Rejtélyek a magyar iparban: miért kellett már megint csalódnunk?

Hogy lehet, hogy már megint csalódtunk?

Nem könnyű az utóbbi időben előrejelezni a magyar ipar teljesítményét. A tavalyi, minden szempontból csalódást keltő év önmagában is viszonylag alacsony bázist jelentene a növekedéshez, a feldolgozóipari kilátásokat tükröző beszerzőimenedzser-index sorra hozza a rekordokat, egyre szebb jövőt és optimista várakozásokat előrevetítve - az ipari termelésről szóló KSH-adatok viszont mégis sokszor okoznak csalódást. Ez különösen a második félévre igaz - az első félévben még a várakozásoknak megfelelő felívelést produkálta a szektor.

Mivel a kilátások, a BMI-mutatók, a gazdasági környezet fellendülése a fontos exportpartnereinknél és itthon egyáltalán nem indokolják a gyenge adatokat, az elemzők ilyenkor rendszerint "ideiglenes megtorpanásról" és összességében még így is pozitív összképről beszélnek. Igaz persze az is, hogy az ipari vállalatokat (is) jelentősen hátráltatja a szakképzett munkaerő hiánya és az egyre magasabb bérigények; a cégek így kapacitásaik felső határán mozognak, nincs igazi tér a termelés bővítésére.

Az előzetes adatok alapján már tudjuk, hogy 2017 novemberében az ipari termelés volumene 3,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit - most a KSH által kiadott második becslésből újabb részleteket tudhatunk meg a háttérről.

Az adat most azért kelt csalódást, mert az előző hónaphoz képest 2,1 százalékos csökkenésről számolt be a statisztikai hivatal, pedig novemberben nincsenek nagyleállások vagy rendkívüli ünnepi időszak (amit egyébként a naptárhatás kiszűrésével egyébként is ki tudnak zárni a statisztikából).

Megint az autóiparban van a baj

A részletesebb adatokból kitűnik: a teljes ipari termelés 95 százalékát adó feldolgozóiparban éves összehasonlításban csak 3,1 százalékkal nőtt a termelés. A feldolgozóipar - és így a teljes magyar ipar - legfontosabb ágazatának, a járműgyártásnak a kibocsátása pedig 2,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen belül a járműalkatrész-gyártás termelése ugyan 7,4 százalékkal bővült, de maga a járművek gyártása 12,4 százalékos visszaesést produkált tavalyhoz képest. Eközben a második legnagyobb jelentőségű ágazat, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása éves szinten 4,9%-kal nőtt.

Az ipari termelés éves összehasonlításban egyetlen régióban, Nyugat-Dunántúlon csökkent (3,7%-kal)  -itt található egyébként az Audi hazai fellegvára. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Dél-Dunántúlon (7,9%) volt, a többi régióban 3,6 és 7,3% közötti növekedést mért a KSH.

A másig alág, ahol csökkenést mért a KSH, az élelmiszer-gyártás - itt a szakértők a magas tavalyi bázist és a madárinfluenza hatását jelölték meg a kiváltó okok között.

11 hónap alatt  5,2 százalékos emelkedés jött össze - mire lesz ez elég?

Ha a - statisztikai szempontból - eddig eltelt 11 hónap adatát együtt vizsgáljuk, akkor összességében 5,2 százalékkal bővült a tavalyi évhez képest a hazai ipari termelés. Az egész évre nagyjából 5,3 - 5,6 százalékos bővülést valószínűsítenek a szakértők a novemberi adat ismeretében - ez a 2016-os stagnáláshoz képest mindenképp előrelépés, de a megelőző évek erőteljesebb növekedéséhez képest nem túl acélos.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ezzel kapcsolatban egy nem elhanyagolható részletre is felhívta a figyelmet: a gyenge ipari adat mérsékli annak lehetőségét, hogy az utolsó negyedévben 4,3 százalékos legyen a GDP-növekedés, ami ahhoz kellene, hogy 2017 egészében Magyarország elérje vagy meghaladja a 4 százalékos gazdasági növekedést.

Kapacitásbővítés és robotok - jövőre vagy azután már tényleg jobb lesz a helyzet?

Amellett, hogy a minden pozitív körülmény ellenére a vártnál gyengébb ipari adatok érkezésekor az "egyszeri hatás" fordulat kerül elő a szakértőknél, a pozitív jövőbeli várakozásokról is beszámolnak. Hamarosan ugyanis jelentős autóipari kapacitásbővítések (főként az Audi és a Mercedes) lépnek üzembe és jelennek meg a statisztikában. Az is biztosra vehető, hogy a szakképzett munkaerő hiányához alkalmazkodnak az ipari cégek - nem csak béremeléssel, hanem technológiai fejlesztésekkel, robotok és kobotok nagyobb mértékű bevonásával a termelésbe. Ez 2018-ra és főleg 2019-re hozhat akár szignifikáns fellendülést is a magyar iparban - hacsak nem történik valami újabb kellemetlen meglepetés.