"A (május 6-i második) forduló másnapján, ha mandátumot kapok, memorandumot fogok intézni az (uniós) államfőkhöz a paktum újratárgyalásáról" - erősítette meg sajtótájékoztatóján Hollande. Ennek négy fő pontja eurókötvények létrehozása infrastrukturális ipari projektek finanszírozásához, az Európai Beruházási Bank finanszírozási lehetőségeinek felszabadítása, pénzügyi tranzakciós adó bevezetése, valamint az európai strukturális alapok fel nem használt maradványainak mozgósítása különböző projektekhez.
Felül kell vizsgálni a paktumot
"A dolgok jól haladnak előre... az ötletek teret nyernek, és ebben kétségtelenül nagy szerepe van a franciák szavazatának" - vélte a szocialista jelölt. Hollande már az első forduló előtt bejelentette, hogy megválasztása esetén felülvizsgálná a költségvetési fegyelemről uniós szinten márciusban elfogadott pénzügyi paktumot, amelyet a francia parlament még nem ratifikált. Egy tv-interjúban a baloldali politikus azt mondta, hogy megválasztása után első útja Berlinbe fog vezetni "egy új Európa" építése érdekében.
Véget vetünk a megszorító politikának
|
| Angela Merkel |
"A korlátlan konkurenciának, szabad kereskedelemnek véget vetünk, vége lesz a megszorító politikának is. A költségvetési szigor és az állami kiadások rendezése mellett vagyok. Költségvetési szigor igen, életfogytig tartó megszorítás nem" - fogalmazott Hollande. Erről azonban még Angla Merkel német kancellárt is meg kell majd győznie, akivel "határozott, de baráti tárgyalásokra" számít a francia politikus. Az elnökválasztás vasárnapi első fordulóját Hollande nyerte meg a szavazatok 28,6 százalékával, a jelenlegi államfő, a konzervatív Nicolas Sarkozy előtt, akire a választók 27 százaléka szavazott. Egy kedden nyilvánosságra hozott felmérés a szocialista jelöltnek biztos (54 százalékos szavazati arányú) győzelmet jelez előre a május 6-i második fordulóban, Sarkozy a szavazatok 46 százalékára számíthat.
A konzervatív államfő a kampány kezdete óta túlságosan költségesnek és osztogatónak tartja riválisa programját, amely szerinte spekulációs hullámot indíthat el a pénzpiacokon. A gazdasági kérdések feltehetően egyik legfőbb témái lesznek a két elnökjelölt hagyományos tv-vitájának, amelyet május 2-án este a France 2 közszolgálati és a TF1 kereskedelmi televízió élőben közvetít - jelentették be szerdán.
Már Merkel is korrigálta kissé önmagát
A Bloomberg csütörtök reggeli vezércikke szerint Mario Draghi, az EKB (Európai Központi Bank) elnöke nagy váltást jelzett előre említett szerda esti nyilatkozatában, amelyet nagyon hamar Angela Merkel német kancellár is helyeselt. Legalábbis árnyalta korábbi nézeteit, amelyek a megszorításokra épültek, és azt mondta, pusztán csak megszorításokkal nem lehet kikerülni a krízisből. Európának ebben a formában van szüksége strukturális reformokra, ahogy Mario Draghi mondta – jegyezte meg a német kancellár Berlinben egy kereszténydemokrata rendezvényen.
Draghi egyébként beszédében felszólította az európai politikai vezetőket arra, hogy a németek vezetésével márciusban aláírt fiskális paktumnak megfelelően szélesítsék ki a válságra válaszként adott intézkedéseiket, az adósságok csökkentése érdekében. Ám hozzátette azt is, „ami most leginkább az eszemben van, az az, hogy egy növekedési paktumra is szükség lenne”. (“What is most present in my mind now is to have a growth compact.”)
Mantra lehet a fiskális fegyelem és a növekedés
Hollande, a francia választások nagy esélyese a megjegyzést hasznosnak minősítette, és azt mondta, megválasztása esetén a fiskális paktumot a jelenlegi formájában nem fogja ratifikálni. „A legfontosabb kockázat most az, hogy az európai gazdaság recesszióban marad, mert nem nyújtanak elég hitelt a vállalatoknak” – mondta Hollande egy párizsi sajtótájékoztatón.
Meglátjuk, mi lesz, ha kormányra kerülnek
Névtelenséget kérő német kormányzati forrásokra hivatkozva a Bloomberg azt írja, hogy az EU fiskális paktumához fűzött kiegészítés formáját öltheti a növekedésre vonatkozó kiegészítés. Ez azonban nem foglalná magában a deficitből finanszírozott növekedési csomagokat, bár ezt a választások után a francia kormány másképp láthatja – teszik hozzá. Mindezek ellenére Hollande, a számára kedvező közvélemény
Valójában rövid távú változás nem várható az európai válságkezelő politikában, és az olyan krízisországok, mint Görögország, Portugália, Írország, Olaszország és Spanyolország továbbra is a növekedést visszafogó intézkedésekkel kell szembenézzenek – véli a Business Insider. Ezt azonban nem elsősorban a franciaországi változásokra alapozza, hanem arra, hogy - az eddigi megszorító politikáért felelőssé tett - „Merkozy” (Merkel-Sarkozy) kettősön belül a németek már eddig is többször pedzegették a növekedésorientált politika lehetőségét. Például decemberben Merkel kijelentette, hogy Görögországban a növekedés ösztönzése meg kell előzze a megszorításokat – igaz, ez végül csak pusztába kiáltott szónak bizonyult.
