A beruházások volumenének csökkenését a költségvetés, a háztartások és a vállalkozások egyaránt csökkenő beruházási aktivitása okozta. A meghatározó súlyú feldolgozóipari beruházások továbbra is erőteljes bővülése némileg ellensúlyozta a beruházások visszaesését. 2022-ben összességében 1 százalékkal bővült a beruházások volumene, míg idén 5-6 százalékos visszaesésre számítunk.
A beruházásokon belül a teljesítményérték közel kétharmadát képviselő építési beruházásoké 6,6 százalékkal, a közel egyharmadát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 5,5 százalékkal csökkent. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene, valamint a belföldi gyártású gépeké egyaránt mérséklődött. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 2,7 százalékkal csökkent. A beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél ugyanakkor a fejlesztések jelentősen, 28,4 százalékkal csökkentek, többek között az uniós forrásból finanszírozott projektek visszaesése miatt. A 2015. évi átlaghoz képest 54,3 százalékkal bővültek, 2010-hez képest pedig 90,4 százalékkal nőttek – azaz közel megduplázódtak – a beruházások.
Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. A járvány negatív gazdasági hatásait – más intézkedések mellett – a kormány a vállalatok beruházásainak igen nagyvolumenű közvetlen támogatásával, a jegybankkal és állami bankok támogatásával alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal sikeresen ellensúlyozta, aminek hatásai határozottan jelentkeztek 2022 közepéig.
Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint korábbiaknál jóval magasabb energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a vállalatokat a beruházásoktól, azonban az energiahatékonysági beruházások, a hatékonyság és termelékenység növelési kényszer továbbra is erős motiváció maradhat, az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k és más vállalkozások számára elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, a soha nem látott nagyságú működő tőke beáramlás, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, lakásárak meredek emelkedése, a vásárlóerő csökkenése a háztartások beruházásait fékezheti a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása valamelyest ellensúlyozhat. A beruházásokat az állami beruházások jelentős visszavágása is fékezi.
A feldolgozóipari beruházásokat a rekordszintű működő tőke beáramlás is támogatja. A lakossági beruházásokat az 5 százalékos kedvezményes újlakás áfa határidejének meghosszabbítása mellett számos családtámogatási és a bürokráciát és egyéb költségeket csökkentő programjai, valamint a lakásfelújítási támogatások is élénkítették átmenetileg, azonban nagyobb mértékű visszaesés várható. Az állami beruházások bejelentett csökkentése már tükröződik az adatokban, azonban a már korábban eldöntött az állami infrastrukturális – döntően vasúti- beruházások, valamint az uniós források által támogatott beruházások idén még megvalósulhatnak. Továbbra is fennmaradtak a bizonytalanságok az uniós helyreállítási alap elérhetőségével kapcsolatban, ami soha nem látott többletforrást biztosíthatna – az utóbbi késlekedését a költségvetés egyelőre megelőlegezi, azonban a pénzforgalmi egyenlegben jelentős hiányt okoz.
A nemzetgazdasági beruházások 30 százalékát megvalósító feldolgozóipar fejlesztései 12,7 százalékkal bővültek, köszönhetően elsősorban a meghatározó súlyú villamosgép-gyártás (akkumulátor) területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projekteknek, de a növekedésben szerepet játszott a járműgyártás beruházásainak újbóli élénkülése is. Bővülést mutattak a gumi-, műanyag-, építőanyag-, elektronikai ipar, valamint gyógyszergyártás területein is. A villamos berendezés gyártása területén az elektromos autók akkumulátorgyártásához kapcsolódóan óriási volumenű fejlesztések zajlanak, tekintve az alág termékei iránti erős nemzetközi keresletet, ami a következő években még érdemben fokozódhat az egyre szigorodó követelmények miatt.
Ezen a területen a CATL Deberecenben 2900 milliárd, az SK Innivation Iváncsán 680 milliárd forintos, az LG Chem és a Toray közösen 267 milliárd forintos (Nyergesújfalu) beruházást jelentett be a Samsung SDI 390 milliárd (Göd), a W-Scope (szeparátorgyártás) 290, milliárd (Nyíregyháza), az EcoPro (katódgyártás) 264 milliárd (Debrecen), az SK Innovation 239 milliárd (Komárom), a Toray 127 milliárd forint (Nyergesújfalu) értékű beruházásainak korábbi bejelentései után. Kedvező, hogy a BMW 2 milliárd euróra növelte a debreceni gyárának beruházási összegét, valamint a Mercedes újabb 400, az Audi pedig 120 milliárd forint volumenű beruházást jelentett be.
Tavaly soha nem látott volumenű működő tőke beruházást jelentettek be, ami meghaladta a 4900 milliárd forintot az előző évi rekordmértékű, 2000 milliárd forintot meghaladó (5,9 milliárd euró) működő tőke beruházást követően, így a három évvel ezelőtt bejelentett, 5,7 milliárd eurónyi (1700 milliárd forint) új beruházásokkal együtt folytatódhat a feldolgozóipari beruházások szignifikáns bővülése, amelyek közül már meghatározóvá vált a távol-keleti, azon belül is elsősorban a dél-koreai és kínai tőke, emellett számottevő beruházásokat jelentettek be japán és indiai vállalatok is. A CATL beruházása önmagában meghaladja az uniós helyreállítási alap hazánknak ígért vissza nem térítendő forrásainak összegét.
A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 2,8 százalékkal mérséklődött, részben a bázisidőszaki élénk irodaház építési projektek kifutása miatt. A bérbeadást is szolgáló üzleti létesítmények területén (pl. kereskedelmi egységek, irodák, raktárak) továbbra is élénk beruházási kereslet látható. Az elmúlt években elindult az irodaátadási hullám a következő években is folytatódhat, mivel további több százezer négyzetméternyi iroda van fejlesztés és kivitelezés alatt, ugyanakkor az üresedési ráta az irodaházaknál történelmi mélypontról, 6 százalék közeléből 9 százalék fölé emelkedett, a raktározás területén pedig 2 százalék alá süllyedt, így ez az ágazat továbbra is kiemelkedően teljesíthet, amit alátámasztanak számos újabb raktárépítési bejelentések.
A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 20 százalékkal csökkent az előző évi magas bázishoz képest, a kedvezőtlen teljesítmény mögött elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt. Noha az állami beruházási kiadások csökkentése miatt több, korábban tervezett nagyberuházás is elmarad, a következő években többezer milliárd forintnyi forrás jut közúti és vasúti fejlesztésekre, így ezen a területen folytatódhatnak a fejlesztések, bár a korábbitól elmaradó mértékben.
A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye 13,1 százalékkal csökkent az előző évi magas bázishoz képest. A megugró online és csomagküldő kiskereskedelem további jelentős raktár és logisztikai, kiszállítási beruházásokat generálhat. A kiskereskedelem fejlesztéseit ugyanakkor visszavetheti az extraprofit adó, az árkorlátozások által érintett termékeken elszenvedett veszteség, a költségek, főleg az energiaköltségek meredek elszállása, ez utóbbi azonban igen jelentős keresletet is támaszthat az energetikai korszerűsítési fejlesztések iránt.
A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai a tárgynegyedévben 8,1 százalékkal csökkentek, amihez a magas bázis és a kiemelkedő első féléves teljesítmény mellett hozzájárult az állattenyésztéssel, illetve a növénytermesztéssel foglalkozó nagyobb létszámú vállalatok fejlesztési ráfordításainak mérséklése is. A mezőgazdaságra is jellemző és várhatóan egyre kritikusabb munkaerőhiány miatt ugyanakkor a precíziós gazdálkodásra való áttérés számottevő beruházási igényt generálhat, míg az egyre szárazabb és kiszámíthatatlanabb időjárás miatt érdemben növelni kellene az öntözési fejlesztéseket. A mezőgazdasági fejlesztéseket a soha nem látott pályázati, vidékfejlesztési támogatások is élénkíthetik.
Az államhoz kötődő beruházások közül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 17,4 százalékkal csökkentek a beruházások. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágazatban elsősorban a versenysporttal kapcsolatos beruházások magasa bázisa miatt 37,7 százalékkal csökkentek a beruházások. A humán egészségügyi, szociális ellátásban 43,5 százalékkal, az oktatásban 23,8 százalékkal csökkent a beruházások volumene. Az oktatási beruházásokat érdemben növelheti az uniós forrásból a felsőoktatásra szánt 1500 milliárd forintos fejlesztési terv. A víz- és hulladékgazdálkodás területén 8,2 százalékkal csökkentek a beruházások.
Az információ, kommunikáció beruházásiteljesítmény-értékének volumene 9,1 százalékkal csökkent az előző évi magas bázishoz képest, ugyanakkor a digitális hálózatépítésekkel (5G), mobiltelefonos szolgáltatásokkal és kábelhálózat építésekkel kapcsolatos fejlesztések miatt további növekedés várható.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban az előző években látott élénk szálláshely felújításokat követően 17,1 százalékkal csökkentek a beruházások. Noha a járvány miatt visszaeső turizmus lefékezte a jelentős volumenű tervezett és folyamatban levő beruházásokat (csak Budapesten hozzávetőleg 50 szállodafejlesztés volt folyamatban, illetve tervezés alatt), egyes szállodaláncok a visszaesést felújításokra használták ki, amihez óriási állami támogatásokat is igénybe vehettek. A járvány több hullámának lefutása után érezhetően emelkedett a bizalom a szektorban, azonban az energiaárak elszállása, valamint az akut a munkaerőhiány fokozódása elbizonytalaníthatja a az ágazati szereplőket. Szintén jelentős forrásokat biztosított a panziók felújítására Kisfaludy-program.
Kismértékben, 1,8 százalékkal nőttek az energetikai beruházások az egy évvel ezelőttihez képest. A jelentős számú naperőmű pályázat, a mátrai erőmű újranyitása és a paksi beruházások hatására a következő években érdemi növekedés várható, amihez a szükséges jelentős mértékű hálózatfejlesztések is hozzájárulhatnak. A bányászat, kőfejtés beruházásai a 81 százalékkal ugrottak, a hazai földgáz, olaj, geotermikus energia kitermelés fokozása érdemben növelheti az ágazat fejlesztéseit. A pénzügyi, biztosítási tevékenység fejlesztései a viszonylag alacsony bázis miatt 13,6 százalékkal emelkedtek. Az építőipari ágazat beruházásai 13,8 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbi viszonylag erősebb bázis után, a bizonytalanabbá váló kilátások miatt némileg lassulhatnak a fejlesztések, amit a termelékenység növelési kényszer és további állami támogatások ellensúlyozhatnak.
Ez a „gig economy.” 
