Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácskozásukon az uniót érintő aktuális témák megvitatása keretében a migrációs válságra adott európai és nemzetközi válaszokat is áttekintik, amivel előkészítik az Európai Tanács soron következő, október 17-18-án esedékes ülését.

Értékelik az eddigi teljesítményt

Az uniós tanács tájékoztatása szerint a külügyminiszterek a migrációs napirendi pont keretében a bevándorlás külső vonatkozásairól tárgyalnak, áttekintik az eddig elért eredményeket és az elfogadott intézkedések végrehajtását. Várhatóan hangsúlyozni fogják a hatékony határvédelem és az együttműködés fontosságát az afrikai partnerországokkal.

A menekültek megmentése és az embercsempész-hálózatok felderítése és felszámolása érdekében a Földközi-tengeren tevékenykedő Sophia haditengerészeti uniós flottájának mandátuma az év végén lejár, ezért a miniszterek megtárgyalják tevékenysége lehetséges folyatásának feltételeit. Információk szerint amennyiben az unió a flotta eredeti missziójának meghosszabbítása ellen foglal állást, a jövőben a líbiai parti őrsség képzési feladatait fogja ellátni a flotta.

Mi lesz Líbia sorsa?

A Külügyek Tanácsa áttekint sürgős nemzetközi kérdéseket is. Líbiát érintően, Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezetésével előkészítik a november közepére Palermóba tervezett, Líbiáról szóló konferenciát. A tanácskozáson elsősorban az észak-afrikai ország belső politikai konszolidációjára fognak összpontosítani.

A főképviselő beszámol az Európa és Ázsia összekapcsolását célzó, nemrégiben bejelentett uniós stratégiáról, amely az Európai Tanács napirendjén is szerepelni fog. A stratégia adalékul szolgál az október 18-19-re tervezett Ázsia-Európa csúcstalálkozó (ASEM) megbeszéléseihez is.

A miniszterek kitérhetnek az ország nevéről Macedóniában szeptember 30-án tartott véleménynyilvánító népszavazás eredményére, valamint a Bosznia-Hercegovinában október 7-én tartott választások eredményére is.

Ők lehetnek az újabb EU-tagok?

A Külügyi Tanács főbb napirendi pontjai között szerepel a keleti partnerség feladatainak áttekintése is az érintett országok, Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Georgia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna külügyminisztereinek részvételével annak érdekében, hogy a hat kelet-európai és dél-kaukázusi partnerországgal a lehető legszorosabb politikai társulás és a lehető legnagyobb fokú gazdasági integráció valósuljon meg.

Információk szerint a tanács tárgyal Oroszország titkos európai uniós tevékenységeiről is. A miniszterek várhatóan elfogadnak egy olyan szankciós keretet, amely szükség esetén azonnal segíthetik az elszámoltathatóságot.