|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
Andalító nyár van, több intézmény már augusztusra készülődik, az Európai Bizottság például egy teljes hónapra be is zár. De eközben a globális pénzpiacokon és a geopolitikai küzdőtéren komoly vihar készülődik. Ahogyan a Nobel díjas Robert Shiller fogalmaz: „a részvénypiacokon tapasztalt alacsony volatilitás és a részvények túlértékeltsége arra utalhat, hogy ez most csak a vihar előtti csend”. A frankfurti tőzsde guruja szerint is beomlás várható a csillagászati árazást mutató tőzsdéken a Trump-kormányzat súlyos alulteljesítése, az emelkedő amerikai kamatlábak és a kínai buborékok miatt.
Csalóka fülledtség
A geopolitika világában is nehéz viharfelhők gyülekeznek. Trump elnök Twitter-üzenetben rohant ki szombaton Kína ellen, amiért Peking nem hat kellően Észak-Koreára, hogy az leálljon rakétaprogramjával. Indulattól fűtött közlését az váltotta ki, hogy Észak-Korea pénteken sikeresen tesztelt – immár másodszor – interkontinentális ballisztikus rakétát, amely hatótávolságát tekintve az Egyesült Államoknak már a középső részére is csapást mérhet, nem csupán Alaszkát fenyegetheti. Washington egyben tegnap két B-1B típusú stratégiai nehézbombázót reptetett át a Koreai-félsziget felett.
Az észak-koreai atomprogram körüli retorikai és katonai fenyegetőzések a Washington és Peking közötti egyre növekvő antagonizmus keretei között értelmezhetők. Az USA számára Kína növekvő stratégiai befolyása és gazdasági ereje egyre kevésbé tolerálható kihívás. Az amerikai stratégák attól tartanak, hogy Kína egy olyan eurázsiai geopolitikai összefogás hajtómotorja lehet, amelynek része lenne a Berlin által dominált európai térség, Oroszország és a végén akár Japán és több más amerikai szövetséges is csatlakozhatna ehhez a formációhoz Ázsiában.
London részt venne egy ázsiai csetepatéban?
Ebben a feszült helyzetben látogatott Ázsiába a brit külügyminiszter a múlt héten. Sidney-ben tartott beszédében belenyúlt a tűzforró dél-kínai-tengeri konfliktusba is, amely kapcsán követelte „a hajózhatóság szabadságának és a nemzetközi jognak a tiszteletét”. Sőt kijelentette, hogy katonai erővel is hajlandó London fenntartani a nemzetközi rendet, hozzátéve: „ezért fog a két új repülőgéphordozónk egyike áthajózni a Malaka-szoroson”.
|
| Káncz Csaba |
Itt kell kiemelnünk, hogy a Bengáli-öbölben július 10-17 között zajlott az úgynevezett Malabar haditengerészeti gyakorlat. Az először 1992-ben, az Egyesült Államok kezdeményezésére megtartott, Indiával közös akcióhoz 2015-ben Japán is csatlakozott, a három ország hadiflottáját felvonultató, többhetes közös manőverezés mára egyértelműen Kínának szól. A jelenleg Út és Övezet Kezdeményezés néven futó pekingi geopolitikai stratégia egyik fő csapásiránya ugyanis a szintén vitatott Dél-kínai-tenger térségéből átszelve, az India-óceánon keresztül halad.
Peking nem vette félvállról London fenyegetését és a kommunista párthoz közelálló lap szerkesztőségi cikke kemény hangon kelt ki. „Már nincsenek többé brit gyarmatok Kelet-Ázsiában és a brit hadihajók jelenléte a térségben inkább aberrációnak tekinthető”. Majd hozzátette: „A Brexit gyengíti az Egyesült Királyság befolyását és úgy tűnik, hogy az országnak tennie kell valamit, hogy megerősítse az identitás-érzését. De ha ezt túl messze megy, akkor London bajba fog keveredni”.
Káncz Csaba jegyzete.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
