|
| Ilham Alijev azeri elnök. Fotó: EPA/Alexander Zemlianichenko |
Magyarország stratégiai partnerének népe ma tart népszavazást az azeri alkotmány módosításáról, amely a kritikusok szerint tovább erősíti a 2003. óta uralkodó despota elnök uralmát. A tervezett változtatások 5-ről 7 évre hosszabbítanák meg az elnöki ciklus időtartamát és jogosítványt adnának az elnöknek, hogy bármikor feloszlassa a parlamentet. A változtatások tovább kurtítják az egyesülési jogot.
Önkény minden szinten
Az Európa Tanács szeptember 20-i állásfoglalásában kijelentette, hogy a rezsim által javasolt változások súlyosan felborítanák hatalmi egyensúlyt és „páratlan” hatalmat biztosítanának Alijev elnöknek. Az ENSZ jelentéstévője szerint az azeri civil társadalom „a legrosszabb helyzetbe” került az ország 1991-es függetlenné válása óta, mert a rezsim hatóságai valósággal „lebénítják” a civil szektort. Azerbajdzsánban 1995. óta nem tartottak egyetlen szabad választást sem. A 2014-es választáson például véletlenül már egy nappal korábban kihirdették az eredményt. A tavaly novemberi választáson az ellenzék fontosabb pártjai már nem is voltak hajlandók részt venni, a külföldi újságírók pedig nem kaptak vízumot, hogy az eseményről tudósíthassanak.
Az országban jelenleg több mint százan ülnek börtönben politikai okokból, közöttük szép számmal akadnak vezető ellenzéki politikusok. A hatóságok figyelemmel kísérik a sajtóban megjelent kormánykritikát is, vannak szerzők, akik egy-egy cikk megírása után kábítószer- vagy lőszerbirtoklás miatt kerültek rács mögé.
Keleti nyitás: szoros politikai és üzleti együttműködés
Magyarország és Azerbajdzsán kapcsolatának sajátos mérföldköve volt, amikor – a hatalmas nemzetközi felháborodás ellenére − Magyarország 2012 augusztusában az Európa Tanács külföldi foglyok átadásáról szóló egyezménye alapján átadta Bakunak Ramil Safarovot, aki 2004-ben egy budapesti NATO-nyelvtanfolyam idején alatt, éjszaka, álmában, egy baltával meggyilkolta örmény katonatársát, Gurgen Margarjánt. A magyar bíróság annak idején különös kegyetlenséggel, aljas indokból és előre kitervelten végrehajtott emberölés miatt ítélte életfogytiglani börtönre az azeri baltás gyilkost, akit kiadatása után, ahogyan az várható is volt, hazájában azonnal kegyelemben részesítették. A világ legrégebbi keresztény állama, Örményország a történtek miatt, érthető okokból megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok Budapest és Baku között a magyar kormány megdöbbentő gesztusa ellenére sem indultak virágzásnak. A bakui magyar kereskedőház tervét Schmitt Pál jelentette be köztársasági elnökként, mikor 2011-ben tett látogatást az országban. A hányatott sorsú kereskedőház tulajdonosa később Töröcskei István lett. Az a Töröcskei, aki az általa vezetett és csődbe vitt – részben állami tulajdonú – Széchenyi Bank irányítása során olyan cégeknek adott hiteleket, melyekben szintén ő volt a vezető.
A magyar miniszterelnök 2014 novemberében a kétoldalú stratégiai dokumentum aláírásakor a Parlamentben „mintaállam”-nak nevezte Azerbajdzsánt. Az olajárak összeomlása miatt ez a mintaállam azóta az államcsőd szélére sodródott, ezért idén január végén 3 milliárd dollár segélyt kért az IMF-től és további 1 milliárdot a Világbanktól.
|
| Ilham Aliyev azeri elnök és Orbán Viktor. Kép forrása: kormany.hu |
A hazai Eximbank eközben nem csak Andy Vajnának folyósít hitelt a TV2 megvásárlásához, hanem azeri szövetségeseinknek is nyújtott idén hitelt 200 millió dollár értékben, amelyet a magyar miniszterelnök látogatásán szentesítettek.
|
Nem hitel - országlimit Cikkünk megjelenése után az Eximbank azt közölte: Az Eximbank semmilyen hitelt nem ad Azerbajdzsánnak. A KKV-k exporttevékenységének támogatása és élénkítése érdekében a hazai-, EU-s és OECD szabályok betartása mellett, a jogszabályban meghatározott döntési szinten elfogadott belső szabályok maximális alkalmazásával, a különböző országokra limiteket határoz meg. Az országlimit az adott országban működő jogalanyok (szuverén-, szub-szuverén, bank és vállalkozások) részére az Eximbank által egyedileg minősített és kockázatilag értékelt, egyedi döntések keretében nyújtható kockázatvállalások (hitel, garancia) legmagasabb együttes összegét jelenti. Tehát az országlimit nem azonos a hitelkerettel, írásban nem rögzített, a limit az Eximbank belső kockázati rendszerének a része. A Keleti Nyitás stratégiájával összhangban, országlimit - Azerbajdzsánt is beleértve - 65 ország vonatkozásában került megállapításra. |
(A cikkünk eredeti változatában írtakkal szemben az Eximbank nem támogatja semmilyen pénzügyi-jogi formában letelepedési kötvény vásárlását - a tévedésért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük.)
Az Alijev-család is rajong az offshore tulajdonokért
|
| Káncz Csaba |
Bakuban a politika és a gazdaság összefonódása talán még a hazainál is erősebb. Egyes építőipari cégek egészen varázslatos növekedést tudnak elérni. Azerbajdzsánban például három évvel ezelőtt megalapítottak egy céget összesen 15, azaz tizenöt dollár alaptőkével, és ez a cég mostanáig mintegy 16 millió dollárnyi építőipari közbeszerzést nyert el. Nos, erre a bámulatos teljesítményre még egy hazai gázszerelő is nagyot csettintene.
Az ország gazdaságának beomlása ellenére az elnök családja fejedelmi viszonyok között él. Alijev lányai is már saját lábukon állnak és Londonban milliárdos ingatlanvagyonnal rendelkeznek. Az offshore-tulajdont az azeri elnöki család is előnyben részesíti: a londoni szerzemények tulajdonjogait a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Capper Marketing Inc. offshore cégen keresztül gyakorolják.
Káncz Csaba jegyzete
Egy háborút lezáró megállapodás érdekében Ukrajnának valószínűleg fel kell adnia területeket Petr Pavel szerint. 
