A javaslat szerint az egyes uniós tagállamokra megállapított, százalékarányban kifejezett kvóta alapján osztanák el az uniós menedékjogot jogszerűen igénylőket. Ezzel azon országok terheit igyekeznek enyhíteni, amelyekbe aránytalanul sok menekült érkezik. A brüsszeli bizottság emellett 20 ezer rászorulót - alapvetően a súlyos konfliktusok övezetéből - be is akar juttatni az unióba, hasonló kvótarendszer alapján elosztva őket a tagállamok közt, mint a már az EU-ba érkezett menekülteket.
Mentsük ki őket, de ne fogadjuk be?
Frans Timmermans, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény első alelnöke elismerte, hogy a bizottsági javaslatok már most vitákat váltanak ki a tagállamok között. "Az azonban elfogadhatatlan, hogy egyfelől azt mondják, igen, meg kell menteni őket (a menekülteket) a vízbe fúlástól, másfelől azonban azt is mondják, hogy ne hozzák ide őket" - hangsúlyozta a bizottsági első alelnök.
A vitában Manfred Weber, a jobbközép irányzatú néppárti EP-frakció bajor vezetője arról beszélt, hogy csak európai összefogással lehet választ adni a migrációs kihívásokra. A néppárti frakció - mondta - üdvözli az Európai Bizottság által javasolt szolidaritási mechanizmust, amelyet azonban még gondosan ki kell alakítani. Biztosítani kell azt is - tette hozzá Weber -, hogy azokat, akik nem jogosultak a menedékjogra, visszajuttassák hazájukba.
Guy Verhofstadt, a liberális EP-frakció belga elnöke, volt miniszterelnök szintén támogatólag szólt a bizottsági javaslatokról, és mélységesen csalódást keltőnek minősítette Franciaország és Spanyolország ezzel kapcsolatos elutasító álláspontját. "A migrációs válság nem olasz vagy máltai probléma, hanem európai probléma" - jelentette ki Verhofstadt.
Magyarok is hozzászóltak
Niedermüller Péter, a szocialista EP-frakcióban politizáló DK-s EP-képviselő hozzászólásában a közös európai menekült- és bevándorlási politika kialakítása felé vezető út fontos lépésének minősítette a bizottsági javaslatokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós testület nem csupán a menekültek tagállamok közötti elosztását kezdeményezi, hanem azt is, hogy nyújtsanak pénzügyi és szakmai segítséget azoknak az országoknak, ahova a menekültek érkeznek.
"Az integrációnak vannak közéleti feltételei is. Minden olyan nyilatkozat, akció, ami hangulatot kelt a migránsokkal szemben, különösen, ha a felelős vezetőktől származik, csak mérgezi a légkört, árt Európának és minden tagállamnak" - fogalmazott Niedermüller.
Jávor Benedek, a zöldek frakciójában politizáló PM-es EP-képviselő írásbeli állásfoglalást nyújtott be a vitához. Ebben egyfelől hangoztatta: azoknak, akiket hazájukban üldöznek, menekült jogállást kell adni, függetlenül az érintett személy gazdasági helyzetétől. Szerinte ez szolidaritási kérdés, amiben "sem az EU-nak, sem a tagállamoknak nincsen választási lehetősége".
Másfelől - fejtette ki Jávor - az Európai Unió és annak tagállamai eldönthetik, hogy a legális bevándorlást harmadik országokból az EU-ba engedik-e, vagy sem. Erre a kérdésre Európában "közösen, felelősségteljesen, a tényekre alapozva, és nem a polgárok félelmeire és előítéleteire építve kell megoldásokat találnunk" - írta állásfoglalásában a képviselő.
A külügyminiszter szerint egyeztettek a horvát hatóságokkal. 
