Obama a látványpékségben: vajon tudja tartani a szavát?

A gazdaság és az égbekiáltó amerikai társadalmi különbségek álltak Barack Obama hatodik, a kongresszus két háza előtt tartott keddi évértékelő beszédének középpontjában.

Robin Hood a látványpékségben

Obama az előzetesen közzétett, a magas jövedelműek és a bankoknak adóemelést (osztalékadó, örökösödési adó, mérlegfőösszeg alapú nagybanki adó), a középosztály számára könnyítéseket tartalmazó javaslatait fogalmazta meg. A tervezett adóemeléseket szinte kizárt, hogy megszavazza a republikánus többségű kongresszus, ugyanakkor nem is ez a valódi cél, hanem inkább a jövő évi elnökválasztás tematizálása.

Már most látható, hogy a legfontosabb kampánytéma a "szűk réteg soha nem látott gazdagsága szemben a küszködő középosztállyal" lesz. Az új politikai PR-hullám már a republikánusokat is elérte. Az elnökjelöltségért a jelek szerint újra induló Mitt Romney nemrég már arról beszélt, hogy Obama alatt a jövedelmeket tekintve szétcsúszott a társadalom, miközben 3 éve még azt kommunikálta, hogy a lakosság 47 százaléka az államon élősködik.

Obama beszédében kilátásba helyezte az osztalékadó 15 százalékról 28 százalékra történő emelését a gazdagok esetében. A kormányfő várhatóan nem arat majd osztatlan sikert ötletével a tehetős állampolgárok körében, az őket sújtó adóteher ugyanis - George W. Bushnak köszönhetően - 2003 óta tartósan 15 százalékon állt a korábbi 38,6 százalékkal szemben.

Az elnök megszüntetné a gazdagokat segítő kiskapukat, illetve újabb kötelezettségeket róna az 50 milliárd dollárral vagy a feletti vagyonnal rendelkező cégek részére. Azoknak a cégeknek azonban, amelyek nyereségüket Amerikában fektetik be, kedvezne az elnök.

Tőzsde az egekben, a roncstársadalom bővül

Obama szerint „több mint egy évtizede nem tapasztalhattunk ilyen nagy gazdasági növekedést, a költségvetési hiányunk kétharmadával csökkent, a tőzsdei forgalom megduplázódott és az egészségügyi ellátás árainak növekedése 50 éve nem volt ilyen lassú.”

Az elnök egészen odáig merészkedett, hogy szerinte a 2008-as válság árnyéka elvonult az ország felül - az ország rohamos eladósodásáról viszont nem ejtett szót. Obama azt sem fejtette ki, hogy Neki személy szerint mi a felelőssége abban, hogy 1929-es szintre ugrottak a társadalmi különbségek az USÁ-ban.

Pár gondolatot még szívesen hallottunk volna az egyórás beszédben a munkaerő-piaci viszonyokról is. Arról, hogy 9 millióan hivatalosan munkanélküliek, ráadásul már 6 millió ember kiesett a munka-erőpiaci regisztrációból. Eközben 8 millióan félállásban dolgoznak – bár teljes-állásban szeretnének dolgozni -, 12 millióan pedig ideiglenes állásokat közvetítő ügynökségnek dolgoznak. 2007 decemberéhez képest 1.7 millióval kevesebb dolgozó van teljes-idős állásban foglalkoztatva jelenleg az USÁ-ban.

A fentiekkel is összefüggésben az amerikai szegénységi ráta a 2007-es 12,6 százalékról 2013-ra 14 százalékra nőtt. Egy múlt heti jelentésből pedig kiderült, hogy fél évszázada először az amerikai köziskolák (public school) diákjainak több, mint fele szegénységben él.

Káncz Csaba jegyzete