.jpg)
Úgy tűnik az ÁKK elkezdte a pénztárak eszközeinek értékesítését, az állam közel 40 milliárd forintot vont magához azonnal Úgy tűnik az ÁKK elkezdte a pénztárak eszközeinek értékesítését, az állam közel 40 milliárd forintot vont magához azonnal.
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba 2960 milliárd forint került vissza, azonban ebből a hazai államkötvény állományt (1345 milliárd forintot) azonnal be kellett vonni és adósság-csökkentésre fordítani (az államadósság így csökken a GDP 77%-ra). 140 milliárd forint volt likvid formában, a többi közvetlen és közvetett részvénybefektetésben (befektetési alapokban) és egyéb befektetésekben. Mivel 230 milliárd forintot át kell utalnia az államnak a pénztárakhoz, a tagi kifizetésekhez is szükség volt egyes befektetések értékesítésére.
A közel 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyont az állam tulajdonképpen már elköltötte. Nem titok, hogy ebből a pénzből jut majd a BKV és MÁV konszolidálására (370 milliárd forint) és a PPP-projektek régóta beharangozott kiváltására is (200 milliárd forint). Az eredeti céljának megfelelően nyugdíjra is költ majd ebből az állam, még hozzá 530 milliárd forintot. Ez az összeg jelenleg befektetésekben van meg, amiket pénzzé kell még tenni - a pénztáraktól átfolyatott nyugdíjvagyon közel egyhatodát ugyanis 2011-es nyugdíjcélokra költi el az állam.
Az Index felhívja rá a figyelmet, hogy több hazai befektetési alapból elpárolgott a vagyon 80%-a. A hírportál szerint az alapok mindegyikében pénztári vagyonok voltak elhelyezve, az államhoz visszakerült jegyekkel viszont az állam nem tud mit kezdeni, hiszen neki nem a jegyekre, hanem készpénzre van szüksége. Pontosan ezért indulhatott meg a július 20-i határidő (a magánnyugdíjpénztárak eddig igényelhették vissza az Államadósság Kezelő Központtól a tagi kifizetéseket) után a visszaváltási hullám. A portfolio.hu szerint az Aegon, az ING, a Pioneer, a Concorde és a Generali a leginkább érintett.
Index, Privátbankár.hu
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba 2960 milliárd forint került vissza, azonban ebből a hazai államkötvény állományt (1345 milliárd forintot) azonnal be kellett vonni és adósság-csökkentésre fordítani (az államadósság így csökken a GDP 77%-ra). 140 milliárd forint volt likvid formában, a többi közvetlen és közvetett részvénybefektetésben (befektetési alapokban) és egyéb befektetésekben. Mivel 230 milliárd forintot át kell utalnia az államnak a pénztárakhoz, a tagi kifizetésekhez is szükség volt egyes befektetések értékesítésére.
A közel 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyont az állam tulajdonképpen már elköltötte. Nem titok, hogy ebből a pénzből jut majd a BKV és MÁV konszolidálására (370 milliárd forint) és a PPP-projektek régóta beharangozott kiváltására is (200 milliárd forint). Az eredeti céljának megfelelően nyugdíjra is költ majd ebből az állam, még hozzá 530 milliárd forintot. Ez az összeg jelenleg befektetésekben van meg, amiket pénzzé kell még tenni - a pénztáraktól átfolyatott nyugdíjvagyon közel egyhatodát ugyanis 2011-es nyugdíjcélokra költi el az állam.
Az Index felhívja rá a figyelmet, hogy több hazai befektetési alapból elpárolgott a vagyon 80%-a. A hírportál szerint az alapok mindegyikében pénztári vagyonok voltak elhelyezve, az államhoz visszakerült jegyekkel viszont az állam nem tud mit kezdeni, hiszen neki nem a jegyekre, hanem készpénzre van szüksége. Pontosan ezért indulhatott meg a július 20-i határidő (a magánnyugdíjpénztárak eddig igényelhették vissza az Államadósság Kezelő Központtól a tagi kifizetéseket) után a visszaváltási hullám. A portfolio.hu szerint az Aegon, az ING, a Pioneer, a Concorde és a Generali a leginkább érintett.
Index, Privátbankár.hu
Hormuzgáni támadásra hivatkoznak. 
