A volt pénzügyminiszter ugyanakkor egyetért abban a mostani kabinettel, hogy hozzá lehet nyúlni a szociális ellátórendszer egyes elemeihez - a rokkantsági nyugdíjakhoz vagy a korkedvezményes nyugdíjak rendszeréhez. A Sukoró-ügyről Oszkó Péter azt mondta: nem hiszi, hogy károkozással vádolhatnák meg, miközben ő óvta meg az államot attól, hogy kár érje.

“A problémafelismerésig jutottunk el. Most hangzott el először érdemben, hogy komoly hangsúlyt akar fektetni a kormányzati gazdaságpolitika az adósságkezelésre. Tehát nem az én véleményem, szakmai hozzáállásom változott, hanem hanem a kormány írt le igen nagy kanyart a gazdaságpolitikájában. Elindult onnan, hogy csak a növekedéssel kell foglalkozni, akár lehet magasabb hiánnyal is gazdálkodni; és most elértünk oda, hogy fontos az államadóssággal foglalkozni” - reagált Oszkó Péter arra a felvetésre, hogy a közelmúltban még a kiforrott gazdaságpolitikát hiányolta az Orbán-kormánytól, a Széll Kálmán tervről viszont már azt mondta: az irány jó, de kérdés, lesz-e elég politikai akarat a végrehajtásához.

Oszkó Péter visszautasította azokat a kormányoldali érveléseket, hogy már a tavalyi költségvetés számai sem lettek volna megalapozottak. “Nagyon régóta folytatjuk ezt a vitát, a tavalyi költségvetés messze megállt a lábán nemzetközi összehasonlításban.” -mondta.

Hozzátette: a 2011-es “költségvetési lyuknak” semmi köze a tavalyi büdzséhez. Oszkó Péter szerint az egykulcsos adó bevezetése és a “további beígért és tervezett adócsökkentések” okozzák az idei és a későbbi évek hiányát – emiatt kell a korrekciót véghezvinni – hangoztatta a volt tárcavezető.

Oszkó üdvözölné az államadósság-vizsgálatot

Az intézkedésekre a korábbi államadósság-növekedés miatt is szükség van a kormányzat szerint, utóbbi ráadásul azt is megvizsgálná, kik felelősek az elmúlt évek drasztikus államadósság-növekedéséért. Érzi, hogy volt pénzügyminiszterként Önt is megszólították az ügyben? – vetette fel a Közbeszéd riportere.

“Hát igen, de ha tudunk Magyarországon olyan évet találni, ahol nagyon csekély mértékben növekedett az államadósság – ami minden más országban elszaladt a pénzügyi válság miatt –, akkor az a mi kormányzati időszakunk volt – reagált a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere. Elismerte, hogy “volt honnan javulnia” a mutatónak, viszont kiemelte: a rendszerváltozás óta az ő pénzügyminisztersége alatt zárt egy félévet pozitív szaldóval a költségvetés.

A felvetésre, hogy a Fidesz-kormány idején az államadósság inkább az ötven százalékhoz volt közel, semmint a mostani nyolcvanhoz, a volt miniszter úgy válaszolt: ez igaz, de ennek okát a megelőző Bokros-csomag intézkedéseiben látja, amely jelentősen javított az államadósság-pozíción.

“Ha alaposan megvizsgáljuk, hogy az államadósság-pálya hogy alakult, akkor bizony mind a két politikai oldal időszakában találunk majd olyan intézkedéseket, ami jelentősen hozzájárult az államadósság növekedéséhez. Nem vitatva azt, hogy a 2002-ben kezdődött szocialista kormányzás okozta ebben a legnagyobb mértékű növekedést. De előtt a Fidesz-kormánynak is voltak olyan intézkedései, amelyek növelték az államadósságot” - szögezte le Oszkó Péter.

Hozzáfűzte: nagy örömmel lát egy egy olyan vizsgálatot, ahol “végre az általános ideológiai alapon megfogalmazott állítások – hogy a szocialisták felelősek az államadósság növekedéséért” - kibonthatók lesznek, és meg lehet nézni, milyen arányban felelnek a szocilista és milyen arányban a más kormányok az adósságnövekedésért.

A Közbeszéd másik felvetésére, miszerint éppen a magas államadósság miatt is kell most korrekciókat végrehajtania kormányzatnak, Oszkó úgy reagált: ezekre  nem azért van szükség, mert csak így lehet csökkenteni az államadósság mértékét. "Ha nincs az adórendszerben ilyesfajta átalakítás, ami 2011-ben meg a későbbi években történik, és picit erősebb a kiadási kontroll, akkor az államadósság csökkenő pályán lett volna”

Hozzá lehet nyúlni a szociális ellátórendszerhez

A Széll Kálmán tervben megszigorítanák a rokkantsági nyugdíjak rendszerét, a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét, a táppénzellátás rendszerét – mivel sokan a munkanélküliség vagy a munka elől menekülnek a szociális ellátórendszerbe. A szigorítások nyomán akár egy-kétszázezer ember is kikerülhet ezekből a rendszerekből – a kérdés, hogy hová mennek? Lát-e lehetőséget az elhelyezkedésükre, megélhetésükre? - vetette fel a Közbeszéd

“Ez a logika az, amit én magam is sok helyütt támogattam és elmondtam. A rászorult embereket meg kell tudni őrizni a rendszerben – de a rokkantsági nyugdíjasok száma, a végtelenül engedékeny korkedvezményes nyugdíjazási rendszer mind olyasmi, amihez hozzá lehet nyúlni” - reagált Oszkó Péter. Jelezte: hozzáfogtak már ők is a rokkantsági nyugdíjak rendszerének átgondolásához és átalakításához.

A rendszerből kikerülők elhelyezkedését pedig úgy ösztönözték, hogy ötszörösére emelték a munkáltatók rehabilitációs hozzájárulásának összegét, amit nem kellett megfizetni a munkáltatóknak, ha megváltozott munkaképességűeket foglalkoztattak. “Erősen jelentkezik, statisztikákban is kimutathatóan, hogy egyre nagyobb volt a kereslet a megváltozott munkaképességűek iránt. Ilyesfajta intézkedésekkel lehet motiválni a versenyszférát, hogy fogadja be ezeket az embereket”- mondta a volt pénzügyminiszter.

Az ellátórendszerből kikerülők befogadásához szükség lesz a növekedésre a versenyszférában, amihez Oszkó Péter nem látja elegendőnek az egykulcsos adót – de nyilván a kormány érdeke és törekvése is a növekedés.

Kommunikációs blöff a Sukoró-ügy?

Sukoró-ügyben folyik a nyomozás, a KEHI felveti miniszterek és minisztériumi dolgozók büntetőjogi felelősségének esetleges vizsgálatának szükségességét is. Nem számít arra, hogy gyanúsítottként vagy tanúként meghallgatják? - hangzott a kérdés.

"Sukoró-ügyben olyan a jogi helyzet, hogy az államot semmiféle kár nem érte. A befektető a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján telektulajdont nem szerzett, koncessziós joga nincs, sőt, ő tartozik kilencszázmillióval. Olyan ügyről beszélünk tehát lassan évek óta, ahol egy fillér kár nem mutatható ki. Ezért nem tudom másnak nevezni ezt az ügyet, mint egy kommunikációs blöffnek, szándékos lejáratásnak, botránykeltésnek" - reagált Oszkó Péter. Hozzátette: ha valaki keményen bánt a befektetőkkel Sukoró-ügyben – pereket indított azért, hogy telekcserét megállítsa-visszafordítsa, és az állami tulajdon védelmét garantálja minden egyes ügyletben – az ő maga volt pénzügyminiszterként.

Kérdésre válaszolva azt mondta: nem nagyon tartja elképzelhetőnek ezek után, hogy őt a “másik oldalra” próbálják állítani és azt mondják, hogy ő okozott károkat, miközben ő védte meg az államot attól, hogy kár érje.

Privátbankár