A mutató azt jelzi, hogy a gazdasági konjunktúra hogyan áll a hosszú távú növekedési trendhez képest. A 100 pont alatti értékek azt jelentik, hogy a hosszú távú átlagnál lassabb növekedésre van kilátás, míg a 100 pont feletti értékek ennél gyorsabb növekedést vetítenek előre. Az utólagos statisztikai finomítások hatására a mutató értékeit gyakran felülvizsgálja az OECD.
A szervezet közleményében kiemelte, hogy a legtöbb nagyobb gazdaságban a növekedés fellendülésének irányába mutatnak az adatok. Az OECD tagállamainak egészére vonatkozó index 100,47 pontról 100,56 pontra, míg az euróövezeti mutató 100,01 pontról 100,12 pontra javult.
A régió országai közül a lengyel mutató a márciusi 100,22 pontról áprilisban 100,35 pontra, a szlovák pedig 99,61 pontról 99,70 pontra nőtt, míg a cseh index a márciusi 99,58-ról 99,69 pontra javult. A német indexérték 99,92 pontról 100,03 pontra emelkedett.
Az OECD havonta publikálja összetett konjunktúramutatóját, amely 6-9 hónappal előre jelzi a reálgazdasági ciklusban bekövetkező változásokat. A párizsi székhelyű szervezet a mutató kiszámításakor többek között az üzleti megrendelések és készletek állományváltozását, egyes pénzpiaci mutatókat, így a részvényárfolyamokat, az üzleti hangulat változását, illetve a Magyarországhoz hasonló kis, nyitott gazdaságok esetében egyes kulcsfontosságú ágazatok adatait, és a legfontosabb kereskedelmi partnerek trendjeit veszi figyelembe.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
