Rekordot döntött a globális vállalati szektor idei kötvénykibocsátásainak értéke a hatalmas befektetői kereslet és az alacsony hitelköltségek környezetében.
A Londoni Értéktőzsde (LSE) és a Financial Times (FT) londoni üzleti napilap szombaton ismertetett közös kimutatása szerint 2024-ben 7930 milliárd dollár értékű új vállalati kötvény jelent meg a globális finanszírozási piacokon, harmadával több, mint tavaly.
A jelenség fő okai közé tartozik az FT/LSE-elemzés szerint az, hogy az erőteljes befektetői kereslet még az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve és más központi bankok kamatcsökkentési ciklusainak kezdete előtt lenyomta a globális vállalati szektor hitelpiaci finanszírozási költségeit.
A biztonságos államkötvényekhez képest is olcsó piaci finanszírozás már az amerikai elnökválasztás előtt arra késztette a vállalatokat, hogy hozzák előre idei kötvénykibocsátásaikat, elkerülve az esetleges piaci felfordulásokat, de amikor Donald Trump volt amerikai elnök újbóli átütő győzelme után is tovább szűkültek a kockázati felárak, egyes vállalatok már a jövő évi hitelfinanszírozási igényeiket is idejekorán bebiztosították – áll az elemzésben.
Az FT/LSE-tanulmány kiemeli, hogy a befektetési ajánlású hitelminősítői besorolással ellátott amerikai vállalatok kötvénykibocsátásainak átlagos felára az irányadó amerikai kincstárjegy felett – az ICE BofA Index alapján – alig 0,77 százalékpontra csökkent az elnökválasztás után, és ez a legszűkebb kockázati felár az 1990-es évek óta.
A magas hozamú – vagyis spekulatív besorolású – vállalatok hitelpiaci finanszírozási költségei november közepe óta emelkedtek, de így is csaknem 17 évi mélységekben járnak – áll a Londoni Értéktőzsde és a Financial Times közös kimutatásában.
A kötvénykibocsátási ügyletek lendületét a nagy londoni elemzőházak friss felmérései által jelzett romló globális üzleti hangulat sem törte meg.
Az egyik legtekintélyesebb pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics idei negyedik negyedévi befektetői vizsgálatában kimutatta, hogy a globális üzleti szektor vállalatainak 56 százaléka borúlátóbban ítéli meg a következő két év világgazdaság növekedési kilátásait, mint az előző felmérés idején.
Az Oxford Economics kiemelte, hogy az utóbbi két évben most a legmagasabb azoknak az üzleti vállalkozásoknak az aránya, amelyek két felmérés között borúlátóbbá váltak.
A ház világszerte 156 nagyvállalat várakozásait vizsgálta. A reprezentatív felmérésbe bevont cégek együtt hatmillió alkalmazottat foglalkoztatnak, összesített éves forgalmuk hozzávetőleg kétezer milliárd dollár.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1870,08 pontos, 1,36 százalékos emelkedéssel 139 495,62 ponton zárt hétfőn.
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
