Szerbia "valóban példát mutat a többi Kárpát-medencei országnak a kollektív kisebbségi jogok és a kulturális autonómia elismerésével, a nemzeti tanácsok felállításával" - tette hozzá.

A Népszabadság kérdésére, hogy felkérés esetén vállalna-e egy újabb ötéves elnöki mandátumot, Sólyom azt mondta, "idő előttinek tekinti" ezt a kérdést. "Magyarországon az elnököt a parlament választja, majd ha lesz új parlament az áprilisi választások után, akkor kell ezen gondolkodni" - mondta.

Sólyom László elmondta, a magyar és a szerb elnöki kabinet közvetlen kapcsolatot - "forró drótot" - létesít egyrészt a kisebbségeknek a kulturális és iskolai ügyeit érintő témákban, másrészt gazdasági kérdésekben.

Felidézte, hogy a legutóbbi szerb-magyar államfői találkozón - tavaly decemberben Szabadkán (Subotica) - közös levelet fogalmaztak meg a magyar és a szerb tudományos akadémia elnökének, kérve, hogy állítsanak föl történész bizottságot a II. világháború végnapjaiban a Vajdaságban történt események objektív kivizsgálására. A Magyar Tudományos Akadémián már felállt ez a testület, "reméljük, a szerb akadémia is hamarosan megteszi ezt a lépést".

Boris Tadic elmondta, az év végéig megépül a Budapest-Belgrád autópályának a magyar határ és a szerb főváros közötti szakasza. Ez szavai szerint a magyar gazdaság fejlődéséhez is hozzá fog járulni. Az oktatásról szólva úgy fogalmazott: foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, mert ez a kulturális önazonosság megőrzésének fontos eszköze.

Sólyom László előzőleg Újvidéken a Duna-parton megkoszorúzta a fasizmus áldozatainak emlékművét. A köztársasági elnök háromnapos vajdasági körútjának zárásaként vasárnap este Szabadkán beszédet mond a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség március 15-i ünnepi megemlékezésén.

Üzleti érdekekért lobbiznak a Parlamentben  
Jelölő szervezetek: káosz van a fejekben? 
Húsz éve még szerettük a politikusokat 

MTI