Obamát utolérte a háború

A terrorellenes háború "utolérte" az Egyesült Államok elnökét: Barack Obama ma szinte a Bush-féle politika kiindulópontján áll

A terrorellenes háború "utolérte" az Egyesült Államok elnökét. Míg első hivatali évében Barack Obama azzal foglalkozott, hogy feldolgozza elődje politikai örökségét, ma szinte a Bush-féle politika kiindulópontján áll. Első ízben kénytelen reagálni egy hazája elleni - igaz, meghiúsult - terrorista merényletre. George W. Bush "terror elleni háborúja" immár Obama saját háborújává vált.

Múlt heti rádióbeszédében az elnök leszögezte: Amerika hadban áll egy szerteágazó hálózat ellen. "Hajtsuk végre a szükséges változtatásokat. Vitassuk meg, milyen módon tudjuk a legjobban megvédeni szeretett hazánkat" - fogalmazott Obama. A republikánus ellenzék ujjong, mert igazolva látja korábbi szemrehányásait: a demokrata párti elnök tagadja a "terror elleni háborút", és csorbítja az ország biztonságát azáltal, hogy - az emberi jogokra hivatkozva - hatályon kívül helyezte a Bush-kormány több intézkedését.

Felszínesnek és tájékozatlannak értékelte az afganisztáni amerikai hírszerzést hétfői jelentésében Michael Flynn vezérőrnagy, az afganisztáni amerikai katonai hírszerzés főnöke. Flynn sivár képes festett az amerikai felderítő szerveknek az afganisztáni háború 8 éve alatt folytatott tevékenységéről. Az amerikai hírszerzők szerinte nem érintkeznek az afgán lakossággal, nincsenek tisztában az ország gazdasági és erőviszonyaival, nem tudják, kiknek a kezében van hatalom és hogyan lehetne rájuk hatni. A tábornok jelentésében rámutatott: a hírszerzésnek nincs elegendő információja Afganisztánról, ezért több adatgyűjtésre lenne szükség a nép, a közemberek körében.

Az iraki háború már csaknem befejeződött - ám a terrorveszély nem csökkent. Afganisztánban minden korábbinál több amerikai katona harcol - a konfliktus időközben átterjedt a szomszédos Pakisztánra. Az al-Kaida ott bujkáló embereit még távolról sem sikerült semlegesíteni. Ehelyett Washington figyelme ismét Jemenre összpontosul - és a kör bezárul. Oszama bin Laden, az al-Kaida vezére már a 90-es években menedéket talált apja szülőföldjén, és terveket kovácsolt nyugati célpontok megtámadására.

Számos harcosa Jemenből származik. Ebben az arab országban már több merénylet történt amerikai állampolgárok ellen. 2000. október 12-én az ádeni kikötőben 17 tengerész halt meg, amikor az al-Kaida emberei motorcsónakot robbantottak fel a Cole amerikai hadihajó közvetlen közelében. 2008 szeptemberében pedig tizenhat halottja volt a szanaai amerikai nagykövetség ellen elkövetett merényletnek.

Jemenben talált menedékre az Amerikában élő fanatikus hitszónok, Anvar al-Avlaki is. Úgy hírlik, hogy élénk elektronikus levelezést folytatott Nidal Malik Hasan amerikai őrnaggyal, aki tavaly novemberben 13 katonát lőtt agyon egy texasi katonai támaszponton. A gyűlöletet terjesztő muzulmán prédikátor állítólag kapcsolatban állt Umar Farouk Abdulmutallabbal, aki karácsonykor megpróbált Detroit fölött felrobbantani egy amerikai utasszállító repülőgépet.

Egyes szakértők bizonyosra veszik: ha a nigériai fiatalembernek sikerült volna felrobbantania a Delta-Northwest társaság Amszterdamból Detroitba tartó járatát, akkor Obama aligha kerülhetett volna el egy, a szélsőségesek elleni nyílt katonai beavatkozást Jemenben. Ám - Pakisztánhoz hasonlóan - Washington a jemeni kormánnyal sem rúghatja össze a patkót. Szanaának a maga részéről meg kell őriznie tekintélyét az arab világ szemében.

A megoldás: csendes intervenció. Amerikai sajtóhírek szerint a jemeni kormánynak a lázadók ellen vívott harcában már huzamosabb ideje központi szerep jut az amerikai hadseregnek. Az al-Kaida állásai ellen intézett legújabb támadásokat amerikai irányítással hajtották végre; a jemeni kormány csupán támogatást nyújtott azokhoz.

A CNN hírtelevízió szerint jemeni és amerikai illetékesek már arról egyeztetnek, mely célok jöhetnek szóba légi csapások szempontjából. A 2001. szeptember 11-i merényletek óta a Tartós szabadság hadművelet keretében korszerű amerikai felderítő hajók járőröznek az Ádeni-öbölben, hogy megakadályozzák terroristák és fegyverek tranzitját Jemen és az ugyancsak instabil Szomália között. Itt, Afrika szarván kezdődött a terror háborúja a Nyugat ellen. Egy Black Hawk helikopter lelövése és a foglyul ejtett, majd megölt amerikai katonák Mogadishu utcáin történt végighurcolása után a helyi szélsőséges erőknek 1993-ban sikerült kiűzniük Washington katonáit Szomáliából. Itt tervelték ki azokat a véres merényleteket is, amelyeket 1998 augusztusában hajtottak végre az Egyesült Államok nairobi és dar-es-salaami nagykövetsége ellen.

Azóta többször is születtek olyan tervek, amelyek a terrorellenes harc célkeresztjébe helyezték volna a térséget. Ám Irak és Afganisztán súlyponti szerepével erre nem maradt szabad kapacitás. Most Obama elnöknek kell szembenéznie ezzel a problémával - tekintetbe véve azt a korábbi ígéretét is, amely szerint be akarja záratni a guantánamói fogolytábort. Ott ma még számos jemenit őriznek; közülük legalább hatot haza akarnak szállítani a közeljövőben, ami megosztja a közvéleményt.

Joe Lieberman független szenátor felelőtlennek nevezte a jemeni foglyok tervezett hazaszállítását. Szerinte azok "rövidesen újra ellenünk fognak harcolni". John Brennan, az elnök terrorizmus-szakértője vitatja a szenátor nézetét. Mint közölte, "a tervet végre fogjuk hajtani, mégpedig megfelelő módon és a megfelelő időben."

Újabb háború jön? Megvan a következő célpont

MTI