„Magyarország, mintha megbénult volna – Fordulópont Orbán rendszerében” címmel jelent meg elemzés Magyarország gazdasági helyzetéről a német Weltben.
A szerző úgy látja, hogy a magyar gazdaság súlyos válságban van, ez a helyzet pedig az uniós források befagyasztása, az exportágazatok gyengélkedése és a befektetők elbizonytalanodása miatt alakult ki. A 2023-ban recesszióba került gazdaság 2024-ben is legfeljebb stagnálást mutatott. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője így jellemezte a helyzetet:
„Olyan, mintha az ország egy növekedésmentes zónában ragadt volna.”
A magyar gazdaság visszaesése fordulópontot jelenthet, hiszen a rendszerváltás óta megszokott dinamizmus helyett most gazdasági megrekedés tapasztalható. Az évtizedeken át tartó felzárkózási folyamat – amely elvileg a nyugat-európai életszínvonal elérését célozta – lelassult, és komoly kihívást jelent Orbán Viktor számára, aki a 2026-os újraválasztására készül.
A cikk szerint az Orbán-rendszer erősen központosított állama ugyan rövid távon hozzájárult a gazdasági növekedéshez, hosszú távon fenntarthatatlan terheket rótt az országra. Korábban az alacsony kamatok, a magas külföldi befektetések és az uniós támogatások elfedték a strukturális hiányosságokat, de ezek a problémák mostanra élesen kirajzolódtak.
Fotó: MTI
A vállalati szektorban érezhető bizonytalanság miatt 10 százalék feletti mértékben csökkentek a beruházások. A kis- és középvállalkozások – amelyek a korábbi években az állami támogatásokból finanszírozták a beruházásaikat – kivárnak, mivel nem tudják, hogy számíthatnak-e újabb támogatási programokra.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza úgy fogalmazott: „A kormány sajnálatos módon túl nagy szerepet játszik a gazdaságban. Sokkal dominánsabb, mint a legtöbb uniós országban.” A magas kamatok és a gyenge forint szűk mozgásteret hagynak a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), hogy kedvezőbb feltételeket teremtsen a piac számára.
A cikk szerint a magyar gazdaság másik gyenge pontja, hogy túlságosan támaszkodik az autóiparra és az exportpiacokra. Utóbbiak – különösen a német autóipar – válsága miatt csökkent az ipari termelés, ami kettős csapást mért a gazdaságra a kevesebb exportbevétellel és a visszaeső beruházásokkal. Kedden mutattuk be, hogy tavaly novemberben az ipari termelés volumene 4,2, munkanaphatástól megtisztítva 2,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 17,3 százalékkal esett vissza:
A Welt cikke szerint a kormány adópolitikája szintén hozzájárul a gazdaság bénult állapotához. A 2010 óta bevezetett különadók és nyereségelvonások elsősorban a külföldi vállalatokat terhelik. Ezek, az eredetileg ideiglenesnek szánt intézkedések – például a bankok, energiacégek és áruházláncok különadói – tartós elemként épültek be a gazdaságba. A cikk példaként említi a Spart, amely Magyarországon veszteségessé vált.
„A vállalkozások nem tudnak tervezni és beruházni, ha nem tudják, hogy hat hónap múlva újabb adót vezet-e be a kormány” – mondta Virovácz Péter.
Az elemzés keimeli, hogy a különadók végső soron a fogyasztókat is sújtják, mivel a cégek a költségeiket áthárítják a rájuk áremelés formájában. Az elmúlt két évben az élelmiszerárak akár 50 százalékkal is emelkedtek, ami jelentős terhet ró az alacsony jövedelmű háztartásokra.
A decemberi inflációs adatok is kedvezőtlenek: az éves infláció 4,6 százalékos emelkedést mutatott, amelyhez hozzájárult a forint gyengülése is. A cikk szerint a magas importárak miatt rövid távon nem várható jelentős javulás. Kedden a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mforon elemeztük a legfrissebb inflációs adatokat: a kormányzati kommunikációban a 2023-as magas inflációhoz képest kiemelték a csökkenést, de az alapvető termékek és szolgáltatások ára továbbra is jelentősen emelkedik.
A német lap arra is kitér, hogy súlyosbító tényezőként hat az Európai Unió által befagyasztott 22,5 milliárd eurónyi támogatás, amelyeket a jogállamisági problémák és a korrupció elleni elégtelen fellépés miatt tartanak vissza. Egymilliárd eurónyi támogatás végleg elveszett 2024 végén. A cikk idézi Daniel Freundot, a német Zöldek EP-képviselőjét, aki szerint: „Orbán rendszere szinte kizárólag az EU-pénzekre épül.”
A szerző úgy látja, hogy a magyar kormány tisztában van a helyzet súlyosságával, és 2025 második felétől új gazdaságélénkítő intézkedések bevezetését tervezi, például támogatott hiteleket kínál a kisvállalkozásoknak.
Németh Dávid úgy véli: „A kormány üzenete egyértelmű: minél több pénzt akarnak a gazdaságba pumpálni a választások előtt, hogy a szavazók úgy érezzék, a gazdaság erősödik.”
A cikk végül Orbán Viktor nemzetközi stratégiáját is elemzi. A decemberi, Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel való találkozó egy új diplomáciai irányvonalat jelezhet. „Ha Trump valóban Orbánt tekinti az EU első számú kapcsolattartójának, az jelentős előnyt jelenthet Magyarországnak” – magyarázta Virovácz Péter. Azonban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szintén szoros kapcsolatot ápol Trumppal, így kérdéses, hogy Orbán számítása beválik-e.
Lapcsoportunk állandó szerzője, Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár a tavalyi évet vizsgáló elemzésében hasonló eredményre jutott, mint a német lap. A korábbi MNB-elnök szerint tavaly a gazdaságpolitika továbbra is erőltetett optimizmusra épült, miközben a valós adatok és a beruházási visszaesés óvatosságra intették a vállalati szektort. Ráadásul a belső gazdaságpolitikai hibák mellett az EU-forrásokhoz való hozzáférés akadályozottsága is jelentősen hozzájárult a gyenge gazdasági teljesítményhez.
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
