Az ókori görögök „Barátságtalan-tengernek” titulálták, és csupán pár évszázad volt a történelemben, amikor a Fekete-tengeren éppen nem dúlt háború. A napokban egy újabb fejezet kezdetének lehettünk tanúi.
Kijev kőkemény
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette, hogy Ukrajna visszatámad Oroszország ellen a Fekete-tengeren, hogy ne kerüljön blokád alá, valamint gabonát és egyéb árukat importálhasson és exportálhasson. Az elnök megjegyzései napokkal azután érkeztek, hogy robbanóanyagokkal megrakott ukrán tengeri drónok megrongáltak egy orosz hadihajót egy nagy orosz kikötő közelében, és eltaláltak egy orosz tankert.
Zelenszkij telefonbeszélgetést folytatott Mark Rutte holland miniszterelnökkel is. Megvitatták Ukrajna védelmi igényeit, beleértve a légvédelmi rendszereket a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés infrastruktúrájának védelme érdekében. Kijev kőkemény: „A Fekete-tengeren közlekedő orosz kikötőket és hajókat – köztük több millió hordó olajat Európába szállító tankereket – jogosan támadhatja meg az ukrán hadsereg Moszkva hadigépezetének gyengítésére tett erőfeszítések részeként" – figyelmeztetett egy magas rangú kijevi tisztviselő.
Ukrajna az orosz fekete-tengeri kikötők körüli vizeket „háborús kockázatú területnek” nyilvánította „augusztus 23-tól további értesítésig”. A zóna olyan nagy orosz kikötőket foglal magában, mint Novorosszijszk, Anapa, Gelendzsik, Tuapsze, Szocsi és Taman. Emiatt a hajók biztosítási díjai az egekbe szöktek, és veszélybe sodorják Oroszország egyik fő olaj- és olajtermékexport-útvonalát – márpedig ez kulcsfontosságú annak biztosításában, hogy a Kremlnek elegendő készpénze legyen az Ukrajna elleni háború folytatásához.
Orosz érdekeltségek
A Kpler üzleti hírszerző cég szerint Oroszország a múlt hónapban csaknem 59 millió hordó kőolajat – teljes exportjának egyharmadát – szállította a stratégiai fontosságú fekete-tengeri Novorosszijszk kikötőből. Ebből 32 millió hordó jutott az uniós országokba.
Novorosszijszkban ér véget a Caspian Pipeline Consortium olajvezetéke is, amely napi 1,3 millió hordó olajat szállít Kazahsztánból – ahonnan aztán a világpiacokra szállítják. Novorosszijszk a Fekete-tengeri flotta jelentős haditengerészeti bázisának is otthont ad. A múlt héten egy ukrán tengeri drón eltalált és megrongált ott egy orosz katonai partraszálló hajót.
Nyugati óvatosság
A NATO legutóbbi vilniusi csúcstalálkozójának dokumentumai és a NATO-Ukrajna Tanács két héttel ezelőtti ülésének közleménye azt jelzi, hogy a szövetséges hatalmak a hadihajóikat egyelőre távol tartják a Fekete-tengertől. Nincs érzékelhető nézeteltérés a nyugati tengeri hatalmak és Ankara között a Boszporusz-szoros lezárását illetően.
A nyugati haditengerészeti hatalmakat további értesítésig kizárták a Fekete-tengerből. Ez egy rendkívüli helyzet, rendkívül ritka a modern történelemben. Nem partmenti ország hadihajója 2021 decembere óta nem lépett be a Fekete-tengerre, és 2021 júliusa óta nem tartottak nyugati részvételű haditengerészeti gyakorlatot sem a Fekete-tengeren.
Az orosz Fekete-tengeri flotta következésképpen széles cselekvési szabadságot élvez, ennek megfelelő büntetlenséggel. Ukrajna teljes blokádját vezette be – gyakorlatilag szárazfölddel nem rendelkező országgá változtatva – 2021 végétől (a szárazföldi Ukrajna teljes körű inváziója előtt) egészen 2022 júliusáig, a következő 11 hónapban aztán részben és feltételesen enyhítette a blokádot, majd végül a múlt hónapban ismét visszaállította azt.
A nyugati hatalmak kivonulása a Fekete-tengerről szinte bizonyosan átmeneti intézkedés, de időtartama jelenleg bizonytalannak tűnik (a határozatlan idejű kivonulás ellentétes lenne haditengerészeti jelenlétük hosszú múltjával).
Döntésük hátterében a következő megfontolások állnak: az orosz katonai akciók által a Fekete-tengeren kialakult veszélyes környezet; az Egyesült Államok és szövetségesei azon politikája, hogy szinte bármi áron kerülik a kinetikus érintkezést az orosz erőkkel; és Törökország azon döntése, hogy amikor a háború kitört, a Boszporusz-szoroson keresztül megtiltotta a nem-parti országok hadihajóinak bejutását a Fekete-tengerre.
Ankara érvelése
Ankara a Boszporusz nem par tmenti hadihajók előtti lezárására vonatkozó döntését a Montreux-i Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek diszkrecionális értelmezésére alapozta. 2022. február 27-én (három nappal Oroszország ukrajnai „különleges hadműveletének” kezdete után) Mevlut Cavusoglu akkori török külügyminiszter bejelentette, hogy a török kormány „megítélése szerint ez háború”. Ennek megfelelően Törökország hivatkozott a Montreux-i Egyezmény szerinti felhatalmazására, hogy lezárja a szorost a nem part menti hadihajók (és a nem a Fekete-tengerre bejelentett orosz hadihajók) előtt.
A kockázatkerülő nyugati hatalmak és az agresszor Oroszország – ellenkező okokból – úgy tűnik, egyformán elégedettek Törökország döntésével. A további vita mindenesetre nagyrészt akadémikusnak tűnik, mivel Törökország de facto diszkrecionális jogkörrel rendelkezik a szorosok felett, és képes ezt minden kihívás nélkül érvényesíteni.
Végső soron tehát a nyugati haditengerészeti hatalmak esetleges visszatérése a Fekete-tengerhez jelentősen függ Törökország NATO-szövetségeseivel, illetve Oroszországgal fenntartott kapcsolataitól.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
