Politikát a magyar egyetemekre

Társadalmi párbeszédet és konszenzust szorgalmaztak az MTI-nek nyilatkozó elemzők a felsőoktatási intézményekben folytatható közéleti tevékenységről. Az MTI annak kapcsán keresett meg szakembereket, hogy a parlamenti pártok ifjúsági szervezetek levélben kértek egyeztetést a Magyar Rektori Konferenciától, amely korábban elutasította a kezdeményezést, de kedden ismét foglalkozik a kérdéssel.

Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője azt mondta, hogy vitát, társadalmi párbeszédet kell folytatni e kérdésben. Amivel a rektori konferencia védekezik, hogy tartanak a radikalizálódástól, és ezért nem akarják beengedni a politikát a felsőoktatási intézmények falai közé, az is politikai cselekvés, állásfoglalás - emelte ki. Ehhez a rektori konferenciának joga van, hiszen autonóm szervezet, de ez mindenesetre felvet kérdéseket - tette hozzá.

Ha lehetővé válna a politikai szervezetek megjelenése a felsőoktatási intézményekben, annak természetesen szabályozott, ellenőrzött keretek között kellene történnie - mondta. A politikai szervezetek közéleti tevékenysége nemcsak a vitakultúra, hanem a pártok utánpótlása miatt is fontos lehet - mutatott rá az elemző.

A felsőoktatási törvény olyan irányú módosítása, hogy ne a felsőoktatási intézmények kezében legyen ennek a kérdésnek a szabályozása, nem biztos, hogy eredményre vezet. Nem feltétlenül ez a járható út - jelentette ki Szomszéd Orsolya.

Liska János, a Demos kutatója pozitívan nyilatkozott a kezdeményezésről. Azt mondta, ez az egyetlen járható út a demokrácia fejlesztése és fejlődése szempontjából. Minél szélesebb versenyt kell generálni a leendő politikusok kiválasztásában, és fontos, hogy az egyetemisták, főiskolások megtanulják a vitakultúrát - fejtette ki.

Megjegyezte: a mai magyar helyzetben ez elsősorban nem politológiai, hanem szociálpszichológiai probléma, ezért van az, hogy jól láthatóan mindenki tart ettől a kérdéstől. A demokrácia egészségének a jele ugyanakkor, hogy a köz kérdéseiről intenzív vitát folytatnak az idősek, fiatalok. Az viszont egy perverz állapot, hogy a vitától félnek az emberek, ez pedig a diktatúrának a következménye. A diktatúrára volt jellemző a hallgatás kultúrája - fűzte hozzá.

Liska János úgy ítélte meg, hogy akár törvénymódosítás is indokolt lenne, most ugyanis teljesen az intézmények, rektorok kezében van ez a kérdés. Ez kiszolgáltatott helyzet, de ugyanakkor kicsit veszélyes is lehet, ha ezt a kérdést törvényeken keresztül próbálják meg szabályozni. Egy törvénymódosítást adott esetben társadalmi párbeszédnek és konszenzusnak kellene megelőznie - hangsúlyozta a kutató.

A Societas, a Fidelitas, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) és az SZDSZ - Új Generáció képviselője hétfőn levélben fordult a rektori konferenciához. Az ifjúsági szervezetek azt írták, a demokratikus értékek fejlődéséhez elengedhetetlennek látják a következő generációk politikai kultúrájának mélyítését, ugyanakkor nem tartják természetes folyamatnak a fiatalok elfordulását a politikától.

A Magyar Rektori Konferencia október végi ülésén egyszer már elutasította a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteinek azon kérését, hogy engedjék vissza a politikát az egyetemekre.

A négy szervezet kezdeményezésüket indokolva most kifejtette: "a jogállamiság alapvető elve a demokratikus döntéshozatal. Demokratikus döntéshozatal azonban elképzelhetetlen a társadalom különböző korcsoportjainak bevonása nélkül. Közismert tény ugyanakkor, hogy a fiatalok választási és politikai aktivitása az átlag alatt van. Hosszú távon egyetlen demokratikus ország sem engedheti meg magának, hogy egy nemzedék a politikától való nagyfokú elszigeteltségben nőjön fel. A demokratikus jövő záloga a fiatalok (fiatal választók) közéleti tájékozottsága és a választásokon az alapos döntéshozatal."   

Álláspontjuk szerint a kialakult helyzet komolyságára hívja fel a figyelmet az Ifjúság 2008 jelentése a magyar fiatalok aggasztóan negatív attitűdjéről a politika és a demokrácia kapcsán, másfelől a rossz szabályozásból eredő szűk versenytér okozta visszaélések mértéke is.

Kifejtették: az Ifjúság 2008 Gyorsjelentés egyik megdöbbentő kimutatása, hogy a 15–29 évesek egyhetede azon a véleményen van, hogy bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia, további csaknem egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen, hogy demokratikus vagy diktatórikus körülmények között él-e.

Kitérnek arra is, hogy bár a felsőoktatási törvény megengedő, a felsőoktatási intézmények belső szabályzatainak többsége egyértelműen tiltja a politikai szervezetek megjelenését. Pedig egy működő demokráciának nélkülözhetetlen eleme az országosan fejlett vitakultúra, a nem csak érvelni, de mások érveit is meghallani képes, konszenzusorientált választópolgárok térnyerése.

A kérdés napirendre tűzését nyáron az IKSZ kezdeményezte. A négypárti egyeztetés után az ifjúsági szervezetek között konszenzus alakult ki, és azóta együtt lépnek fel annak érdekében, hogy a parlamenti demokráciát ne tiltsák ki tovább az egyetemekről. A rektori konferencia elnöksége kedden foglalkozik ismét a kérdéssel.

Politikának nincs helye az egyetemen
"Fogalmunk se volt hogy rendszerváltást csinálunk"
A több diplomások nem szívbajosak

MTI