3p

Csúcson a forint, visszatér a bizalom: mire számíthatnak a hazai befektetők? A változások a magyar tőzsdét is elérik?

Online Klasszis Klub élőben Szalay-Berzeviczy Attilával!

Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, a BÉT korábbi elnökét!

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >>

A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.

Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie - mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön a Három Tenger Kezdeményezés országainak vilniusi csúcstalálkozóján, jelentette az MTI.

A román államfő Klaus Iohannis nem adja fel a nagyszabású terveket
A román államfő Klaus Iohannis nem adja fel a nagyszabású terveket
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghemen

A román elnöki hivatal honlapján élőben közvetített sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett: az előirányzott és a tényleges védelmi kiadások közötti eltérést nem szabad „könyvelői szemlélettel" megközelíteni. A teljesebb képhez szerinte az is hozzátartozik, hogy bizonyos tavalyra előirányzott beszerzések, amelyek nem valósultak meg 2023. december 31-ig, átcsúsztak januárra, februárra.

Egyes katonai termékek eltűntek a piacról

Iohannis szerint Romániától független tényezők is hátráltatták a beszerzéseket. A hadiipari termékek iránt megnövekedett kereslet miatt például egyes termékeket Románia azért nem tudott megvásárolni, mert azok „egyszerűen eltűntek a nemzetközi piacról". A román elnök másfelől elismerte, hogy a megnövekedett infláció a költségvetésnek is gondot okozott, és ezért nem állt mindig rendelkezésre elegendő likviditás akkor, amikor a hadsereg beszerzői el akarták volna költeni az előirányzott összegeket.

„De azt hiszem, jó tudni, hogy nagyon sok pénzt fordítunk védelemre. Nem azért hogy költekezzünk, hanem azért, hogy biztonságosabbá tegyük Romániát" - zárta magyarázatát a román államfő.

Romániában 2015-ben, az akkor frissen megválasztott Klaus Iohannis államfő kezdeményezésére a parlamenti pártok politikai kötelezettségvállalást írtak alá, miszerint bármelyen összetételű kormány is alakulna az országban, Románia a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordít majd védelemre. Az ukrajnai háború tavalyelőtti kitörését követően a román Legfelsőbb Védelmi Tanács úgy döntött, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2,5 százalékára emelik.

Ilyen előzmények után nagy sajtóvisszhangot váltott ki Romániában az a - közszolgálati televízió hírcsatornája, a TVR Info által március végén ismertetett - NATO-kimutatás, miszerint Románia tavaly mindössze a GDP 1,6 százalékának megfelelő összeget költött védelemre, és nemhogy túlteljesítette volna a NATO-dokumentumokban szereplő 2 százalékos célkitűzést, de még az Egyesült Államokon kívüli tagországok 1,8 százalékos átlagát sem érte el.

A kimutatás szerint Románia abból a szempontból sem teljesítette az előirányzott célkitűzéseket, hogy nem fordította a védelmi kiadások legalább 20 százalékát fegyverzetre és katonai eszközök beszerzésére. Bukarest a legtöbb pénzt - a védelmi kiadások 59,7 százalékát - a hivatásos állomány bérköltségeire költötte el. A NATO-tagállamok közül csak Olaszország fordított többet (62 százalékot) védelmi kiadásaiból bérköltségekre.

A NATO ideiglenesnek tekinti a február 7-én lezárt adatgyűjtés nyomán összeállított kimutatás 2023-ra vonatkozó adatsorát. A korábbi évek véglegesnek minősülő adatai szerint Románia védelmi kiadásai egyetlen évben, 2020-ban haladták meg a GDP 2 százalékát, az arány azóta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Az összeomlás szélére került a Trumpék által kivéreztetett ország
Privátbankár.hu | 2026. május 14. 08:20
Kuba teljesen kifogyott a dízelből és a fűtőolajból az Egyesült Államok által bevezetett olajblokád következtében – közölte szerdán Vicente de la O Levy kubai energiaügyi és bányászati miniszter.
Makro / Külgazdaság Ezt kell tudni az euró bevezetésének egyik legfontosabb lépcsőfokáról
Privátbankár.hu | 2026. május 14. 08:04
Az új kormány euróbevezetési tervei és az ezzel járó pozitív hatások várhatóan ellensúlyozzák a hitelminősítő intézetek által megfogalmazott növekvő fiskális kockázatokat és javíthatják az ország hitelminősítési kilátásait a tavaszi és őszi felülvizsgálatoknál – közölte a GKI elemzésében.
Makro / Külgazdaság Új korszak kezdődött az Egyesült Államokban
Privátbankár.hu | 2026. május 14. 07:46
Megválasztotta az amerikai szenátus a szövetségi jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) új vezetőjét, Kevin Warsh közgazdászt, Donald Trump elnök jelöltjét szerdán.
Makro / Külgazdaság Kérdezzen Ön is Szalay-Berzeviczy Attilától! Ma délután a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. május 14. 07:14
A Budapesti Értéktőzsde volt elnökével való beszélgetést fél 4-től a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán közvetítjük.
Makro / Külgazdaság Megremegett a forint, kiadta a jelzést a Magyar Nemzeti Bank?
Imre Lőrinc | 2026. május 14. 05:46
Az elmúlt hetek diadalmenete után kissé szokatlan volt szerda délelőtt, hogy a Magyar Nemzeti Bank döntése után gyengülésnek indult a forint. Drámáról persze nincs szó, továbbra is a 360-as szint alatt tartózkodik az euró árfolyama. Azonban megnőtt a valószínűsége annak, hogy a korábban vártnál hamarabb láthatunk egy újabb kamatcsökkentést a jegybank részéről. A Tisza Párt megválasztása óta jelentősen megnőtt a befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt, amit a forint erősödése mellett a hosszú lejáratú állampapírhozamok beszakadása is jelez.
Makro / Külgazdaság Hamarosan jön az Európai Bizottság delegációja Magyarországra
Privátbankár.hu | 2026. május 13. 19:33
Jövő héten Budapestre jön az Európai Bizottság magas szintű delegációja: a tárgyalások célja, hogy a május 25-i héten megállapodhassanak a bizottság vezetőjével az uniós pénzekről – mondta Magyar Péter miniszterelnök a Tisza-kormány első, Ópusztaszeren tartott ülésének szünetében sajtótájékoztatón.
Makro / Külgazdaság Berendelte az orosz nagykövetet a Tisza-kormány
Privátbankár.hu | 2026. május 13. 19:04
Kezdetben heti két ülést tart a kormány, és még ezen a héten kinevezik az államtitkárok döntő többségét – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Tisza-kormány első, Ópusztaszeren tartott ülésének szünetében sajtótájékoztatón.
Makro / Külgazdaság Rossz hír jött Amerikából
Privátbankár.hu | 2026. május 13. 17:59
Az Egyesült Államokban sorban a harmadik héten emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a május 8-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) adataiból.
Makro / Külgazdaság Gyenge növekedés, túl erős forint, emelkedő infláció – ezt jósolják az elemzők Magyarországon
Privátbankár.hu | 2026. május 13. 14:39
Visszafogott növekedés, 3 százalék feletti infláció, magas költségvetési hiány és emelkedő adósságráta – erre számít a CIB Bank az idén a magyar gazdaságban – írja az Mfor.hu.
Makro / Külgazdaság Lengyelországban május végéig meghosszabbítják az üzemanyagár-stopot
Privátbankár.hu | 2026. május 13. 14:05
Május végéig meghosszabbítják Lengyelországban az üzemanyagárak jövedéki adójának és áfájának átmeneti csökkentését, valamint a kötelező árplafont is magában foglaló intézkedéscsomagot – jelentette be szerdai sajtóértekezletén Andrzej Domanski pénzügyminiszter.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG