Londoni pénzügyi elemzők keddi értékelései szerint jelentősen nőtt annak az esélye, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, és már e héten eldőlhet, hogy ez bekövetkezik-e. Az S&P Capital IQ londoni piaci adatszolgáltató cég kimutatása szerint a görög szuverén CDS-tranzakciók - vagyis az államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek - középárfolyama hatalmas, 355 pontos napi emelkedéssel 1960 bázispont környékén mozgott a keddi londoni forgalomban az irányadó ötéves kötvénylejáratra.
A keddre kialakult árazás alapján egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves görög államkötvényre jelenleg csaknem kétmillió eurós középárfolyamon kínálnak CDS-kontraktusokat a londoni piacon, 355 ezer euróval drágábban, mint az előző zárásban. Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint Görögország jelenlegi CDS-árfolyama azt jelzi, hogy a piac 75 százalékos valószínűséggel árazza a görög államadósság-törlesztési csőd öt éven belüli bekövetkeztét.
Londoni pénzügyi elemzők szerint bár elvileg még lehetséges a megállapodás Athén és az euróövezet között a Görögországnak nyújtandó további külső finanszírozás feltételeiről, a nézetkülönbségek azonban nagyobbak, mint valaha, és nem biztos, hogy lesz idő ezek áthidalására. Jennifer McKeown, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics európai ügyekkel foglalkozó főközgazdásza keddi helyzetértékelésében kiemelte azt a véleményét, hogy az eurócsoport váratlanul kemény álláspontot képviselt Görögországgal szemben a további konszolidációs program feltételeinek kérdésében; a tárgyalásokról rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek "jottányit sem engedtek".
Ha az eurócsoport továbbra is ragaszkodik jelenlegi álláspontjához, a görög kormány számára fennmaradó egyik lehetőség az, hogy megpróbálja elérni a lehetséges legjobb egyezséget, és ezt népszavazásra bocsátja. A radikális baloldali kormánypárt, a Sziriza azzal az ígérettel nyerte meg a választást, hogy elveti a jelenlegi pénzügyi segélyprogramot, ezért ha nem marad más lehetősége, mint e program meghosszabbítása - ahogy az Európai Bizottság és az eurócsoport szorgalmazza -, akkor a párt arra a következtetésre juthat, hogy erről meg kell kérdeznie a választókat - fejtegette a Capital Economics londoni közgazdásza.
Jennifer McKeown szerint azonban ennek megszervezésére már nincs idő, mivel a jelenlegi segélyprogram ebben a hónapban lejár, és egyébként sem lenne garantálható a referendum sikere. A közvélemény-kutatások azt jelzik ugyan, hogy a görög lakosság 80 százaléka továbbra is az euróövezetben szeretne maradni, de e felmérések nem térnek ki arra, hogy a görög eurótagság fenntartása a gyűlölt takarékossági intézkedések folytatását is jelenti - hangsúlyozta az elemző.
A Capital Economics szakértője hozzátette, hogy a jelenlegi tárgyalásokkal kapcsolatos kutatások szerint a görögök 70 százaléka "méltányos kompromisszumot" szeretne az Európai Unióval, márpedig az asztalon lévő jelenlegi megállapodási javaslatokat a görög lakosság nyilvánvalóan nem tekintené ilyennek.
Jennifer McKeown szerint ebben a helyzetben lehetséges, hogy az eurójegybank (EKB) végül nem hagy más választási lehetőséget Görögország számára, mint a távozást az euróövezetből. A görög bankokból folyamatosan áramlik ki a betétállomány, és e betétmenekítés valószínűleg fel is gyorsul az athéni kormány és az eurócsoport tárgyalásainak kudarca nyomán.
Az EKB kéthetente dönt arról, hogy a görög jegybank használhatja-e az EKB vészhelyzeti likviditási forrását (ELA) a görög pénzügyi rendszer finanszírozási réseinek kitöltésére, és a következő döntés szerdán esedékes. Az ELA a szabályok alapján azonban nem használható fizetésképtelennek minősülő bankok megsegítésére, és az EKB valószínűleg leállítja a folyósítást e forrásból, ha úgy ítéli meg, hogy a görög segélyprogramról folytatott tárgyalások zsákutcába jutottak - fejtegette a Capital Economics vezető londoni közgazdásza.
Jennifer McKeown szerint mindezek alapján tovább nőtt annak a kockázata, hogy Görögország kénytelen lesz távozni az euróövezetből, és ez a kockázat sokkal magasabb, mint ahogy azt a piacok az árazásokból megítélhetően jelenleg érzékelik.
Jörg Krämer, a Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - főközgazdásza kedden Londonban ismertetett helyzetértékelésében szintén azt emelte ki, hogy az EKB jelenleg az ELA likviditásforrásaival "tartja a felszínen" a görög bankokat, ám ebből csak a fizetőképesnek ítélt görög bankok részesülhetnek. A görög bankok azonban nyilvánvalóan nem minősülnének fizetőképesnek szuverén törlesztési csőd bekövetkezte esetén, márpedig ha e héten nem jön létre egyezség a külső pénzügyi segélyprogram kiterjesztéséről, akkor Görögország gyorsan kifogyhat a pénzből, és csak idő kérdése lenne a törlesztési államcsőd.
A Commerzbank főközgazdásza szerint megállapodás nélkül így az EKB már ezen a héten a görög bankoknak szánt ELA-folyósítások leállítására kényszerülhet, és ez gyakorlatilag Görögország euróövezeti tagságának megszűnését jelentené.
Krämer közölte: a Commerzbank a múlt héten még 25 százalékra taksálta annak a kockázatát, hogy Görögország távozni kényszerül a valutaunióból, az eurócsoporttal folytatott tárgyalások kudarca nyomán azonban a ház most már 50 százalékra becsüli ennek esélyét.
