Arról már a nyár elején beszámoltunk, hogy újabb jelentős fegyverrel bővült az ukrán hadsereg arzenálja. A Storm Shadow névre hallgató, nagy hatótávolságú. manőverező robotrepülőgépeket elsőként Nagy-Britannia szállította le Kijevnek, amely először május második felében vethette be őket.
Július elején pedig Emmanuel Macron francia elnök is közölte, hogy országa SCALP rakétákat ad Ukrajnának. (Franciaországban így hívják a Sturm Shadow-t, amely Párizs és London közös fejlesztése.)
„Úgy döntöttünk, hogy új, mélységi csapásmérésre alkalmas rakétákat szállítunk Ukrajnának" – jelezte akkor Macron anélkül, hogy a mennyiséget pontosította volna.
Hozzátetteb ugyanakkor: a SCALP-ot azzal a céllal adják, hogy Ukrajna megvédhesse területét. Ezzel hallgatólagosan kizárta, hogy a fegyvert Oroszország elleni támadásra használják.
Ennek megfelelően a robotrepülőgépet Kijev eddig csak a kelet-ukrajnai fronton vetette be, egy héttel ezelőtt például egy luhanszki lőszerraktárra mért csapást a segítségével.
Célkeresztben a Krím
Most azonban – a Die Welt értesülései szerint – több jel is arra utal, hogy már krími célpontokat is támad vele az ukrán hadsereg. Bár a birtokukban lévő Storm Shadow-k hatótávolsága „csak” 300 kilométer (az eredeti verzióké 560 kilométer), már ez is elegendő a félsziget elérésére.
Az első bevetésre a gyanú szerint most hétfőn került sor. Ekkor – írja a német lap a jól értesült orosz Rybar híroldalra hivatkozva – több mint egy tucat ukrán drón szállt fel a közép-ukrajnai Krivij Rih melletti katonai bázisról, ahonnan egészen a Krím-félszigetig repültek.
Nem sokkal később az ukrán légierő Szu-24-ese négy Storm Shadow-t lőtt ki, amelyből három eltalált egy orosz fegyverraktárat Vilnénél, valamint egy javítóbázist Novostepnénél – mindegyik az Oroszország által 2014-ben önkényesen annektált Krímben található.
A környéken állítólag órákig hallani lehetett a támadások okozta utórobbanásokat, több falut pedig mintegy öt kilométeres körzetben evakuálni kellett.
Az, hogy Kijev korábban nem vetett be ilyen robotrepülőgépet a Krím ellen, részben arra vezethető vissza, hogy azzal egy NATO-doktrínát sértett volna meg. Az észak-atlanti szövetség ugyanis próbálja elkerülni a nyílt háborút Oroszországgal, ezért eltanácsolta Kijevet minden olyan lépéstől, amely Moszkva számára provokációt jelenthet. (Erre utalt július elején Emmanuel Macron is.)
Ez volt az oka annak is, hogy a Nyugat sokáig ódzkodott nagyobb hatótávolságú tüzérségi eszközök, valamint német Leopard-páncélosok, amerikai F-16-os vadászgépek és kazettás bombák szállításától. Idővel azonban mégis engedélyezte ezeket, így növelve az ukrán hadsereg erejét.
„Az oroszok néhány területen mennyiségileg még mindig fölényben vannak. El sem lehet képzelni, hogy mit érhetnénk el valóban megfelelő hadieszközökkel” – mondta egy, az ellentámadásban résztvevő ukrán tiszt a Die Weltnek.
Új fejezet kezdődhet
A Storm Shadow bevetésével a Krímen pedig újabb vörös vonalat lépett át nem csak Kijev, hanem a Nyugat is, hiszen egy ilyen lépéshez alighanem szükség volt a fegyvert kifejlesztő országok, Nagy-Britannia és Franciaország jóváhagyására is.
Mindez azért is mérföldkő, mert Ukrajna eddig „csak” drónokkal támadta a Krímet: a gyűlölt szimbólum, a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő Krími híd elleni attakot is drónokkal hajtották végre július közepén.
A híd – és számos más, stratégiailag szintén fontos krími létesítmény – most már a Storm Shadow-k számára is célpont lehet elméletileg. Kérdés persze, hogy megkockáztat-e egy ilyen akciót Kijev, hiszen az súlyos eszkalációhoz vezethet.
Moszkva mindenesetre – részben a Krími híd elleni támadásra válaszul – rakétaesőt zúdított Odesszára. (Gabona- és olajraktárakat, valamint átrakodó állomásokat is találat ért, de fontos kulturális emlékek is károsodtak a belvárosban, minimum egy ember életé vesztette.) És ez alighanem még csak a kezdet – Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter már korábban óva intette Ukrajnát attól, hogy NATO-fegyvereket (például Storm Shadow-kat) vessen be az elcsatolt félszigeten.
A szovjet időkből származó ukrán vadászgépek eredetileg egyébként nem lettek volna képesek ilyen robotrepülőgépek kilövésére, de némi átépítéssel végül sikerült orvosolni ezt a problémát.
Ez azonban csak vészmegoldás, jóval hatékonyabb lenne az F-16-osok használata. Az amerikai vadászgépek szállítását Washington már engedélyezte szövetségeseinek, az ukrán pilóták kiképzése pedig folyamatban van.
Kijev – félig-meddig homályban maradva – már rendszeresen hajt végre akciókat orosz fennhatóság alatt lévő területeken, valamint Oroszországban, például üzemanyagraktárak és határközeli vasútvonalak ellen. Az ukrán drónok pedig már Moszkvát is több alkalommal elérték. Minderről itt írtunk:
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
