3p

A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.

Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie - mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön a Három Tenger Kezdeményezés országainak vilniusi csúcstalálkozóján, jelentette az MTI.

A román államfő Klaus Iohannis nem adja fel a nagyszabású terveket
A román államfő Klaus Iohannis nem adja fel a nagyszabású terveket
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghemen

A román elnöki hivatal honlapján élőben közvetített sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett: az előirányzott és a tényleges védelmi kiadások közötti eltérést nem szabad „könyvelői szemlélettel" megközelíteni. A teljesebb képhez szerinte az is hozzátartozik, hogy bizonyos tavalyra előirányzott beszerzések, amelyek nem valósultak meg 2023. december 31-ig, átcsúsztak januárra, februárra.

Egyes katonai termékek eltűntek a piacról

Iohannis szerint Romániától független tényezők is hátráltatták a beszerzéseket. A hadiipari termékek iránt megnövekedett kereslet miatt például egyes termékeket Románia azért nem tudott megvásárolni, mert azok „egyszerűen eltűntek a nemzetközi piacról". A román elnök másfelől elismerte, hogy a megnövekedett infláció a költségvetésnek is gondot okozott, és ezért nem állt mindig rendelkezésre elegendő likviditás akkor, amikor a hadsereg beszerzői el akarták volna költeni az előirányzott összegeket.

„De azt hiszem, jó tudni, hogy nagyon sok pénzt fordítunk védelemre. Nem azért hogy költekezzünk, hanem azért, hogy biztonságosabbá tegyük Romániát" - zárta magyarázatát a román államfő.

Romániában 2015-ben, az akkor frissen megválasztott Klaus Iohannis államfő kezdeményezésére a parlamenti pártok politikai kötelezettségvállalást írtak alá, miszerint bármelyen összetételű kormány is alakulna az országban, Románia a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordít majd védelemre. Az ukrajnai háború tavalyelőtti kitörését követően a román Legfelsőbb Védelmi Tanács úgy döntött, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2,5 százalékára emelik.

Ilyen előzmények után nagy sajtóvisszhangot váltott ki Romániában az a - közszolgálati televízió hírcsatornája, a TVR Info által március végén ismertetett - NATO-kimutatás, miszerint Románia tavaly mindössze a GDP 1,6 százalékának megfelelő összeget költött védelemre, és nemhogy túlteljesítette volna a NATO-dokumentumokban szereplő 2 százalékos célkitűzést, de még az Egyesült Államokon kívüli tagországok 1,8 százalékos átlagát sem érte el.

A kimutatás szerint Románia abból a szempontból sem teljesítette az előirányzott célkitűzéseket, hogy nem fordította a védelmi kiadások legalább 20 százalékát fegyverzetre és katonai eszközök beszerzésére. Bukarest a legtöbb pénzt - a védelmi kiadások 59,7 százalékát - a hivatásos állomány bérköltségeire költötte el. A NATO-tagállamok közül csak Olaszország fordított többet (62 százalékot) védelmi kiadásaiból bérköltségekre.

A NATO ideiglenesnek tekinti a február 7-én lezárt adatgyűjtés nyomán összeállított kimutatás 2023-ra vonatkozó adatsorát. A korábbi évek véglegesnek minősülő adatai szerint Románia védelmi kiadásai egyetlen évben, 2020-ban haladták meg a GDP 2 százalékát, az arány azóta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hiába épült több épület, nem remekelt az építőipar
Privátbankár.hu | 2026. április 13. 08:34
Az egy évvel korábbinál 0,4 százalékkal kisebb, az előző hónaphoz képest 4,9 százalékkal nagyobb volt az építőipari termelés volumene.
Makro / Külgazdaság Három választókerület még nem dőlt el, és néhány szavazaton múlhat a győzelem
Vámosi Ágoston | 2026. április 12. 23:50
Paks, Keszthely és Nyírbátor választókerületében éjjel is számolják a szavazatokat, éjfél után sincs egyértelmű győztes. Pakson és Nyírbátorban a fideszes jelölt vezet, Keszthelyen a tiszás van lépéselőnyben.
Makro / Külgazdaság Utcahosszal nyerte meg a választókerületét is Magyar Péter
Privátbankár.hu | 2026. április 12. 22:31
A Tisza Párt elnöke a voksok 63 százalékát szerezte meg Budapest 03. számú egyéni választókerületében a majdnem végleges adatok szerint. Steiner Attila (Fidesz-KDNP) mindössze 30 százalékot kapott.
Makro / Külgazdaság Térképen mutatjuk a Tisza Párt választási győzelmét
Privátbankár.hu | 2026. április 12. 22:18
Az egyéni választókerületek eredménye rendkívül beszédes képet fest. 
Makro / Külgazdaság Békésben és Csongrád-Csanádban is tarolt a Tisza
Privátbankár.hu | 2026. április 12. 22:08
4-4 választókörzetben nyert a fő ellenzéki erő.
Makro / Külgazdaság Veszprém vármegyét teljesen benyelheti a Tisza
Privátbankár.hu | 2026. április 12. 21:59
Nagyon úgy tűnik, hogy mind a 4 egyéni választókerület az ellenzéki párté lesz.
Makro / Külgazdaság Hadházy Ákos távozik a politikából
Privátbankár.hu | 2026. április 12. 21:51
Visszatér civil foglalkozásához. 
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: Fájdalmas a választás eredménye
Privátbankár.hu | 2026. április 12. 21:39
A távozó kormányfő ígérte: soha nem adják fel.
Makro / Külgazdaság Átlépte a kétharmados küszöböt a Tisza
Privátbankár.hu | 2026. április 12. 21:15
45,71 százalékos feldolgozottságnál.
Makro / Külgazdaság Nagyon vezet a Tisza Vadai Ágnes körzetében is
Privátbankár.hu | 2026. április 12. 21:08
Komárom-Esztergom vármegye 1. számú választókörzetében is jelentősen vezet a tiszás képviselő, míg a DK-s Vadai Ágnes kevés százalékon áll. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG