Arról már korábban beszámoltunk, hogy az ukrán drónok ma már rendszeresen elérik az orosz fővárost, Moszkvát. Bár jelentős károkat (egyelőre) nem okoznak, arra tökéletesen alkalmasak, hogy félelmet gerjesszenek az orosz lakosság körében, és ezáltal számukra is kézzelfoghatóvá tegyék a háborút.
Az elmúlt hónapokban, hetekben az is kiderült, hogy az ukrán erők képesek csapásokat mérni az oroszok által annektált Krímbe vezető hidakra, sőt, már a félszigetre is: az ottani célpontokat drónokkal és brit-francia fejlesztésű Storm Shadow robotrepülőgépekkel is támadják.
Fókuszban a Fekete-tenger
Az elmúlt napokban pedig az is nyilvánvalóvá vált, hogy már a Fekete-tengeren és környékén hajózó orosz hadihajók és tankerek sincsenek biztonságban.
Szombatra virradó éjjel például az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szorosban csapott le az SIG nevű orosz tankerra egy ukrán tengeri drón, amely ukrán források szerint mintegy 450 kilogramm robbanóanyaggal volt megrakva.
A támadásban a gépház károsodott, a legénység néhány tagja pedig üvegszilánkoktól szenvedett sérüléseket. Orosz közlések szerint a történtek idején a hajó nem szállított olajat, az ukránok szerint viszont igen, méghozzá az orosz hadseregnek. (Bár az SIG "civil" hajó, arról ismert, hogy ellátja üzemanyaggal a hadsereget.) A támadás miatt ideiglenesen ismét le kellett állítani a forgalmat a Kercsi-szorosi hídon (más néven a Krími hídon), amelyet legutóbb július közepén rongáltak meg ukrán drónok.
Az ukrán erők – ahogy ez ilyen esetekben jellemző – nyíltan nem vállalták magukra az akciót, de burkoltan jelezték érintettségüket.
“Mindaz, ami az Orosz Föderáció hajóival és a Krími híddal történik, abszolút logikus és hatékony lépés az ellenségre vonatkozóan” – mondta Vaszil Maljuk, az ukrán biztonsági szolgálat vezetője. – “Ráadásul az ilyen különleges műveletek Ukrajna felségvizein zajlanak és teljesen legálisak.”
Péntekre virradó éjjel pedig az Olenegorszki Gornjakra mértek csapást ukrán tengeri drónok a novoroszijszki haditengerészeti bázison. A hadihajót emiatt a kikötőbe kellett vontatni.
Megakasztanák az olajexportot
A német Die Welt elemzése szerint ez azt jelzi, hogy az ukrán erők fokozzák támadásaikat a Fekete-tengeren: új fejlesztésű tengeri drónjaik fenyegetést jelentenek az orosz hajókra a tenger északi részén. Mindez pedig hamarosan a kereskedelmi hajók forgalmát is komoly mértékben hátráltathatja.
Az ukrán hajózási hatóság már ki is adott egy figyelmeztetést, miszerint augusztus 23-tól a fekete-tengeri orosz kikötők és az oda vezető útvonalak a “háború által veszélyeztetett” területnek fognak számítani. A kereskedelmi szállítóhajóknak tehát alig több mint két héten belül el kell hagyniuk a területet.
Ezt figyelembe véve kérdés, hogy továbbra is hajlandóak lesznek-e a nemzetközi hajótársaságok hajókat küldeni az orosz kikötőkbe. Elemzők szerint a nem orosz zászló alatt futó kereskedelmi hajók jelentős része nem fogja ezt megkockáztatni.
Mindez idővel egyre nagyobb problémát jelenthet az orosz olajexportőröknek, hiszen a Fekete-tenger az olajszállítások legfontosabb tengeri útvonala, emellett az orosz gabonaszállítások túlnyomó, valamint az LNG-szállítások kisebb része is itt bonyolódik – a kiindulópontot a Fekete-tenger vagy az Azovi-tenger kikötői jelentik. (Ezek a hajók persze nem európai uniós országokba szállítanak, hiszen az orosz olajat – a vezetéken szállított olaj kivételével – az EU már tavaly szankciós listára tette.)
A térségbeli ukrán dróntámadások tehát végeredményben az orosz állam egyik legfontosabb bevételi forrását apaszthatják el, legalábbis részben.
„Oroszország sebezhető az olajexportáló kikötőket érő támadásokat tekintve, hiszen a háborús gazdaságot az olaj tüzeli”, írta Robin Brooks, az International Finance Institute vezető közgazdásza Twitteren, megjegyezve, hogy az egyik legfontosabb kikötőt, a novoroszijszkit több ukrán dróntámadás is érte.
Elemzők szerint Ukrajna most saját fegyverével próbálja meggyengíteni Oroszországot, hiszen néhány hete Moszkva próbálta megakasztani az ukrán (gabona)exportot azáltal, hogy elvileg blokád alá vonta az ukrajnai kikötőket. A gyakorlatban ugyanakkor nem váltotta be a fenyegetést: azóta több nemzetközi hajó is baj nélkül eljutott a kikötőkbe.
Az orosz központi bank pénteken már a negyedik egymást követő ülésén döntött úgy, hogy nem változtat az évi 21 százalékos irányadó kamatszinten. 
