Schmitt jelmondata: 1000 éves alapokon új alkotmányt!

Mindannyiunk történelmi felelősségének nevezte Schmitt Pál a rendszerváltozás utáni kor lezárását, az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmányának megszületését. A politikus köztársasági elnökké választása után, kedden a parlamentben Szent István király intelmeire alapozta beszédét.

"Vezess mindannyiunkon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden. Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség" - kezdte beszédét Schmitt Pál Szent István király Imre herceghez szóló intelmeiből idézve. Az atyai szavak mögött ott van "a demokratikus alaptörvényünkben máig megkapaszkodó gondolat: minden ember azonos állapotban születik, mindenkit azonos jogok illetnek meg", és a kötelezettségek is azonosak - mondta, kiemelve, hogy az intelmek így szüremkednek át egy évezreden keresztül a demokratikus alkotmány szövetébe.

"Volt értelme az ellenjelöltnek" Balogh András szerint nem üres színházi jelenet volt az államfőjelölés és -választás. A MSZP jelöltje Schmitt Pál megválasztása után - a Mesterházy Attila szocialista frakcióvezetővel közösen tartott - sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: tudatosan vállalta a vesztes szerepét, ami kivételes lehetőséget adott arra, hogy fel tudjon mutatni olyan elveket, értékeket, amelyek szívéhez a legközelebb állnak. Erre adott lehetőséget az MSZP támogatása - tette hozzá. Mesterházy Attila közölte: volt értelme a jelölésnek, két személyiség, két karakter, kétféle megközelítési mód mutatkozhatott meg az államfőválasztásnál.

A megválasztott köztársasági elnök hangsúlyozta, őszinte elismeréssel adózik Sólyom László államfő és elődei, Mádl Ferenc és Göncz Árpád teljesítménye előtt, akiket a magyar emberek tisztelete, szeretete övez, ő is sokat tanult tőlük. Mondandóját nagy taps fogadta. "Rendkívüli megtiszteltetés, hogy ilyen nagyszerű elődök nyomába léphetek, akik maguk is igyekeztek államalapító királyunk iránymutatása alapján szolgálni nemzetünket" - jelentette ki.

"Zárjuk le a rendszerváltozás utáni kort, szülessen meg az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli XXI. századi Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmánya, ez mindannyiunk történelmi felelőssége" - mondta Schmitt Pál, aki felhívta a figyelmet: hiába bármilyen gondosan elhelyezett betű egy új alkotmányban, ha nincs mögötte kölcsönös elfogadás és a "szent meggyőződés", hogy az alaptörvény jól szolgálja majd a következő generációk jogbiztonságát, rendjét; enélkül az csak élettelen, üres szöveg marad.
Az alkotmány szerint az államfő pártsemleges, amely azonban nem értéksemlegességet jelent - mutatott rá.

Schmitt Pál úgy fogalmazott, "a párbeszéd, az egymásra figyelés elnöke" kíván lenni. Az államfő legyen minden magyar összetartozásának, a nemzet egységének megtestesítője - mondta, megismételve, hogy tevékenységének középpontjában a magyar ember áll majd.

Dolgos, alkotó, teremtő és egymás mellett békésen megférő magyarokra van szükség - idézte Klebelsberg Kunót, amit nagy taps fogadott. Mint mondta, zászlajára szeretné tűzni minél több magyar meghallgatását arról, hogy milyen évtizedeket képzel el magának, gyermekeinek, unokáinak.

"Figyelnünk kell szomszédainkra is, ők hogyan látnak bennünket" - hívta fel a figyelmet a megválasztott köztársasági elnök, aki beszédét Szent István szavaival is zárta: "a nemzet és egy ország vezetése nem gőgösségről, magasabbrendűségről szól, hanem alázatról és szolgálatról". Schmitt Pál végül a Mindenható segítségét kérte, hogy a jogállamiság jegyében az alkotmány és a törvények rendelkezését betartsa és betartassa.

MTI