3p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.

Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie - mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön a Három Tenger Kezdeményezés országainak vilniusi csúcstalálkozóján, jelentette az MTI.

A román államfő Klaus Iohannis nem adja fel a nagyszabású terveket
A román államfő Klaus Iohannis nem adja fel a nagyszabású terveket
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghemen

A román elnöki hivatal honlapján élőben közvetített sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett: az előirányzott és a tényleges védelmi kiadások közötti eltérést nem szabad „könyvelői szemlélettel" megközelíteni. A teljesebb képhez szerinte az is hozzátartozik, hogy bizonyos tavalyra előirányzott beszerzések, amelyek nem valósultak meg 2023. december 31-ig, átcsúsztak januárra, februárra.

Egyes katonai termékek eltűntek a piacról

Iohannis szerint Romániától független tényezők is hátráltatták a beszerzéseket. A hadiipari termékek iránt megnövekedett kereslet miatt például egyes termékeket Románia azért nem tudott megvásárolni, mert azok „egyszerűen eltűntek a nemzetközi piacról". A román elnök másfelől elismerte, hogy a megnövekedett infláció a költségvetésnek is gondot okozott, és ezért nem állt mindig rendelkezésre elegendő likviditás akkor, amikor a hadsereg beszerzői el akarták volna költeni az előirányzott összegeket.

„De azt hiszem, jó tudni, hogy nagyon sok pénzt fordítunk védelemre. Nem azért hogy költekezzünk, hanem azért, hogy biztonságosabbá tegyük Romániát" - zárta magyarázatát a román államfő.

Romániában 2015-ben, az akkor frissen megválasztott Klaus Iohannis államfő kezdeményezésére a parlamenti pártok politikai kötelezettségvállalást írtak alá, miszerint bármelyen összetételű kormány is alakulna az országban, Románia a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordít majd védelemre. Az ukrajnai háború tavalyelőtti kitörését követően a román Legfelsőbb Védelmi Tanács úgy döntött, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2,5 százalékára emelik.

Ilyen előzmények után nagy sajtóvisszhangot váltott ki Romániában az a - közszolgálati televízió hírcsatornája, a TVR Info által március végén ismertetett - NATO-kimutatás, miszerint Románia tavaly mindössze a GDP 1,6 százalékának megfelelő összeget költött védelemre, és nemhogy túlteljesítette volna a NATO-dokumentumokban szereplő 2 százalékos célkitűzést, de még az Egyesült Államokon kívüli tagországok 1,8 százalékos átlagát sem érte el.

A kimutatás szerint Románia abból a szempontból sem teljesítette az előirányzott célkitűzéseket, hogy nem fordította a védelmi kiadások legalább 20 százalékát fegyverzetre és katonai eszközök beszerzésére. Bukarest a legtöbb pénzt - a védelmi kiadások 59,7 százalékát - a hivatásos állomány bérköltségeire költötte el. A NATO-tagállamok közül csak Olaszország fordított többet (62 százalékot) védelmi kiadásaiból bérköltségekre.

A NATO ideiglenesnek tekinti a február 7-én lezárt adatgyűjtés nyomán összeállított kimutatás 2023-ra vonatkozó adatsorát. A korábbi évek véglegesnek minősülő adatai szerint Románia védelmi kiadásai egyetlen évben, 2020-ban haladták meg a GDP 2 százalékát, az arány azóta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megjelent az elfogatóparancs: így keresik a lélegeztetőgép-ügy egyik főszereplőjét
Privátbankár.hu | 2026. október 27. 20:08
Indonéziában lehet a feltételezések szerint.
Makro / Külgazdaság Lélegeztetőgépeket szállító cégekre csapott le a NAV, milliárdokat moshattak tisztára
Privátbankár.hu | 2026. október 27. 17:54
Többszáz milliós lehet a kár.
Makro / Külgazdaság Belépni vagy kívül maradni? Fontos döntés előtt a magyar kormány
Litván Dániel | 2026. október 27. 15:22
Olcsóbb és hatékonyabb védelmi ipari finanszírozási lehetőségeket biztosíthat a tagországok számára a DRSB, a magyar kormány is nyitott lehet a csatlakozásra.
Makro / Külgazdaság Fontos döntés született Matolcsy Ádám sorsáról
Privátbankár.hu | 2026. október 27. 13:31
Európai és a nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a bíróság az MNB-ügyben érintett Matolcsy Ádám és Stofa György ellen.
Makro / Külgazdaság Ekkora fizetés várja a közmédia leendő vezérigazgatóját
Privátbankár.hu | 2026. október 27. 11:52
A bruttó alapbére legfeljebb 3 millió 483 ezer forint lehet magas komplexitású besorolás esetén.
Makro / Külgazdaság Veszélyes a magas gázár, de nem kell pánikba esni
Privátbankár.hu | 2026. október 27. 10:59
Az európai piacon évek óta nem látott magasságba ugrott a földgáz ára, ami a magyar gazdaságra is hatással van.
Makro / Külgazdaság Akár 75 forint is lehet az árkülönbség literenként két benzinkút között
Privátbankár.hu | 2026. október 27. 09:37
Kedden változatlan maradt a 95-ös benzin és a gázolaj országos átlagára.
Makro / Külgazdaság Nem csak az a kérdés, mennyi csapadék hullik
Privátbankár.hu | 2026. október 27. 08:55
Legalább ennyire fontos, mennyi vizet tudunk megtartani.
Makro / Külgazdaság „Szeretném, ha Nagy-Britannia még az életemben visszatérne az EU-ba” – mondja a brit miniszterelnök
Privátbankár.hu | 2026. október 26. 18:09
Andy Burnham brit miniszterelnök kijelentette hétfőn, hogy szeretné, ha Nagy-Britannia még az ő életében ismét csatlakozna az Európai Unióhoz.
Makro / Külgazdaság Ukrajna 0,1 százalékra rontotta idei GDP-növekedési előrejelzését
Privátbankár.hu | 2026. október 26. 17:24
Az ukrán gazdasági minisztérium 0,1 százalékra rontotta a gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a júniusban várt 1,3 százalékról – közölte az ukrán gazdasági miniszter hétfőn.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG