Itt az európai W

Háda Bálint, a Qaestor Csoport vezető elemzője elmondta, hogy a várakozásaik szerint ez euróövezetben az idei év második és harmadik negyedévében is recesszió lesz, amellyel a W alakú válságforgatókönyv rajzolódik ki, melynek a mélypontja azonban még nem becsülhető meg. Az elemző szerint úgy tűnik, hogy az USA gazdasága kezd magára találni, a lakossági fogyasztás is kezd helyreállni. Mindezek mellett a hitelezés feltételei is javulást mutatnak. Kérdéses azonban a folyamat fenntarthatósága, hiszen a lakosság a felvett hiteleket nem jelentős beruházásokra fordítja, és továbbra is többet költ, mint a jövedelme. A hitelezési környezet az Európai Unióban is javult, a kép azonban nem annyira kedvező, mint az USA-ban.

Jegybanki pénznyomdáért kiáltanak a piacok

Egy újabb jegybanki pénzpumpát Európában elsősorban a bankrendszer problémái, míg az Egyesült Államokban a gazdaság falán lévő repedések indokolhatnak. Háda Bálint véleménye szerint az USA tőkepiaca egy újabb mennyiségi lazítás után kiált, valamint a Fed-nek és a kormányzatnak is érdeke, hogy ne történjenek jelentős zuhanások a részvénypiacokon, mivel ez az egyedüli terület, amelyen eddig a lakossági megtakarítások nem szenvedtek el nagy veszteségeket.

Az EKB újabb likviditásbővítő intézkedéseit indokolná, hogy az európai bankszektor továbbra is jelentős kockázatokat hordoz. Az euróövezeti kereskedelmi bankoknak továbbra is nagyösszegű, az idei évben lejáró kötelezettségei vannak, így a bankoknak pénzre van szükségük, melyet az EKB-tól vagy állami finanszírozásból lehet előteremteni. Mindezek mellett a bankszektor kockázata Európában a legmagasabb és folyamatosan növekvő tendenciát mutat.

Háda Bálint felhívta rá a figyelmet, hogy az újabb likviditásnövelő intézkedések a korábbiakhoz hasonló hatást érhetnek el a részvény- és nyersanyag-piacokon, azonban az emelkedés mértéke és időtartama egyre inkább korlátozott lehet, ahogy a piaci szereplők bizalma fokozatosan csökken az ilyen intézkedések reálgazdasági hatásait illetően. Az elemző példaként említette, hogy a korábbi műveletek a kedvezőtlen helyzetben lévő ír, spanyol és portugál hozamszinteket sem javították érdemben, valamint a görög adósságrendezés is csak rövid időre oldotta meg a problémákat.

Az IMF-megállapodás csak ideig-óráig segítene

A szakértő szerint ugyanez a helyzet állna fenn Magyarország esetében is az IMF/EU-megállpodás létrejötte után. Egy ideig csökkenne Magyarország kockázati felára, azonban a megállapodás ténye hosszú távú csökkenésre nem lenne elegendő. Ahhoz, hogy a hazai kockázatok hosszú távon is csökkenjenek, a növekedési kilátásoknak kell lényegesen javulniuk, valamint az adósságállománynak kell jelentős mértékben csökkennie.

Háda Bálint úgy véli: az IMF hitel lehívását az fogja befolyásolni, hogy a megállapodás ténye a kockázati hozamokat mennyire és milyen időtávon csökkenti majd. Ha csak rövid távon lesz stabilizáló hatása, akkor várhatóan élni fog a kormány a hitel lehívásának lehetőségével.

Az IMF washingtoni központja (Fotó: IMF)

Háda Bálint Görögországgal kapcsolatban elmondta, hogy egy esetleges kilépés Közép-Kelet-Európában jelentős problémákat okozhat. A legésszerűbb dolog az lenne, ha Görögország bent maradna az EU-ban és magára venné a megszorítás terheit, a közvéleménykutatások azonban nem erre utalnak. Ha a választásokon kedvező forgatókönyv valósul meg, az is csak egy ideig garantálná a hangulat javulását, a problémák továbbra is fennmaradnának. A szakértő szerint egy esetleges görög kilépés az országra nézve egyenlő lenne az öngyilkossággal, és egy dominó-effektust indítana be, melynek következő elemei a spanyolokra és a portugálok lennének. Emellett a bankszektorban fellépő lánchatások felmérhetetlen következményekkel járnának.

A munkanélküliség a mi legnagyobb bajunk

Magyarországgal kapcsolatban az elemző elmondta, hogy belső gazdasági motor továbbra sem hajlandó beindulni. Fogyasztási oldalon sem várható változás, csak a nettó export mutat majd visszafogott növekedést. A hitelezési feltételek nem javultak tartósan, a bankok egyedül a jelzáloghitelezést illetően remélnek javulást. Komoly problémát jelent a magas munkanélküliség - ez a tényező az, amely a fogyasztás oldali növekedés beindulását hátráltatja, szintje 2012-ben 10,8 százalékos, jövőre 10,7 százalékos lehet.

A Quaestor várakozása szerint Magyarországon a GDP az idén 0,4 százalékkal csökken, jövőre pedig 0,6 százalékkal nőhet.  Az éves átlagos infláció az idei 5,8 százalékról 2013-ban 3,5 százalékra csökkenhet, a jegybanki alapkamatot pedig  2012 végére 6,50 százalékra, 2013 végére 6,00 százalékra várják a jelenlegi 7,00 százalékkal szemben.

A csökkentésére tett erőfeszítések ellenére az államadósság  továbbra is magas, és a társaság várakozása  szerint jövőre sem csökken jelentősen: az idén a GDP 78 százalékát, jövőre 76 százalékát teszi ki. A Quaestor az idén és jövőre is 2,7 százalékos államháztartási hiánnyal számol

A szakértő szerint az MNB nehéz helyzetben van: a 3 hónapos hozamok szintjéből arra lehet következtetni, hogy 25-50 bázispont közeli kamatemelést vár a piac, miközben mindenütt kamatcsökkentés van napirenden. A Quaestor várakozásai szerint kamatcsökkentésre a nyáron nem nagyon lesz lehetőség, azt azonban még nem lehet tudni, hogy a megállapodás után lehet-e szó róla.

A Quaestor elemzői kiemelték, hogy a magyar részvénypiacot továbbra is alacsony forgalom jellemzi és a legjobb befektetési lehetőségnek továbbra is a Mol-t tartják. A szakértő szerint a következő időszak olyan negatív tényezőket nem fog hozni, amely aláásná a társaság teljesítményét. Az OTP-vel kapcsolatban Háda Bálint elmondta, hogy a portfólió teljesítménye tovább romlott, és abban az esetben ha a forint árfolyama tartósan gyenge szinteken marad további romlás várható.