Stockholm választások előtt. Fotó: Wéber Balázs

Egyre nagyobb feszültségek terhelik Svédországot, amely hosszú évtizedekig a jóléti társadalom, a befogadó és gondoskodó állam mintapéldája volt. A Financial Times elemzése szerint a társadalom egyre inkább megosztott, és egyre nagyobb a szakadék a jómódúak és a szegények között.

Nagyobb az egyenlőtlenség  

A jobbközép Mérsékelt Párt miniszterelnök-jelöltje, Ulf Kristersson szerint az ország válságban van, a választók mintegy fele pedig úgy véli, hogy rossz irányban haladnak a dolgok.

A társadalmi problémák egyik jele a növekvő anyagi egyenlőtlenség, ami a 80-as évek közepe óta gyorsabban nőtt, mint bármely más OECD-országban. Azoknak az embereknek az aránya, akiket szegénység fenyeget – azaz kevesebbet keresnek a nemzeti átlagbér hatvan százalékánál –, szintén gyorsabban emelkedett, mint az uniós államok többségében.

2016-ban a Svédországban született lakosok 13 százalékát, a külföldön születetteknek pedig egyharmadát fenyegette a szegénység, azaz ez a probléma elsősorban a bevándorlókat sújtja.

Egyre több a bevándorló

A migráció az elmúlt évtizedekben szinte folyamatosan és jelentősen növekedett: míg 1999-ben 40 ezer, addig tavalyelőtt már több mint 140 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki a hatóságok. Mintegy húsz év alatt tehát több mint megháromszorozódott a legálisan az országba érkező bevándorlók száma.

Igaz, a menekültek száma drasztikusan csökken a 2015-ös migrációs hullám óta. Három évvel ezelőtt még 163 ezer ember adott be menedékkérelmet a tízmilliós lakosú államban, tavaly már csak mintegy 25 ezer.

Sokan hagyják ott az iskolát

Az érkezők integrációja jelentős kihívások elé állítja a svéd államot. Míg a Svédországban születettek között egyre csökken a munkanélküliség a gazdasági válság vége óta, addig a munkanélküli bevándorlók száma egyre növekszik.

Ennek fő oka az, hogy a külföldiek közül egyre többen szakítják félbe tanulmányaikat. Míg a svéd nemzetiségűek csaknem 90 százaléka jár középiskolába, addig a nem svédeknek csupán kétharmada.

Az ország nem csak társadalmi szempontból megosztott, hanem politikailag is. A svédek fele szerint rossz irányba haladnak a dolgok, a bevándorlás-ellenes, radikális jobboldali Svéd Demokraták szavazóinak pedig 92 százaléka osztja ezt a véleményt. A baloldali szavazók csaknem kétharmada viszont úgy véli, hogy jó irányba megy az ország, derül ki a brit gazdasági lap által idézett felmérésből.

Mi lesz szeptemberben?

Az őszi választások legfőbb esélyese még mindig a kormányzó Szociáldemokrata Párt, amely a voksok mintegy 25 százalékára számíthat. A második helyért a Mérsékelt Párt és a Svéd Demokraták küzdenek majd meg: közvélemény-kutatók szerint támogatottságuk 15-20 százalék.

Mellettük négy pártnak van jelentősebb, több mint öt százalékos támogatottsága. A fő kérdés tehát tehát nem az, hogy melyik párt nyer, hanem hogy létrejön-e kormányzóképes koalíció, és ha igen, milyen összetételű lesz.

Nem kell temetni a svédeket

Ugyanakkor – tesszük hozzá – a „svéd válság” relatív, és egyelőre felesleges lenne megkongatni a vészharangokat. Ottjártunkkor Svédország a szebb arcát mutatta: Stockholm utcáin nagyobb a tisztaság, kisebb a szegénység és nyugodtabb az élet, mint Budapesten általában, és abban a bevándorlónegyedben, ahol jártunk, teljes nyugalom honolt.

Bár azt nem állítjuk, hogy minden negyed problémamentes – hazatértünk után néhány nappal gyújtottak fel például egy szociális irodát az egyik stockholmi külvárosban –, az mégis csak beszédes tény, hogy rácsokat még a földszinti ablakokon sem láttunk.