Nánási László, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyésze közleményben azt írta, hogy a bűnszervezet tagjai 2011 és 2016 között Bács-Kiskun, Pest és Hajdú-Bihar megyében fiktív számlákkal láttak el belföldi cégeket.
Hogyan tudtak éveken keresztül csalni?
A számlázási láncolat egyik végén álló belföldi vállalkozások, az úgynevezett brókercégek voltak a haszonhúzók. Ezek mint végső vásárlók az általuk befogadott fiktív számlák alapján az áfát levonták vagy visszaigényelték, majd áfamentes közösségi értékesítés útján eladták a megszerzett árut a bűnszervezethez tartozó uniós gazdasági társaságoknak.
A szervezet legalján lévő belföldi vállalkozások, a hiányzó kereskedők nem végeztek valódi üzleti tevékenységet, adót nem fizettek, majd jelentős összegű áfatartozások hátrahagyásával eltűntek.
A láncolat két vége között elhelyezkedő buffervállalkozások szerezték be a hiányzó kereskedőktől az árukat, amelyeket aztán továbbértékesítettek a brókercégeknek.
A bűnszervezet lényegében fiktívszámla-szolgáltatást nyújtott egyes cégeknek.
Több tucat céget használtak
A bűncselekményekben két, egymást támogató bűnszervezet is közreműködött, amelyek tevékenysége bizonyos pontokon összekapcsolódott. A vádlottak 65 magyar és 30 uniós céget használtak fel a fiktív számlák kiállítására. Módszerükkel több mint 4,2 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.
A vádlottakat a főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Kecskeméti Törvényszék előtt. A költségvetési csalást a vád szerint huszonheten bűnszervezetben követték el.
Vegyesen, csekély változással, többségében indexcsökkenéssel nyitottak kedden a főbb európai értékpapírpiacok. 
