Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – 2011. december végi (azaz 2011. évi teljes) hiánya 1734,4 milliárd forintra teljesült, mely az éves eredeti előirányzat mintegy 2,5-szeresét, a törvényi módosított előirányzatnak pedig 110,0 százalékát jelenti.
Eredményszemléletben teljesül az idei hiánycél
A fenti egyszeri tételek nélkül az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya 619,8 milliárd forintban alakult, mely valamivel kedvezőbb az eredeti előirányzatnál (687,4 milliárd forint). Az uniós módszertan szerint számolt államháztartás egyenlege az egyszeri tételekkel együtt előreláthatólag mintegy 976 milliárd forintos többletet mutat, amely a GDP 3,5 százaléka.
Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2011. évi pénzforgalmi hiányának alakulása megerősíti azt, hogy az államháztartás 2011. évi kitűzött az eredeti költségvetésben nem szereplő egyszeri tételek nélküli eredményszemléletű hiánycélja (a GDP 2,94%-a) a várakozásoknak megfelelően várhatóan teljesül.
Jelentősen megugrott a decemberi hiány
Az államháztartás központi alrendszerének december havi hiánya 486,5 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 422,1 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 11,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 53,0 milliárd forintos deficittel zártak.
Az államháztartás központi alrendszerének 2011. december havi hiányához jelentős mértékben hozzájárult a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása, mely mintegy 196 milliárd forint kiadást jelentett a központi költségvetésnek. Ezen felül a MÁV Zrt. helyzetének rendezése kapcsán mintegy 50 milliárd forint összegű adósságátvállalás is megtörtént, továbbá sor került a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tőkehelyzetének 120 milliárd forintos megerősítésére. A bevételi oldalon az Európai Bíróság döntése következtében mintegy 220 milliárd forintot kitevő ÁFA visszautalások kifizetése rontotta az egyenleget.
A 2011. évben a központi költségvetés egyszerűsített vállalkozói adóból származó bevételei az előző évhez képest 5,3 százalékkal csökkentek. Az elmaradás mögött vélhetően az áll, hogy az adó alanyai 2011-ben az előző évinél kevesebb árbevételt realizáltak. A pénzügyi szervezetek különadójából az államnak 186,5 milliárd forintos bevétele származott, amely a tervezett összeg 99,7 százalékát adja. Az ágazati különadókból 171,9 milliárd forint bevétel keletkezett.
Az egykulcsos szja miatt 385 milliárd maradt tavaly a zsebekben
Az általános forgalmi adóból a származó bevételek 4,1 százalékkal csökkentek az előző évi bevételekhez képest, ennek oka az Európai Bíróság döntése volt az áfa visszatérítésekről. A döntés értelmében 250 milliárdnyi áfát kellett az államnak visszatérítenie. A chipsadóból 3,3 milliárdos bevételt könyvelhetett el az állam. Az egykulcsos szja bevezetésének hatására, ebből az adónemből származó bevételek 385 milliárd forinttal csökkentek az előző évhez képest.
Tavaly családi támogatásokra és szociális juttatásokra 618,9 milliárd forintot költött az állam, amely az előző évhez képest 2,1 százalékos csökkenést jelent. A költségvetési szervek kiadásai 2011-ben összesen 2512,5 milliárd forintot tettek ki, amely az éves törvényi módosított előirányzat 135,9 százaléka. Az éves összes kiadásból legtöbbet, 1191,3 milliárd forintot személyi juttatásokra és járulékaikra fordították.
A kamatkiadások 2011-ben 1101,1 milliárd forint terhet jelentettek a központi költségvetés számára. A kamatkiadásokon belül a legnagyobb részt a forintban fennálló adósság utáni 770,6 milliárd forint jelentette. Az összeg döntő részét, 632,1 milliárd forintot az államkötvények kapcsán fizetett a költségvetés, további 106,7 milliárd forintot a kincstárjegyek, 31,8 milliárd forintot pedig az Európai Beruházási Banktól és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától forintban felvett hitelek után kellett teljesíteni. A devizában fennálló adósság 330,5 milliárd forintos kamatkiadásán belül 206,6 milliárd forintot tett ki a devizakötvények kamata.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
