
Általánosságban elmondható, hogy a politikai rendszer iránt érzett bizalom a nőknél, a férfiaknál, szinte mindegyik korcsoportban, az érettségizetteknél és a diplomásoknál is romlott 2013-hoz képest. A legnagyobb visszaesés az időseknél volt: a 65–74 éves korcsoportnál 4,8-ról 4,3-ra, a 75 éves vagy annál idősebbeknél pedig 4,9-ről 4,5 pontra esett vissza az érték. Egyedüliként a 45-54 év közöttiek bizalma növekedett minimálisan (4,1-ről 4,2-re) a politikai rendszerben.
Javult a rendőrség megítélése
A KSH számaiból kiolvasható további érdekesség: öt év alatt pozitív irányba változott, amit a jogrendszerről és a rendőrségről gondolnak a magyarok.
2018-ban az emberek nagyobb bizalommal vannak a jogrendszer és a rendőrség iránt, mint a politika iránt. A jogrendszer tekintetében mindenhol 5 pont feletti érték született, azaz az emberek inkább bíznak ebben.
Ennél jobb a magyarok megítélése a rendőrség iránt: ebben a kérdésben születtek a legmagasabb pontszámok. Egyedül a 75 éves vagy annál idősebb korcsoportban stagnált az eredmény (6,1), minden más csoportban javult a rendőrségbe vetett bizalom 2013-hoz képest. A 16-24 évesek, a 75 éves vagy annál idősebbek, valamint az érettségizettek válasza elérte a 6,1-et.
A legrosszabb eredmény az alapfokú végzettségűeknél lett, de még itt is 5,8-at ért el válaszok átlaga. A politikába vetett bizalom esetében ilyen jó eredmény egyetlen egy évben sem született.
Harkiv és Zaporizzsja térségében. 
