3p

A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.

Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie - mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön a Három Tenger Kezdeményezés országainak vilniusi csúcstalálkozóján, jelentette az MTI.

A román államfő Klaus Iohannis nem adja fel a nagyszabású terveket
A román államfő Klaus Iohannis nem adja fel a nagyszabású terveket
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghemen

A román elnöki hivatal honlapján élőben közvetített sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett: az előirányzott és a tényleges védelmi kiadások közötti eltérést nem szabad „könyvelői szemlélettel" megközelíteni. A teljesebb képhez szerinte az is hozzátartozik, hogy bizonyos tavalyra előirányzott beszerzések, amelyek nem valósultak meg 2023. december 31-ig, átcsúsztak januárra, februárra.

Egyes katonai termékek eltűntek a piacról

Iohannis szerint Romániától független tényezők is hátráltatták a beszerzéseket. A hadiipari termékek iránt megnövekedett kereslet miatt például egyes termékeket Románia azért nem tudott megvásárolni, mert azok „egyszerűen eltűntek a nemzetközi piacról". A román elnök másfelől elismerte, hogy a megnövekedett infláció a költségvetésnek is gondot okozott, és ezért nem állt mindig rendelkezésre elegendő likviditás akkor, amikor a hadsereg beszerzői el akarták volna költeni az előirányzott összegeket.

„De azt hiszem, jó tudni, hogy nagyon sok pénzt fordítunk védelemre. Nem azért hogy költekezzünk, hanem azért, hogy biztonságosabbá tegyük Romániát" - zárta magyarázatát a román államfő.

Romániában 2015-ben, az akkor frissen megválasztott Klaus Iohannis államfő kezdeményezésére a parlamenti pártok politikai kötelezettségvállalást írtak alá, miszerint bármelyen összetételű kormány is alakulna az országban, Románia a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordít majd védelemre. Az ukrajnai háború tavalyelőtti kitörését követően a román Legfelsőbb Védelmi Tanács úgy döntött, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2,5 százalékára emelik.

Ilyen előzmények után nagy sajtóvisszhangot váltott ki Romániában az a - közszolgálati televízió hírcsatornája, a TVR Info által március végén ismertetett - NATO-kimutatás, miszerint Románia tavaly mindössze a GDP 1,6 százalékának megfelelő összeget költött védelemre, és nemhogy túlteljesítette volna a NATO-dokumentumokban szereplő 2 százalékos célkitűzést, de még az Egyesült Államokon kívüli tagországok 1,8 százalékos átlagát sem érte el.

A kimutatás szerint Románia abból a szempontból sem teljesítette az előirányzott célkitűzéseket, hogy nem fordította a védelmi kiadások legalább 20 százalékát fegyverzetre és katonai eszközök beszerzésére. Bukarest a legtöbb pénzt - a védelmi kiadások 59,7 százalékát - a hivatásos állomány bérköltségeire költötte el. A NATO-tagállamok közül csak Olaszország fordított többet (62 százalékot) védelmi kiadásaiból bérköltségekre.

A NATO ideiglenesnek tekinti a február 7-én lezárt adatgyűjtés nyomán összeállított kimutatás 2023-ra vonatkozó adatsorát. A korábbi évek véglegesnek minősülő adatai szerint Románia védelmi kiadásai egyetlen évben, 2020-ban haladták meg a GDP 2 százalékát, az arány azóta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A magyarok csak készülnek rá, de van, ahol már mérsékelnék a vagyonadót
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 15:35
A vagyonadó mérséklését javasolja Norvégiának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely szerint a skandináv ország adórendszerét úgy érdemes átalakítani, hogy nagyobb teher háruljon az ingatlanokra és az örökségekre, miközben csökkenjen a munkát és a tőkét sújtó adóztatás.
Makro / Külgazdaság GKI: valójában ennyi jöhet össze a vagyonadóból
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 14:44
A nemrég megjelent 100 leggazdagabb kiadvány és az MNB vagyonstatisztikái alapján a GKI összegyűjtötte, mitől függ, hogy 125 milliárd vagy 600 milliárd folyik be a költségvetésbe. 
Makro / Külgazdaság 35 milliárd helyett csak 23-at tett zsebre a Magyar-kormány
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 13:03
Viszont tovább csökkent a kamat.
Makro / Külgazdaság Megjött a legfőbb ügyész válasza Magyar Péternek
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 12:33
Cél a teljes feltárás.
Makro / Külgazdaság Atyaég, mi lesz csütörtökön a magyar benzinkutakon!
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 11:28
Gyorsan megmutatkozhat az árváltozás.
Makro / Külgazdaság Szerzett egy újabb pirospontot a Magyar-kormány Brüsszelben – de mi lesz a migrációs paktummal?
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 10:36
Jó úton halad a kormány a jogállamisági eljárás lezárása ügyében, de a migrációs paktumról kitérő választ adott az Európai Bizottság képviselője.
Makro / Külgazdaság Spórolna a kormány a képviselőkön: itt a friss törvény
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 08:47
Sok szabály változik.
Makro / Külgazdaság A KSH szerint nagyon jók voltak a fizetések áprilisban
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 08:30
A nettó átlagkereset 541 200 forint volt a a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint áprilisban.
Makro / Külgazdaság Közeleg a határidő, változtatna az örökbefogadási rendszeren a Tisza Párt
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 08:04
A visszajelzések alapján elhalasztanák az egységes rendszer bevezetését.
Makro / Külgazdaság Fontos papír jött Amerikából a Mol-NIS ügyben
Privátbankár.hu | 2026. június 17. 07:36
Lejárt volna az engedély, ha nem lép az OFAC.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG