.jpg)
A belvíztől fokozottan veszélyeztetett 817 magyarországi település megóvásához 104 milliárd forintos beruházásra lenne szükség - de az összefogás is "hiánycikk"
.jpg)
Molnár Béla felhívta a figyelmet arra, hogy a belvízi védművek fejlesztésével kapcsolatos pályázatok nem a környezet és energia, hanem a regionális operatív programokhoz kerültek. A fejlesztések megvalósításához az önkormányzatok együttműködése is kellene, de ez nem mindig sikerül - tette hozzá. Példaként Békés megyét említette, ahol - ismeretei szerint - egy jelentős védekezési program azért hiúsult meg, mert a települések nem tudták összehangolni elképzeléseiket.
A műszaki megoldásokon túl szervezeti fejlesztésre is szükség van a vízügyi igazgatóságok, a társulatok, az önkormányzatok és a magántulajdonosok közötti feladatmegosztás és az összehangolt védekezés miatt - mondta Molnár Béla.
A szakember támogatja azt az elképzelést, amely szerint a vízügyi igazgatóságokba integrálódnának a belvízi védekezés szervei, s a védművek felügyeletét, az elvégzett munkák ellenőrzését is ők látnák el. Ezzel megszüntethetőek lennének településeken belüli, a lakosságot leginkább érintő problémák - tette hozzá.
Kozák Péter, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője előadásában felvetette a főmérnöki státusz bevezetését az önkormányzatoknál. Az akár több települést is segítő szakember feladata lenne - az építéshatósági engedélyezéstől függetlenül - többek között a belvízi védekezéssel kapcsolatos teendők helyi irányítása - írja az MTI.
MTI
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
