Orbán történelmet és alkotmányt akar írni

A mai magyar alkotmány egy "technokrata szabályhalmaz", amelyben nincs semmi, amit az ember tisztelhetne - ezt mondta Orbán Viktor 2009 novemberében, amikor újságírók egy könyvbemutató után az alaptörvényről kérdezték a Fidesz elnökét. Arra a kérdésre, hogy szerinte mi lenne a következő alaptörvény első oldalán, azt mondta: a lengyel alkotmány invokációszerű részét tartja célravezetőnek, de "egy alkotmányt megalkotni nem egy pártügy, sőt még nem is csak egy parlament ügye (...), annál jóval szélesebb és fontosabb ügy".

Mindezt alátámasztandó Orbán Viktor a májusban benyújtott kormányprogram egyik fejezetében is kitért az alkotmány kérdésére. Megismételte, a jelenleg hatályos alaptörvényt a megalkotói éppen azért szánták ideiglenesnek, mert nem volt mögötte érvényes társadalmi szerződés. Az új társadalmi szerződés azonban most, a parlamenti választásokon megköttetett - szögezte le, hozzátéve: azzal bízták meg a törvényhozást, hogy a következő négy évben alkossa meg az ország új alkotmányát. "Az alkotmányos demokráciák lényege, hogy a hatalmat a nép gyakorolja. 2010 áprilisában ennek megfelelően a magyar választók éltek a hatalomgyakorlás jogával, és határozott, egyértelmű döntést hoztak: szülessen az átmeneti korszak helyén, az új társadalmi szerződés szellemében egy új, a nemzeti együttműködésen alapuló rendszer" - értékelte a választások eredményét Orbán Viktor.

Május 29-i miniszterelnökké választása után néhány nappal Orbán Viktor hat szaktekintélyt kért fel, hozzanak létre egy olyan testületet, amely mellette fog működni, és az új alkotmány koncepcióját fogja kidolgozni. A felkért szakemberek Boross Péter volt kormányfő, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselő, Schöpflin György, aki szintén fideszes EP-képviselő, Stumpf István volt kancelláriaminiszter és Pozsgay Imre volt államminiszter. (Stumpf István később - mivel alkotmánybíróvá választotta a parlament - kilépett a testületből.)

Néhány héttel később a parlament egy alkotmány-előkészítő bizottság felállításáról döntött: a negyvenöt tagú, kormánypárti többségű testület, amelyet a KDNP-s Salamon László vezet, év végéig terjeszt a Ház elé javaslatot az új alaptörvény alapvető elveiről. A bizottság menetrendje szerint a testület szeptember 30-ig várja az alapvető hatalmi ágak, az alkotmányban és a törvényekben nevesített állami szervek képviselői, illetve a felkért a alkotmányjogtudósok által készített koncepcionális javaslatokat. A bizottság szeptember 7-ig létrehoz hét munkacsoportot, amelyek a javaslatok alapján megkezdik, és október 20-ig elő is készítik a feladatkörükbe tartozó részkoncepciókat; ezeket a bizottság november 2-15. között tárgyalja. Az összegző munkacsoport november 30-ig alakítja ki a koncepció egységes szövegét, ezt tárja majd az Országgyűlés elé a bizottság december 15-e után.

Még államfővé választása előtt, június 24-én a Fidesz-KDNP frakcióülésén Schmitt Pál is kifejtette véleményét az új alkotmányról, és azt mondta, "nem magunknak csináljuk, hanem a magyar történelem számára", hogy olyan lehessen, amelyet Werbőczyvel, az Aranybullával, Szent István leveleivel vagy a vérszerződéssel lehet összevetni. Bátran hozzá lehet nyúlni a köztársasági elnök szerepköréhez, a választásokhoz, a költségvetéshez - jegyezte meg az alkotmányozás folyamatával kapcsolatban akkor.

Az új alkotmány elkészültének várható időpontjával kapcsolatban Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke augusztusban azt ígérte, jövőre új alkotmánya lesz az országnak. Ezt erősítette meg a kormányfő is most szombaton, a kötcsei találkozón, ahol az elkövetkező időszakban a polgári jobboldal előtt álló feladatok között említette az új alkotmányt, amelyet 2011 tavaszán mindenképpen el kell fogadni. A már említett hat szaktekintély közül Schöpflin György a Magyar Hírlapnak korábban úgy nyilatkozott, 2011. március 15-ére el lehetne készíteni az új alaptörvényt.

Az EP-képviselő ugyanebben az interjúban adott hangot azon, később nagy visszhangot kiváltó véleményének, amely szerint az új alaptörvényből kivenné a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. A tagok közül Boross Péter pedig legutóbb a Heti Válasznak úgy nyilatkozott, szerinte növelni kell a kormányfői pozíció erejét, az államfőnek pedig jelképes szerepet kell szánni.

Orbán Viktornak mindezen felül még egy álláspontja ismert az új alkotmánnyal kapcsolatban: az, hogy személy szerint nem híve annak, hogy népszavazás legyen az új alaptörvény kérdésében.

Az új Országgyűlés a megalakulása óta eddig hétszer módosította az alkotmányt. Egyebek mellett rögzítették az alaptörvényben a parlament létszámának körülbelüli megfelezését; különadó kiszabását tették lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire; a jövőben a képviselő-testületen kívülről is lehet alpolgármestert, főpolgármester-helyettest és megyei közgyűlési alelnököt választani. Egy másik alkotmánymódosítás értelmében a korábbi paritásos bizottság helyett egy olyan jelölőbizottság tesz javaslatot - egyszerű többséggel - az alkotmánybírák személyére, amelynek összetétele tükrözi a parlamenti létszámarányt, azaz jelenleg kormánypárti többséggel működik. A médiacsomaggal kapcsolatban bekerült az alaptörvénybe a szólás szabadságához való jog és a "közszolgálati médiaszolgáltatás" feladata.

MTI