Népszerűtlen a lisszaboni szerződés - egy EU-biztos szerint
A legtöbb tagállamban elvetették volna a választók az Európai Unió lisszaboni szerződését, ha mindegyikben rendeztek volna népszavazást a kérdésről
A legtöbb tagállamban elvetették volna a választók az Európai Unió lisszaboni szerződését, ha mindegyikben rendeztek volna népszavazást a kérdésről - mondta Charlie McCreevy, az EU belső piaci biztosa.
"Amikor az írek nemet mondtak tavaly a lisszaboni szerződésre, a politikusok megdöbbenéssel, borzadállyal, haragosan, bosszúsan reagáltak a dologra, holott - úgy gondolom - minden európai politikusnak tudnia kellett, hogy ha az ő hazájukban is népszavazásra bocsátották volna a kérdést, a válasz az országok 95 százalékában nemleges lett volna" - jelentette ki az EU-biztos, volt ír pénzügyminiszter egy dublini rendezvényen.
A lisszaboni szerződés a 27 tagállamot tömörítő integrációs szervezet döntéshozatali mechanizmusát hivatott korszerűsíteni. Túl kell még jutnia egy ősszel esedékes újabb írországi népszavazáson, és politikai-jogi akadályokkal kell megküzdenie még Lengyelországban, Csehországban és Németországban is.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.