3p

Mi lesz a privát vagyonokkal?

Vagyonadó, bizalmi vagyonkezelés, alapítványok, magántőkealapok – 2026 fordulópontot hozhat.
Ne hozzon fontos döntéseket a legfrissebb információk nélkül!
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!

Részletek és Early Bird jelentkezés >>

A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.

Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie - mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön a Három Tenger Kezdeményezés országainak vilniusi csúcstalálkozóján, jelentette az MTI.

A román államfő Klaus Iohannis nem adja fel a nagyszabású terveket
A román államfő Klaus Iohannis nem adja fel a nagyszabású terveket
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghemen

A román elnöki hivatal honlapján élőben közvetített sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett: az előirányzott és a tényleges védelmi kiadások közötti eltérést nem szabad „könyvelői szemlélettel" megközelíteni. A teljesebb képhez szerinte az is hozzátartozik, hogy bizonyos tavalyra előirányzott beszerzések, amelyek nem valósultak meg 2023. december 31-ig, átcsúsztak januárra, februárra.

Egyes katonai termékek eltűntek a piacról

Iohannis szerint Romániától független tényezők is hátráltatták a beszerzéseket. A hadiipari termékek iránt megnövekedett kereslet miatt például egyes termékeket Románia azért nem tudott megvásárolni, mert azok „egyszerűen eltűntek a nemzetközi piacról". A román elnök másfelől elismerte, hogy a megnövekedett infláció a költségvetésnek is gondot okozott, és ezért nem állt mindig rendelkezésre elegendő likviditás akkor, amikor a hadsereg beszerzői el akarták volna költeni az előirányzott összegeket.

„De azt hiszem, jó tudni, hogy nagyon sok pénzt fordítunk védelemre. Nem azért hogy költekezzünk, hanem azért, hogy biztonságosabbá tegyük Romániát" - zárta magyarázatát a román államfő.

Romániában 2015-ben, az akkor frissen megválasztott Klaus Iohannis államfő kezdeményezésére a parlamenti pártok politikai kötelezettségvállalást írtak alá, miszerint bármelyen összetételű kormány is alakulna az országban, Románia a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordít majd védelemre. Az ukrajnai háború tavalyelőtti kitörését követően a román Legfelsőbb Védelmi Tanács úgy döntött, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2,5 százalékára emelik.

Ilyen előzmények után nagy sajtóvisszhangot váltott ki Romániában az a - közszolgálati televízió hírcsatornája, a TVR Info által március végén ismertetett - NATO-kimutatás, miszerint Románia tavaly mindössze a GDP 1,6 százalékának megfelelő összeget költött védelemre, és nemhogy túlteljesítette volna a NATO-dokumentumokban szereplő 2 százalékos célkitűzést, de még az Egyesült Államokon kívüli tagországok 1,8 százalékos átlagát sem érte el.

A kimutatás szerint Románia abból a szempontból sem teljesítette az előirányzott célkitűzéseket, hogy nem fordította a védelmi kiadások legalább 20 százalékát fegyverzetre és katonai eszközök beszerzésére. Bukarest a legtöbb pénzt - a védelmi kiadások 59,7 százalékát - a hivatásos állomány bérköltségeire költötte el. A NATO-tagállamok közül csak Olaszország fordított többet (62 százalékot) védelmi kiadásaiból bérköltségekre.

A NATO ideiglenesnek tekinti a február 7-én lezárt adatgyűjtés nyomán összeállított kimutatás 2023-ra vonatkozó adatsorát. A korábbi évek véglegesnek minősülő adatai szerint Románia védelmi kiadásai egyetlen évben, 2020-ban haladták meg a GDP 2 százalékát, az arány azóta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Varga Mihály hitet tett az euró bevezetése mellett
Privátbankár.hu | 2026. május 22. 19:35
A Magyar Nemzeti Bank elnöke arról beszélt: a jegybank célja, hogy Magyarország megfelelően felkészült, versenyképes gazdaságként csatlakozzon az euróövezethez.
Makro / Külgazdaság Két reformon múlhat több ezer milliárd forint uniós forrás érkezése Magyarországra
Privátbankár.hu | 2026. május 22. 18:31
Az Európai Bizottságnál úgy látják: Magyar Péter ellenáll a nyugdíj- és az adóreformnak is, mert az államháztartás már nehezen bírná a többletterhelést. Az extraprofitadók eltörlését sem tudják egyelőre vállalni, de a határidő szorít.
Makro / Külgazdaság Túl van az életveszélyen a tiszaújvárosi robbanás súlyos sérültje
Privátbankár.hu | 2026. május 22. 17:43
Egy kétgyermekes férfi életét vesztette péntek reggel, miután robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében. A balesetben kilencen sérültek meg, egyikük életveszélyben volt, de péntek délutánra stabilizálták az állapotát.
Makro / Külgazdaság Kiderült, ki lesz a felsőoktatásért felelős államtitkár
Privátbankár.hu | 2026. május 22. 16:41
Lannert Judit oktatásügyi és gyermekügyi miniszter Katz Sándor fizikust kérte fel az felsőoktatásért felelős államtitkári pozícióra. Katz az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének igazgatója volt az elmúlt években.
Makro / Külgazdaság Republikon: tavaly májusban 33-szor, idén négyszer említették Orbán Viktort a közmédiában
Privátbankár.hu | 2026. május 22. 15:27
Sokkal kiegyensúlyozottabban működik a közmédia, mint egy éve: megjelentek a képernyőn a szakszervezetek képviselői, a híreket pedig egyre inkább független forrásból szerzik be. Magyar Péter kizárólag negatív színben való feltüntetése is változott.
Makro / Külgazdaság Kilenc év után új elnök áll a Magyar Közgazdasági Társaság élére
Privátbankár.hu | 2026. május 22. 14:03
Hegedüs Éva váltja Pleschinger Gyulát a Magyar Közgazdasági Társaság elnöki pozíciójában. Az éves vándorgyűlésekről ismert egyesület főtitkára Nagy Gábor Miklós lesz.
Makro / Külgazdaság Ennyi pénzből él a hajléktalanok többsége: megjelent a friss felmérés
Privátbankár.hu | 2026. május 22. 13:34
Katasztrofálisnak nevezte a hajléktalanok jövedelmi helyzetét a Február Harmadika munkacsoport tagja, Győri Péter. Az érintettek többsége havi 50 ezer forint alatti összegből próbál megélni, és egyre több közöttük az idős ember, aki nem tudja fizetni a rezsit.
Makro / Külgazdaság Brutálisan sokat költött a kormány az első 4 hónapban
Privátbankár.hu | 2026. május 22. 12:46
Április végéig az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 3849,8 milliárd forint hiánnyal zárt. A központi alrendszer négyhavi hiánya az egész évre tervezett összeg 91,3 százalékát teszi ki és 31,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – jelentette részletes tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium.  
Makro / Külgazdaság Súlyos örökséget hagyott Lázár János az utódjára, Vitézy Dávidra
Privátbankár.hu | 2026. május 22. 08:30
Három és fél évre tolódott ki a beruházások zuhanása – derül ki a KSH péntek reggel közzétett idei első negyedévi adataiból.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: „Szerződésdzsungelbe ütköztünk a székház felújításánál”
Privátbankár.hu | 2026. május 21. 18:49
Eredményesen működött az utóbbi több mint egy évben az alapfeladatai ellátására összpontosító Magyar Nemzeti Bank (MNB) – mondta Varga Mihály jegybankelnök a Kell még mondanom valamit, Ildikó? podcast csütörtöki adásában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG