15p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Megérkeztek a Storm Shadow-k Ukrajnába, ez nem csak a konkrét fenyegetés miatt nagyon rossz hír az oroszok számára. És ez még csak a kezdet. Ukrán vadászterületté változhat Moszkvától a Fekete-tengerig minden orosz kézen lévő terület?

Nagyjából két hete az Ukrajna (és környéke) felett zajló légiháború eseményeit elemző cikkünkben még arról írtunk, hogy megtörténhetett a britek által átadott Storm Shadow cirkálórakéták első bevetése, de a részletek még elég homályosak voltak. Mára már világos: a Storm Shadow-k megérkeztek Ukrajnába. De mit jelent ez a közeljövőre és a kicsit távolabbi jövőre nézve? Néhány orosz célpont pusztulása mellett várható-e stratégiai fordulat ezektől az új fegyverektől?

Az elmúlt hónapokban egyértelművé vált, hogy az ukrajnai háború egy hosszú, felőrlő küzdelem lett, amelyben nem a manőverező hadviselés, a gyorsan mozgó tankhadoszlopok és hasonlók lesznek a döntő tényezők, hanem a szemben álló felek gyalogsága, illetve még inkább a szemben álló felek tűzereje. Ennek csak az egyik része a hagyományos, legfeljebb pár tíz kilométer hatótávolságú „csöves” tüzérség, tehát az aknavetők, ágyúk, tarackok, önjáró tarackok és rakéta-sorozatvetők világa. Ezek elsősorban a taktikai szinten befolyásolják a háború állását, azaz egyes ellenséges állások, járművek, egységek ellen bevethetők, és segíthetnek elérni a szárazföldi egységek céljait.

Messzire érő fegyverek

A nagyobb hadműveletek sikerét, valamint a háború stratégiai menetét azonban elsősorban nem ezek a rendszerek befolyásolják, hanem azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik a frontvonaltól távolabb, 50-100, vagy akár több száz kilométeres mélységben található célpontok támadását. Ezek lehetnek az ellenség hadviselési képességeit közvetlenül befolyásoló célpontok, mint lőszer- és üzemanyagraktárak, parancsnoki központok, légvédelmi rendszerek, repterek, illetve olyanok, amelyek áttételesen teszik lehetővé a háború megvívását, mint a gyárak, energetikai létesítmények, logisztikai útvonalak és központok, olajfinomítók és így tovább.

Orosz Iszkander rakéták kilövésre készen - az oroszok hatalmas előnnyel indultak a távoli célpontok elleni csapásmérés tekintetében. Fotó: Wikimedia
Orosz Iszkander rakéták kilövésre készen - az oroszok hatalmas előnnyel indultak a távoli célpontok elleni csapásmérés tekintetében. Fotó: Wikimedia

Tavaly februárban a háború új szakaszba lépésekor Oroszország az ilyen célpontok támadásának képességében messze-messze Ukrajna előtt járt. Az orosz haderőnek a szintén sokszoros fölényben lévő, de az ukrán légvédelem által néhány nap után erősen korlátozott tevékenységre kényszerített légierején kívül is számos eszköz állt a rendelkezésére, hogy messze a frontvonal mögött támadjon ukrán célpontokat. Oroszországnak a HIMARS-hoz hasonló, ám annál egyébként nagyobb hatótávolságú és nagyobb robbanóerejű rakétákkal felszerelt nehéz rakétavetők, a Tornado-S-ek, Iszkander és más ballisztikus rakéták, levegőből és hajókról indítható, különféle cirkálórakéták is rendelkezésére álltak.

Ezzel szemben az ukránoknak néhány, a Tornadóhoz hasonlóan a szovjet BM-30 Szmercs továbbfejlesztésével született Vilka-M rakétavetője, a szovjet időkből maradt néhány tucat elavult Tocska-U ballisztikus rakétája, illetve a szolgálatba sem állított, de néhány kísérleti példányban létező Hrim-2 ballisztikus rakétája volt készleten. Ez azt jelentette, hogy míg az ukránoknak gyakorlatilag az ország egész területén kellett orosz csapásokra számítaniuk, addig az oroszok a frontvonal mögötti 20-40 kilométer mögött szinte teljes biztonságban tudhatták magukat.

Ezért is szólt – képletesen és a szó szoros értelmében is – akkorát a nagyjából 80 kilométer maximális hatótávolsággal rendelkező GMLRS rakétákkal ellátott HIMARS-rendszerek megérkezése ukrán oldalon. Emlékezhetünk tavaly nyárról arra az időszakra, amikor naponta több hír is érkezett a front mögötti orosz lőszer- és üzemanyagraktárak elleni csapásokról. Mint akkor is megírtuk, ez komoly hatással volt a háború menetére, az orosz logisztikai rendszerek ugyanis nem voltak felkészülve arra, hogy ellássák a fronton harcoló egységeket úgy, hogy 80-100 kilométeres távolságból már vonaton nem, csak teherautókkal szállíthatták a készleteket. Nem véletlen, hogy a még a HIMARS-ok előtt, a tüzérségi gőzhenger taktikájával elért orosz győzelmeknek (például Popaszna és Szeverodonyeck bevétele) vége szakadt, és azóta sem értek el ilyet.

Új képességeket hozott a HIMARS, de az oroszok azért lassan tudtak alkalmazkodni az új fenyegetéshez. Fotó: az Egyesült Államok hadserege / Wikimedia Commons
Új képességeket hozott a HIMARS, de az oroszok azért lassan tudtak alkalmazkodni az új fenyegetéshez. Fotó: az Egyesült Államok hadserege / Wikimedia Commons

Azonban, ha komoly veszteségek elszenvedése után is, az oroszok azért szépen lassan alkalmazkodtak a HIMARS jelentette fenyegetéshez. Minden erősségük mellett ugyanis a GLMRS rakéták azért messze nem csodafegyverek. Korlátozott hatótávolságuk mellett például robbanófejük sem túl nagy, így például egy a földbe ásott betonépítményben már nem sok kárt tudnak tenni. Az orosz légvédelem is összekapta magát, és a nagyobb teljesítményű radarok kisebb hatótávolságú (például Pancir) rendszerekkel való kombinációja, illetve szoftverfrissítések után már valamilyen százalékban képes leszedni a beérkező GMLRS rakétákat. A legjobb védelemnek azonban a távolság és a szétszóródás bizonyult: a nagyobb raktárakat és fontosabb parancsnoki központokat az oroszok kívül tartották a veszélyes zónán, azon belül pedig mind a készleteket, mind az egységeket igyekeztek kisebb, nehezebben felfedezhető, és egy GLMRS rakétát nem feltétlenül „megérő” részekre bontva elhelyezni. Ez ugyan kompromisszum volt, hiszen például ezért sem tudtak az oroszok egy igazán nagy offenzívát indítani a télen (hiszen a front egy rövid szakaszán indított, átütő erejű támadáshoz a front mögött összevont nagy csapattestek és bőséges készletek kellenek), de elfogadható szinten tartotta az orosz veszteségeket és harci képességeket is.

Nem véletlen, hogy a modern nyugati harckocsik és harci repülőgépek mellett Volodimir Zelenszkij és a kijevi vezetés más tagjai is leginkább nagyobb hatótávolságú fegyvereket kértek a Nyugattól. A legtöbbször a HIMARS-szal kompatibilis, de akár 300 kilométeres hatótávolságra is képes ATACMS rakéták merültek fel, de ezek átadását az Egyesült Államok egyelőre következetesen megtagadta.

Viharfelhők Kelet-Ukrajna felett

E kontextusban nagy szó tehát a brit Storm Shadow-k érkezése. Ezek a levegőből indítható, részben „lopakodó” képességekkel is bíró cirkálórakéták ugyanis akár 550 kilométeres távolságban lévő célpontokat is képesek támadni. Ez a jelen helyzetben azt jelenti, hogy az ukránok Ukrajna 2014-es határai között bárhol le tudnak csapni velük (és persze elvben a nemzetközileg elismert orosz határokon mélyen túl is elérhetnének célpontokat, de más nyugati fegyverekhez hasonlóan az átadás feltétele volt, hogy orosz területek ellen nem vethetők be).

A Storm Shadow sok tekintetben a GLMRS rakétáknál is sokkal félelmetesebb fegyver. Annál jóval nehezebb, 450 kilogrammos, kétfázisú robbanófeje megerősített struktúrák ellen is hatékony; mivel alacsonyan, manőverezve repül és mind formája, mind borítása csökkenti a radarok általi észlelhetőségét, a légvédelmi rendszereknek nehezebb dolga van vele.

Storm Shadow cirkálórakéta egy brit gépre szerelve. Az ukrán Szu-24-esekkel hónapokig tartott kompatibilissé tenni ezt az eszközt, és nem is biztos, hogy teljesen sikerült. Fotó: MBDA
Storm Shadow cirkálórakéta egy brit gépre szerelve. Az ukrán Szu-24-esekkel hónapokig tartott kompatibilissé tenni ezt az eszközt, és nem is biztos, hogy teljesen sikerült. Fotó: MBDA

Vannak azonban hátrányai is, elsősorban az ára, amelyet nagyjából 2,5-3 millió dollárra becsülhetünk (szemben egy GLMRS rakéta 100 ezer dollár körüli árával). A készletek és a gyártási kapacitások is jóval korlátozottabbak, az Egyesült Királyságnak nagyjából 800-1000 darabja lehet, a gyakorlatilag azonos konstrukciójú francia SCALP-ból pedig körülbelül fele ennyi lehet raktáron, jelenleg párszáz darabnál többet biztosan nem tudnak gyártani sem. Egyértelmű, hogy e rakétákat egy-egy egységre vagy tüzérségi állásra, egy kisebb raktárra nem éri meg kilőni, de így is találhatnak az ukránok bőven csábító célpontokat. Kérdés, mennyit hajlandók átadni az ukránoknak a britek, illetve a franciák – ha a készleteik tizedét, akkor egész más a helyzet, mint ha mondjuk készleteik felét.

További korlátozó tényező, hogy a Storm Shadow-kat csak az ukrán légierő Szu-24-es gépei tudják kilőni, márpedig e típusból már nem sok maradt, és a még meglévő példányok is sok karbantartást igényelnek. Az is kérdés, hogy a repülőgép szovjet rendszereivel valahogy összebuherált rakéták vajon minden képességüket megőrizték-e, vagy csak valamilyen „csökkentett módban” használhatók-e.

De minden korlátozó tényező mellett a Storm Shadow-k ukrajnai megjelenése mégis nagy fejleménynek tekinthető. Hirtelen ugyanis már nincs biztonságos hely az oroszok számára a megszállt ukrán területeken, minden értékes célpont potenciálisan veszélyben van. Ez egyrészt konkrét veszteségekkel fenyegeti az orosz haderőt, de ennél is fontosabb, hogy újabb nehéz döntések meghozatalára kényszeríti vezetőit. A Storm Shadow nem csodafegyver, lehet ellene védekezni, de ez megint csak kompromisszumokkal jár.

Az oroszok megtehetik, hogy a legértékesebb célpontokat erős légvédelemmel veszik körül, de ezek sem biztos, hogy 100 százalékban képesek semlegesíteni a beérkező rakétákat, másrészt az áthelyezett rendszerek hiányozni fognak a frontvonal környékéről vagy éppen az „orosz” orosz célpontok védelméből (erről majd bővebben később). Megtehetik azt is, hogy tovább osztogatják készleteiket és parancsnoki központjaikat, de ez további logisztikai nehézségeket jelentene. Végül pedig akár azt is megtehetik, hogy „bevállalják” a Storm Shadow-k okozta veszteségeket, csakhogy ez a konkrét pusztítás mellett a morálban is komoly károkat okozhat. Nem véletlen, hogy minden új nyugati fegyver érkezésekor az oroszok gyorsan (néha túl gyorsan, még az adott eszköz Ukrajnába érkezése előtt) hírül adják, hogy megsemmisítettek belőle egy-két darabot, nagyon nem jó ugyanis a harci szellem szempontjából, ha a katonák egy ellenséges eszköztől legyőzhetetlen csodafegyverként kezdenek rettegni. (Ennek egy érdekes mellékszála a tény, hogy míg az oroszok minden Ukrajnának átadott HIMARS-rendszert már többszörösen elpusztítottnak jelöltek, addig a győzelmi jelentéseikbe a közel azonos darabszámban érkezett, ugyanazt a lőszert használó M270-es rendszerekből csak néhányat – annak a neve nem forog úgy közszájon, mint a HIMARS-é.)

Az mindenesetre biztos, hogy a Storm Shadow-k nehéz döntések meghozatalára kényszerítik majd az orosz hadvezetést, és ha nem is okoznak majd önmagukban akkora felfordulást a csatatéren, mint a HIMARS-ok (és M270-esek), akkor is jelentősen befolyásolhatják a háború további menetét, különösen a régóta tervezett és várt ukrán ellentámadásra tekintettel. Nyilvánvaló, hogy a mostanában az orosz utánpótlási rendszer elemeire mért csapások már a csatatér „alakításának” folyamatába illeszkednek, előre gyengítve az oroszok védekezési, ellentámadási képességeit.

Moszkva célkeresztben

Ráadásul nincsenek egyedül. Ukrajna ugyanis saját erőből is kiépített némi kapacitást messze az ellenséges frontvonal mögötti csapásokra. Ugyan a Kreml tornyáig jutó drónokról máig sem tudjuk biztosan, hogy honnan érkeztek és ki küldte őket, az Engelsz légibázison, illetve más, az ukrán határok közelében, valamint Fekete- és az Azovi-tenger kikötőinek közelében becsapódó drónokkal kapcsolatban biztosak lehetünk abban, hogy Ukrajna felől érkeztek, és esetenként komoly károkat is okoztak, például fontos olajipari létesítményekben.

Erre készülhetnek az oroszok mindenhol? Feltehetően ukrán dróntámadás következtében kigyulladt üzemanyagtartály az Oroszország által annektált Szevasztopolban 2023. április 29-én.  Fotó: MTI/AP
Erre készülhetnek az oroszok mindenhol? Feltehetően ukrán dróntámadás következtében kigyulladt üzemanyagtartály az Oroszország által annektált Szevasztopolban 2023. április 29-én. Fotó: MTI/AP

Május 30-án aztán olyan történt, amire senki sem számított: nagyjából kéttucatnyi (az oroszok nyolcat ismertek el, a független híradások körülbelül 30-ról számoltak be), feltehetően ukrán gyártású UJ-22-es drón közelítette meg Moszkva délkeleti részét, legalább egyet pedig Putyin elnök Novo-Ogarjovói rezidenciájának közelében lőttek le (egyes hírek szerint az elnöknek is sietve kellett biztonságos helyet keresnie a támadás miatt).

A drónok ugyan nem okoztak – és méretük, sebességük miatt nem is nagyon okozhattak – nagy károkat, de a pszichológiai és egyéb hatások nem lebecsülendők. Egyrészt most már a háború mindennapjaitól eddig nagyrészt elzárt (Prigozsin szavaival élve, a „seggét rázó”) moszkvai elit sem érezheti magát teljes biztonságban, ahogy a főváros sokmillió lakója sem. Másrészt Putyin azt nem engedheti meg magának, hogy a várost védtelenül hagyja, tehát a már eddig is Moszkvába és Moszkva környékére, sőt egyes esetekben toronyházak tetejére telepített légvédelmi rendszerek mellé újak kellenek – amelyek természetesen máshonnan, például a fontos, Storm Shadow-hatótávolságba került kelet-ukrajnai stratégiai célpontok védelméből fognak hiányozni. Ráadásul egy nagyváros alacsonyan repülő légi eszközök elleni védelme igazi rémálom a légvédelem szempontjából, hiszen a magas épületek és a domborzati viszonyok miatt egy-egy légvédelmi eszköznek hatalmas „vakfoltjai” lehetnek, elfogadható védelemhez nagyon pontos tervezés és sok eszköz szükséges. (Az alábbi térképen például az látható lemodellezve, hogy mely területeken lehetne a domborzati és beépítettségi viszonyok figyelembe vételével érzékelni egy 100 méteren vagy annál alacsonyabban érkező tárgyat egy légvédelmi radar Kijevben.)

Egy elvben 150 kilométeres körben hatékony légvédelmi radar Kijev központjában elhelyezve e területekn képes érzékelni alacsonyan érkező eszközöket. (Piros: 100 méter magasságban repülő eszköz; Narancs: 40 méter magasan repülő eszköz; Sárga: 20 méter magasan repülő eszköz; Zöld: 10 méter magasan repülő eszköz) Forrás: Tom Cooper
Egy elvben 150 kilométeres körben hatékony légvédelmi radar Kijev központjában elhelyezve e területekn képes érzékelni alacsonyan érkező eszközöket. (Piros: 100 méter magasságban repülő eszköz; Narancs: 40 méter magasan repülő eszköz; Sárga: 20 méter magasan repülő eszköz; Zöld: 10 méter magasan repülő eszköz) Forrás: Tom Cooper

Az Engelsz légibázis rendszeres támadásával az ukránok máris elértek egy nagy győzelmet, ugyanis az ott állomásoztatott Tu-95-ös és Tu-22-es stratégiai bombázókat az oroszok a finn sarkvidék közelébe, a Kola-félszigeten található Olenya légibázisra telepítették át. Ezekről a gépekről indítják az oroszok ukrán célpontok felé a Kh-101-es és Kh-555-ös cirkálórakétáikat, méghozzá biztonsági okokból a Kaszpi-tenger felettről. Elég ránézni a térképre, hogy lássuk, ez bizony sokezer kilométer plusz repülést jelent ezeknek a régi, karbantartásigényes gépeknek, ennek minden plusz terhelésével.

Az ukránoknak pedig rengeteg plusz időt jelent a felkészülésre. Mivel ezek a nagy Tupoljevek nukleáris fegyverek bevetésére is alkalmasak, a NATO még békeidőben is folyamatosan figyeli mozgásukat (addig a szintig, hogy áthelyezik-e őket egy másik parkolóhelyre az adott bázison), most pedig minden rezdüléseket feljegyzik – és ez még könnyebben is megy a norvég és finn, immár teljes egészében NATO-határok közelében. Biztosak lehetünk benne, hogy ahogy e gépek a kifutópályára fordulnak, az ukrán hírszerzés és légvédelem már megkapja az értesítést, és innentől kezdve több órájuk van a felkészülésre, amíg a gépek a Kaszpi-tengerhez, majd rakétáik az ukrán határokhoz érnek.

Természetesen az oroszok még mindig nagy előnyt élveznek a nagy hatótávolságú, frontvonalak mögötti támadások kivitelezésének képességében, és ezt májusban Kijev elleni, koordinált és koncentrált légitámadások sorozatával is demonstrálták. Ukrajna azonban a háború eleji elenyésző képességeihez képest most már nem elhanyagolható, Oroszországnak veszteségeket okozó, az orosz hadvezetést kényelmetlen kompromisszumokra kényszerítő képességekre tett szert ezen a téren.

Kinyílhatnak a pokol raktárkapui

És ez még mindig nem a folyamat vége. Az Ukrajna felé áramló eszközök „csővezetékében” már sorban állnak további, a frontvonalak mögött támadásra képes eszközök, mint például az új fejlesztésű GLSDB-k (Ground Launched Small Diameter Bomb-ok), valamint a már kis számban be is vetett JDAM (Joint Direct Attack Munition) készletek. Előbbi egy földi eszközökből kilőhető, manőverezésre képes, 100-150 kilométert is elérő hatótávolságú siklóbomba, utóbbival pedig hagyományos bombákat lehet precíziós, nagyobb hatótávolságú siklóbombává alakítani. Úgy néz ki, hogy már szintén Ukrajnában vannak az első ADM-160B MALD „csalidrónok” is, amelyeknek elsődleges feladatuk az ellenséges légvédelem összezavarása, akcióra kényszerítése. Ha azonban az oroszok megtanulnák, hogy ezekre nem kell lőni, akkor kisméretű robbanófejeket is rájuk lehet szerelni, hogy újra kénytelenek legyenek figyelmet és drága elfogórakétákat lőni rájuk, amikor is újra visszatérhetnek eredeti feladatukhoz – és így tovább.

Az sem elképzelhetetlen, hogy e fejlemények megágyaznak annak is, hogy az amerikai döntéshozók végre beadják a derekukat a HIMARS-okból kilőhető ATACMS rakéták átadásának kérdésében – főleg azután, hogy az F-16-osok ügyében megtörni látszik a jég. Utóbbi pedig, ahogy a témával foglalkozó cikkünkben bővebben is kifejtettük, felborítaná az asztalt ebben a tekintetben is.

Brit források utaltak arra, hogy a Storm Shadow-k a Szu-24-esekkel történő „összepárosítása” hónapokig tartó, fáradságos folyamat volt, de ha 4. generációs nyugati vadászbombázók érkeznek Ukrajnába, akkor ilyen problémákkal többé nem kéne megküzdeni. Kinyílhatnának a NATO-raktárak ajtajai, és száz-, vagy éppen ezerszámra érkezhetnének a legkülönbözőbb légi indítású, nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába, Kijev számára nem csak a vissza-visszaszúrás lehetőségét, hanem komplett, az orosz frontot ellátó hátország elleni légioffenzívák indításának képességét megadva.

Miközben Vlagyimir Putyin egyik kimondott célja Ukrajna demilitarizációja volt, lassan eljutunk oda, hogy az ukrán haderő saját állásaitól több száz kilométeres távolságban is képes legyen hatékony csapásokat végrehajtani, az oroszok számára pedig lassan nem marad biztonságos hely Ukrajna 2014-es határai között, de már Moszkvában sem alhatnak nyugodtan.

A témával bővebben foglalkozott a remek Perun YouTube-csatornájának egyik adása is, amely alább is megtekinthető:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ezt kéne Svájc után csinálnunk
Privátbankár.hu | 2025. május 19. 16:23
Svájc ipari termelése 8,5 százalékkal, 2021 második negyedéve óta a leggyorsabb ütemben bővült az idei első negyedévben éves szinten, a negyedik negyedévben jegyzett 2,1 százalékos éves szintű növekedés után – derült ki a svájci statisztikai hivatal adataiból.
Makro / Külgazdaság Kijött az Európai Bizottság gazdasági jelentése Magyarországról
Privátbankár.hu | 2025. május 19. 15:33
Megjelent az Európai Bizottság gazdasági előrejelzése, amely szerint idén 0,8, jövőre pedig 2,5 százalékkal nőhet a magyar bruttó nemzeti össztermék (GDP).
Makro / Külgazdaság GKI: továbbra is gyengélkedik az építőipar
Privátbankár.hu | 2025. május 19. 14:15
Az építőipari termelés az elmúlt két évben folyamatosan csökkent, és ez a kedvezőtlen tendencia az idei első negyedévben is folytatódott. Az egyre szűkülő kereslet következtében a cégek száma is mérséklődött, miközben a termelői infláció lassulni kezdett. Az építőipari szereplők egyelőre nem látnak közeli trendfordulót, ugyanakkor az ágazat középtávú növekedési kilátásai kedvezőek.
Makro / Külgazdaság Visszacsinálják a Brexitet?
Privátbankár.hu | 2025. május 19. 09:52
Először tartanak hivatalos brit-EU csúcstalálkozót a brit EU-tagság megszűnése óta.
Makro / Külgazdaság Táptalajt adnak a recessziós félelmeknek a kínaiak
Privátbankár.hu | 2025. május 19. 07:53
A távol-keleti országban lassult az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom növekedése.
Makro / Külgazdaság Hiába a kormány csodafegyvere, csak nem tudunk közelebb kerülni Európához
Csabai Károly | 2025. május 19. 05:44
Bár a hazai éves infláció áprilisban lassult, de nem olyan mértékben, mint amekkorára a március közepétől ketyegő árrésstop alapján következtetni lehetett. Ráadásul közben a többiek sem tétlenkedtek, így európai összehasonlításban egy tapodtat sem jutottunk előrébb, hajszálra ugyanannyi öreg kontinensbéli ország fogyasztóiár-indexe alacsonyabb a miéknél, mint egy hónappal korábban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Makro / Külgazdaság Berlin Trump jóindulatáért és a NATO túléléséért küzd
Káncz Csaba | 2025. május 18. 10:53
Az új német kormány padlógázt nyom a katonai kiadásokban, hogy a jövő havi NATO csúcstalálkozón elnyerjék Trump jóváhagyását a szervezet jövőjére nézve. Ukrajna megmutatja, hogyan lehet egy hadsereget a szinte semmiből néhány év alatt Európa legnagyobb fegyveres erejévé fejleszteni. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Megszólalt Orbán Viktor az átláthatósági törvényjavaslatról is – kemény fellépést ígér
Privátbankár.hu | 2025. május 18. 10:08
Ezt nem lehet megengedni, fogalmazott a miniszterelnök a külföldi támogatásokat kapó szervezetek ügyében.
Makro / Külgazdaság 50 százalékról nullára: utolsó atomerőművét is leállítja egy ország
Privátbankár.hu | 2025. május 17. 11:16
Tajvan megkezdte utolsó aktív atomerőművének leállítását a Taiwan Power (Taipower) állami energiaellátó vállalat szombaton kiadott tájékoztatása szerint.
Makro / Külgazdaság Főhet Putyin feje: gyengélkedni kezdett az orosz gazdaság
Privátbankár.hu | 2025. május 17. 08:52
Befékezett az orosz gazdaság, és bár az infláció csökkent, még mindig 10 százalék fölött van.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG