3p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.

Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie - mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön a Három Tenger Kezdeményezés országainak vilniusi csúcstalálkozóján, jelentette az MTI.

A román államfő Klaus Iohannis nem adja fel a nagyszabású terveket
A román államfő Klaus Iohannis nem adja fel a nagyszabású terveket
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghemen

A román elnöki hivatal honlapján élőben közvetített sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett: az előirányzott és a tényleges védelmi kiadások közötti eltérést nem szabad „könyvelői szemlélettel" megközelíteni. A teljesebb képhez szerinte az is hozzátartozik, hogy bizonyos tavalyra előirányzott beszerzések, amelyek nem valósultak meg 2023. december 31-ig, átcsúsztak januárra, februárra.

Egyes katonai termékek eltűntek a piacról

Iohannis szerint Romániától független tényezők is hátráltatták a beszerzéseket. A hadiipari termékek iránt megnövekedett kereslet miatt például egyes termékeket Románia azért nem tudott megvásárolni, mert azok „egyszerűen eltűntek a nemzetközi piacról". A román elnök másfelől elismerte, hogy a megnövekedett infláció a költségvetésnek is gondot okozott, és ezért nem állt mindig rendelkezésre elegendő likviditás akkor, amikor a hadsereg beszerzői el akarták volna költeni az előirányzott összegeket.

„De azt hiszem, jó tudni, hogy nagyon sok pénzt fordítunk védelemre. Nem azért hogy költekezzünk, hanem azért, hogy biztonságosabbá tegyük Romániát" - zárta magyarázatát a román államfő.

Romániában 2015-ben, az akkor frissen megválasztott Klaus Iohannis államfő kezdeményezésére a parlamenti pártok politikai kötelezettségvállalást írtak alá, miszerint bármelyen összetételű kormány is alakulna az országban, Románia a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordít majd védelemre. Az ukrajnai háború tavalyelőtti kitörését követően a román Legfelsőbb Védelmi Tanács úgy döntött, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2,5 százalékára emelik.

Ilyen előzmények után nagy sajtóvisszhangot váltott ki Romániában az a - közszolgálati televízió hírcsatornája, a TVR Info által március végén ismertetett - NATO-kimutatás, miszerint Románia tavaly mindössze a GDP 1,6 százalékának megfelelő összeget költött védelemre, és nemhogy túlteljesítette volna a NATO-dokumentumokban szereplő 2 százalékos célkitűzést, de még az Egyesült Államokon kívüli tagországok 1,8 százalékos átlagát sem érte el.

A kimutatás szerint Románia abból a szempontból sem teljesítette az előirányzott célkitűzéseket, hogy nem fordította a védelmi kiadások legalább 20 százalékát fegyverzetre és katonai eszközök beszerzésére. Bukarest a legtöbb pénzt - a védelmi kiadások 59,7 százalékát - a hivatásos állomány bérköltségeire költötte el. A NATO-tagállamok közül csak Olaszország fordított többet (62 százalékot) védelmi kiadásaiból bérköltségekre.

A NATO ideiglenesnek tekinti a február 7-én lezárt adatgyűjtés nyomán összeállított kimutatás 2023-ra vonatkozó adatsorát. A korábbi évek véglegesnek minősülő adatai szerint Románia védelmi kiadásai egyetlen évben, 2020-ban haladták meg a GDP 2 százalékát, az arány azóta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Letarolta az aszály a harmadik negyedéves GDP-növekedést
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 12:42
A magyar gazdaság közel áll a stagnáláshoz: mindössze 0,1 százalékkal bővolt a GDP a harmadik negyedévben. 
Makro / Külgazdaság Németországban 6,4 százalékon stagnált a munkanélküliség októberben
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 11:00
Már a második egymást követő hónapban 3 millió fölött a német munkanélküliek száma.
Makro / Külgazdaság Nincs fék az üzemanyag-áremelkedési vonaton
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 09:44
Tovább emelkedik a gázolaj nagy és kiskereskedelmi ára is mától.
Makro / Külgazdaság Vészjóslóan emelkedik a Föld átlaghőmérséklete
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 09:13
Felkészültünk arra, hogy a víz a következő évtizedek egyik legértékesebb erőforrásává válhat?
Makro / Külgazdaság Csalódást okozó adat érkezett a magyar gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 08:30
A bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben éves szinten a második negyedévinél kevésbé nőtt, ami az elemzőket is meglepte.
Makro / Külgazdaság Közel 2 millió embert érintő, mégis a háttérbe szorult ágazat került a kormányzat látókörébe
Imre Lőrinc | 2026. október 30. 07:30
Bár a kormány 2027-es költségvetési terveinek elemzésekor nem az első helyen bukkan fel, feltűnő, hogy két nagy, az elmúlt években, sőt évtizedekben elhanyagolt alágazat, az oktatás és az egészségügy területén is kiemelt szerepet kap a közétkeztetés problémája. Ez nem is meglepő, hiszen például az állami egészségügyben vannak olyan kórházak, amelyekben 660 forintból hozzák ki egy fekvőbeteg napi négy étkezését.
Makro / Külgazdaság Elképzelhető az átfogó reform a közszféra dolgozóinál?
Imre Lőrinc | 2026. október 30. 06:40
Jövőre 677 milliárd forintot fordít a kormány béremelésekre, amelyek mintegy 603 ezer közszolgálati dolgozót érintenek – derül ki a 2027-es költségvetési tervekből (bizonyosságot néhány óra múlva, a büdzsé parlamenti benyújtásakor kaphatunk). Főleg a rendvédelmi dolgozók köréből lehetett több kritikát hallani a 15 százalékos emelés mértékével kapcsolatban. Azonban miért ne lehetne egy kiszámíthatóbb, a reálbérek vásárlóerejét is jobban megőrző rendszert kialakítani?
Makro / Külgazdaság Magyar dolgozók, beszállítók is buknak az Oroszország elleni EU-s szankción
Szirmai S. Péter | 2026. október 29. 18:01
Az Oroszország elleni uniós szankciók ellenére mégsem függesztette fel a hatóság az orosz Mere diszkontlánc egyik magyarországi cégét. Így hónapok óta hiába várnak a fizetésükre a lánc üzletében dolgozók, és a beszállítók sem kapják vissza az eladatlan árujukat.
Makro / Külgazdaság Kiderült, miről állapodott meg Magyarország és az Egyesült Államok
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 17:24
Rubio két fontos megállapodást írt alá a magyar külügyminiszterrel.
Makro / Külgazdaság Marad a kamatszint, de az EKB szerint az energiadrágulás visszavetheti a növekedést
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 17:13
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén mindhárom irányadó kamatot változatlanul hagyta, összhangban a piaci várakozásokkal.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG