Egyelőre nincsenek számok az Államadósság-kezelő Központban arról, mennyi Bónusz Államkötvény került külföldi intézményi befektetők kezébe – ismerte el a Magyar Hírlapnak Borbély László András. Beszédes azonban, hogy a múlt hónapban meglepően nagy mennyiséget vásároltak Bónusz kötvényekből: egyetlen hónap alatt 123,6 milliárd forintnyi talált gazdára a májusi 21,1 milliárd forint után. Az ÁKK vezérigazgató-helyettese a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta: úgy módosították a feltételeket, hogy a másodpiacon is kizárólag csak magánszemélyek és nonprofit intézmények vásárolhatják majd az új sorozatokat. Az állam célja ugyanis, hogy a lakosság kezében lévő állampapírok állománya tovább bővüljön.
Sorra jelentik be a bankok, mennyibe kerül majd nekik a devizaadós-mentő törvénycsomag. Tegnap késő este a CIB Bank jelezte, hogy 20 milliárd forint céltartalék képzéséről döntött és - csakúgy mint a többiek – a pénzintézet is bíróság előtt akarja bizonyítani, hogy szerződésmódosításai tisztességesek voltak. Korábban az OTP Jelzálogbank és az FHB is így döntött.
Már második negyedéve, hogy nem jönnek az európai uniós fejlesztési pénzek – állítja a 444.hu. Áprilisban kiderült, hogy az EU vizsgálódik a magyar pályázati, pénzelosztási rendszer átalakításával kapcsolatban, és addig fenntartja magának a jogot a pénzkifizetések leállítására. Ha számlák érkeznek Magyarországról, akkor azokat hatvan nap alatt egyénileg bírálnák el. A portál szerint akkor arról volt szó, hogy hetek alatt megoldódhat a probléma, de azóta eltelt egy újabb negyedév, és a kormány második negyedéve ki sem küldi Brüsszelbe a számlákat. A helyzet azért aggasztó, mert a pályázati pénzeket a kormány most költségvetési pénzből hitelezi.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
