„A háború fokozatosan visszatér Oroszország területére – a szimbolikus központokhoz és a katonai bázisokhoz. És ez elkerülhetetlen, természetes és abszolút fair folyamat” – ezt a kissé rejtélyes, de mégis sokatmondó üzenetet fogalmazta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétvégén, a Moszkvát elérő újabb drónattak után.
Még több drón, még több összeomlás
Az ukrán vezetés eddig általában nem vállalta magára az orosz vagy orosz fennhatóság alatt lévő területek ellen indított akciókat, és maximum egy-egy alsóbb rangú vezető nyilatkozata sejttette, hogy ukrán erők állhatnak a szabotázsok mögött. Zelenszkij mostani mondatai tehát új szintet jelentenek az ukrán kommunikációban: már a legfelsőbb vezetés is utal arra, hogy nem riadnak vissza az orosz területeken belüli támadásoktól.
Bár ez még mindig nem egyenlő a beismeréssel, azt azért jelzi, hogy az ukrán elnöknek – mint a BBC megjegyzi – már elég önbizalma van ahhoz, hogy növelje az orosz politikai vezetésre és a társadalomra nehezedő nyomást.
Még egyértelműbben fogalmazott kedden Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó:
szerinte „még több azonosítatlan drón”, „még több összeomlás”, „még több civil konfliktus lesz,” Moszkva pedig egyre jobban hozzá fog szokni a háború kiterjedéséhez.
Az orosz átlagemberek számára – tesszük hozzá – az ukrajnai háború eddig nagyrészt egy távoli, más országban zajló „speciális katonai művelet” volt – Oroszországban hivatalosan csak így szabad nevezni ezt a konfilktust. Most viszont egy részének már kézzelfogható valóság lett.
S bár az ukrán drónok jelenleg megközelítőleg sem okoznak akkora rombolást Moszkvában, mint amekkorát az orosz drónok okoznak például Kijevben – az orosz főváros épületeiben eddig csak apróbb károk keletkeztek, illetve néhány sérült volt – , arra tökéletesen alkalmasak, hogy félelmet és bizonytalanságot gerjesszenek a lakosság körében.
Ezzel pedig végső soron Putyin hatalmát is gyengíthetik.
Ráadásul a szabotázsok korántsem korlátozódnak relatív ártalmatlan drónattakokra: a „repertoárban” ott vannak a Krími híd ellen elkövetett robbantások, az oroszországi üzemanyagraktárak és vasútvonalak elleni támadások, valamint a gyanú szerint az orosz nacionalisták elleni merényletek.
„A Krím, a híd, a kezdet. Minden illegálisat le kell rombolni, minden lopottat vissza kell adni Ukrajnának, minden elfoglalt területről ki kell űzni Oroszországot”, írta anno Mihajlo Podoljak.
Fikcióból valóság
Visszatérve a dróntámadásokra: arról már januárban beszámoltunk, hogy az ukrán repülőeszközök egyre távolabbi célpontokat képesek elérni, az Ukroboronprom ukrán hadiipari cég pedig új, 1000 kilométeres hatótávolságú, 75 kilogrammos robbanófejjel felszerelhető drónokat fejlesztett ki. Míg akkor még fikciónak tűnt, hogy egyes eszközök akár az orosz fővárosig is képesek elrepülni, mára ez valóság lett.
Az elmúlt bő két napban kétszer támadtak meg drónok egy moszkvai felhőkarcolót, amelynek 21. emelete károsodott, az ablakok betörtek. Az épület, amely az üzleti negyedben található és számos kormányzati szervnek ad otthont, mintegy 5,5 kilométerre fekszik a Kremltől.
A kormányzati szervek dolgozóinak otthoni munkavégzést rendeltek el.
Orosz közlések szerint a kedd hajnali támadásnál két drónt lőtt le az orosz légvédelem a főváros közelében, egy harmadik pedig lezuhant a városban, miután megzavarták. A Vnukovo repülőteret ideiglenesen lezárták, a járatokat pedig átirányították. Vasárnap pedig három drónt lőttek le Moszkva felett. Mindeközben Oroszország is folytatta a dróntámadásokat, ezúttal a második legnagyobb ukrán város, Harkiv ellen.
A Guardian összesítése szerint már legalább öt alkalommal érték el drónok az orosz fővárost azóta, hogy májusban két ilyen repülőeszköznek a Kreml közelébe is sikerült eljutnia.
Moszkva több mint 500 kilométerre van az orosz-ukrán határtól.
„Azok az (orosz) emberek, akik szerint a háború nem érinti őket, most a saját bőrükön érezhetik azt” – mondta Yurii Ihnat, az ukrán légierő egyik szóvivője. – „Már érzik, hogy valami repül a levegőben, hangosan. A béke és a nyugalom érzése a múlté Oroszországban. Megkapták, amit akartak.”
A Nagyító rovat többi cikkét itt olvashatják.
Szíria új vezetése nemzeti párbeszéd konferenciát tart, hogy megvitassa az ország új irányvonalát Bassár el-Assad decemberi megbuktatása után – közölte vasárnap a konferencia előkészítő bizottságának két tagja. 
