A Költségvetési Tanács (KT) megadja hozzájárulását a 2016-os költségvetés módosításának, valamint a 2017-es büdzsé zárószavazásához. A tanács reálisnak és megalapozottnak tartja az idei növekedési előrejelzést és azt, hogy az államadósság-mutató a GDP 71,9 százalékára csökken 2017 végére.
Van miből
A KT leszögezte, nem növelik az államadósság mértékét az idei, 2016-os költségvetést módosító törvényjavaslatban a központi költségvetés bevételi és kiadási főösszegének emelése, a bevételi előirányzatok növelését pedig az első öthavi adatok alapján megalapozottnak tartja.
Az indoklás szerint a 2016-os költségvetés módosítása nyomán a központi költségvetés bevételi és kiadási főösszege egyaránt 421,7-421,7 milliárd forinttal lesz nagyobb. A KT megalapozottnak tartotta a bevételi előirányzatok megemelését - az időarányos teljesítés és az év végéig várható gazdasági folyamatok alapján. Mint írták, az előirányzat-változtatások nullszaldósak, így a pénzforgalmi, valamint az uniós módszertan szerinti hiány nem változik.
Meglesz a várt növekedés
A tanács a 2016. évi költségvetési törvényben előre jelzett GDP-növekedés mértékét - negatív kockázatokat is azonosítva - teljesíthetőnek tartja, a gazdasági növekedés 2016. első negyedévi lassulását is figyelembe véve.
A KT megállapította, hogy megalapozott a 2017. december 31-i tervezett államadósság-mutatónak a törvényjavaslatban rögzített mértéke, az a Stabilitási törvény előírásainak megfelel, és összhangban van a törvényjavaslatban vázolt költségvetési folyamatokkal. Az államadósság-mutató csökken 2017-ben, így teljesül az alaptörvényben foglalt követelmény - írták.
A KT indoklása szerint a 2017-es költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott, az Országgyűlés által elfogadott módosítások - egyenlegükben - azonos összegben (56,4-56,4 milliárd forint) növelték a központi költségvetés bevételi és a kiadási főösszeget, így a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya nem változott. Nem módosult az államháztartás uniós módszertan szerint számított hiánya sem.
Kifejtik, hogy miután az államadósság-mutató tervezett és várható csökkenése számottevően meghaladja a jogszabályban előírt mértéket, a tanács megítélése szerint összességében megfelelő tartalékok vannak a kockázatok ellensúlyozására.
Így alakul majd az államadósság
Az egységes költségvetési törvényjavaslatban a Stabilitási törvénynek megfelelően az államadósság-mutató a 2016 végére várható 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökken. A tanács az államadósság-mutató csökkenését reálisnak és megalapozottnak, a várható makrogazdasági és költségvetési folyamatokkal összhangban lévőnek tartja.
Az adósságmutató csökkenésének mértéke a tervezetben szereplő 1,6 százalékpontnál alacsonyabb lehet (többek között a GDP-deflátor meglehetősen magasra becsült értéke miatt), de még elegendő tartalékot biztosít a kockázatok fedezésére - jegyezték meg. Kifejtették: az 1,6 százalékpontos tervezett csökkenés azt jelenti, hogy az államadósság-szabály teljesülhet előre nem látható kedvezőtlen hatások (például a gazdasági teljesítmény átmeneti lassulása, a migránsválság esetleges eszkalálódása miatt jelentkező többletkiadások, a geopolitikai feszültségek erősödése) esetén is.
A KT mindazonáltal az egyensúly fenntartása érdekében továbbra is a tervezéskor tapasztalt fegyelmezett gazdálkodás folytatását tartja indokoltnak - olvasható az indoklásban.
Az iráni vezető éppen most kért tűzszünetet az Egyesült Államoktól. 
