Nincs olyan törvény, amely felhatalmazná az önkormányzatokat, hogy helyi rendelettel kötelező adatkezelést írjanak elő. Az ombudsman ezért megfegyelmezett egy parkolási társaságot
Jogellenes az adatkezelési gyakorlata, változtasson rajta és törölje nyilvántartásából a lakossági behajtási és várakozási engedélyek kiállításához bekért okmányok másolatát – szólította fel Szabó Máté ombudsman a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.-t. Nincs ugyanis olyan törvény, amely felhatalmazná az önkormányzatokat, hogy helyi rendelettel kötelező adatkezelést írjanak elő.
Egy állampolgár 2008-ra is szeretett volna parkolási engedélyt igényelni, de kérését azzal utasították el, hogy a személyes ügyintézés során nem adta át a gépjárműve forgalmi engedélyének másolatát. A hatályos önkormányzati rendelet szerint a kérelemhez "mellékelni kell" a gépjármű forgalmi engedélyét. Ez azonban nem jelenti, és nem is jelentheti, hogy az engedélyeket kiállító társaság jogosult lenne az okmányról másolatot kérni, vagy ilyet maga készíteni. A forgalmi engedély másolatának kezelése csak abban az esetben felel meg a célhoz kötöttség elvének, ha a parkolási engedélyt az érintett nem személyesen, hanem levélben igényli, és a másolatot önként bocsátja az adatkezelő rendelkezésére. Ezt a másolatot az ügyintézés lezárultával meg kell semmisíteni – írta az ombudsman.
A társaságnak nem kell az ügyfélforgalom jelentős növekedésével számolnia, amennyiben az adatvédelmi törvénynek megfelelően tájékoztatja az állampolgárokat a fénymásolat kezelésének céljáról, kizárólag a postai ügyintézés esetén kéri a hozzájárulásukat a másolat kezeléséhez, továbbá a forgalmi engedélyek másolatát az ügyintézést követően megsemmisíti.
Az adatkezelő arról tájékoztatta az országgyűlési biztost, hogy megkezdte a korábbi tevékenysége alatt összegyűlt, irattárban őrzött forgalmi engedélyek másolatainak megsemmisítését.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A második negyedévben az állampapír piacot kimagasló aukciós kereslet és jelentősen csökkenő hozamok jellemezték. Mindezek eredményeképp az első félév végére az időarányos mértéket meghaladó volumenben teljesült az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) erre az évre vonatkozó finanszírozási terve.
Bár még mindig a záhonyi vasúti csomópont jelenti a legfontosabb kaput az ukrán gabona számára a nyugat-európai piacok irányába, Magyarország valójában egyre kevesebb gazdasági hasznot tud megtartani az Ukrajna felől érkező áruforgalomból. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az ügyben levelet írt a kormánynak.
1999 óta csak háromszor mért magasabb eredményszemléletű (vagyis ESA-módszertan szerinti) költségvetési hiányt az első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint idén januártól márciusig. Az egész éves előrejelzéseket jelentős bizonytalanság övezi, az elemzők a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium pótköltségvetésére várnak. Eközben a piac már inkább a 2027-es és a még hosszabb távú, az euró bevezetése szempontjából is kulcsfontosságú tervekre kíváncsi.
A Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által bejelentett tervek szerint a magyarországi szélerőművi kapacitás 2030 végére több mint 90 százalékkal, a jelenlegi 330 megawattról (MW) 4330 megawattra emelkedhet. Ez gyorsabb fejlődési ütem lenne, mint a Közép- és Kelet Európában éllovasnak számító lengyeleké.
Az előzetes adatok szerint 2090 milliárd forint, a GDP 9,0 százaléka volt a kormányzati szektor 2026. I. negyedéves hiánya. Az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,1 százalékponttal lett magasabb a deficit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette a 2026 első negyedévére vonatkozó teljes körű pénzügyi számlák jelentését. A hivatalos adatsorok megerősítik, hogy a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona újabb történelmi rekordot döntött: az év első három hónapjában a friss megtakarítások piacán masszív tőkeáramlás indult meg az öngondoskodás, a befektetési alapok és a külföldi eszközök irányába.