|
| Az IMF washingtoni székháza. (Kép forrása: MTI/EPA/Shawn Thew) |
Biztosabb lábakon áll a világ
A szombat hajnalig tartó első munkanapja után kiadott záróközlemény egyik legfontosabb megjegyzése az, hogy "a világgazdaság szempontjából kiegyensúlyozottabbá váltak a kockázatok az elmúlt egy évben". A résztvevők szerint folytatódik a gazdaságnövekedés az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában - ami jelentősen hozzájárul a globális gazdaság lényegesen biztosabb bővüléséhez -, miközben "az utóbbi időszakban javultak a kilátások" az euróövezet, valamint Japán, és összességében a fejlett ipari országok esetében.
Amiről beszélni se akartak
A G20-ak úgy vélték, hogy továbbra is számos bizonytalanság leselkedik a globális gazdaságra. A legveszélyesebbek közé sorolták a "devizaárfolyamok nagy kilengését, az elhúzódó, túl alacsony inflációt, számos ország magas eladósodottságát, és a geopolitikai feszültségeket".
A közleményben nem esett szó Görögországról, de nem hivatalosan többen arról beszéltek az ülés után, hogy a G20-ak tanácskozásán ez volt az egyik fő vitapont, még ha nem is szerepelt a hivatalos napirend témái között.
Egy éve csúszik a kvótareform
A G20-ak ülésén téma volt továbbá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kvóta- és döntéshozatali reformjához szüksége. A Szöulban 2010-ben elfogadott megállapodás értelmében 2014 januárjáig le kellett volna zárni az IMF kvóta- és döntéshozatali reformját. Ehhez az kellett volna, hogy az eredetileg megszabott határidőig más tagországok mellett az amerikai kongresszus is ratifikálja azt. Ez azóta sem történt meg.
A reform lényege az, hogy az IMF hatalmi viszonyainak az átrendezésével a világgazdaság tényleges erőviszonyai kapnak hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő országok, így például Kína és India tényleges gazdasági erejüknek megfelelően vehetnek részt a szervezetben.
A G20 tagországai a globális gazdaság csaknem 85 százalékát adják, olyan országok a tagjai, mint az Egyesült Államok, Németország és Franciaország a fejlett országok, illetve Kína, Brazília, vagy éppen India a fejlődő országok képviseletében.
Kína jelenlegi 3,994 százalékos kvótája például a reformok után 6,39 százalékra nőne, Indiáé pedig 2,441 százalékról 2,749 százalékra emelkedne, míg például Németországé 6,107 százalékról 5,583 százalékra, az Egyesült Államoké 17,661 százalékról 17,398 százalékra mérséklődne.
Méregdrága ital, spéci ruhában. 
