Szigorú beszéddel nyitotta meg Sólyom az új Országgyűlést

Megnyitotta Sólyom László államfő az Országgyűlés alakuló ülését pénteken 13 óra után néhány perccel. A képviselők a megnyitó után felállva meghallgatják a Himnuszt, majd a köztársasági elnök mond beszédet. Az MTI értesülése szerint Sólyom László a parlament tekintélye és az alkotmányos értékrend védelme érdekében "szigorú" beszédet tervez elmondani a plenáris ülés előtt.

Orbán Viktort, a Fidesz elnökét fogja miniszterelnöknek javasolni az Országgyűlésnek Sólyom László köztársasági elnök.

Az LMP nyújtotta be az első javaslatot

Az LMP jegyzi az új Országgyűléshez elsőként beérkezett törvényjavaslatot: a parlamenti honlapon már a pénteki alakuló ülés megkezdése előtt olvasható volt, hogy Schiffer András frakcióvezető benyújtotta a nemzetbiztonsági szakszolgálatokról szóló törvény módosítását kezdeményező indítványát. Az iromány szövegét egyelőre nem tették fel a honlapra. Közösen gyalogoltak át az LMP Bajcsy-Zsilinszky úti irodájából a Parlament épületéig az LMP országgyűlési képviselői pénteken, akiket a párt aktivistái kísértek el az úton.

A képviselők,illetve az aktivisták sárga nyári margarétát tűztek gomblyukaikba, valamint valamennyiük mellén ott virított a párt sárga, smiley-t formázó, egy-egy nemzetiszínű illetve zöld szalaggal feldíszített logója. A margarétáról kiderült, hogy azt a párt irodájának teraszán nevelték és éppen a választások első fordulójának délutánján, vagyis április 11-én ültették.

A frakció sétáját Jávor Benedek frakcióvezető-helyettes vezette, mert Schiffer András frakcióvezető ekkor az Országgyűlés alakuló üléséről szóló frakcióközi egyeztetésen vett részt.

Jávor Benedek az Oroszlános kapu előtti kordonnál mindenkinek, a képviselőknek, az aktivistáknak és a szavazóknak is köszönetet mondott, majd a képviselőcsoport az időlegesen leeresztett kordonon keresztül megérkezett az épület elé. Miután a frakcióvezető is megérkezett, még a hirtelen rákezdő esőt megelőzve az LMP képviselőcsoportja bevonult a Parlamentbe.

A Jobbik a Szent Koronára esküdött

Az Országházban elhelyezett ereklyét körbe állva tettek esküt a Szent Koronára a Jobbik parlamenti képviselői a törvényhozás pénteki, alakuló ülése előtt. Vona Gábor fehér inget, öltönyzakót, alatta fekete mellényt viselt, amikor belépett az épületbe.

A párt képviselői ezt megelőzően a fővárosi Szabadság téren található Hazatérés templomában mondtak közös imát. A Kossuth térre vezető néhány száz méteres úton a Jobbik pár száz szimpatizánsa kísérte az országgyűlési mandátumot szerzett politikusokat.

Az MSZP Bibótól indult

Vona Gábor gárdamellényben tette le esküjét Az államfő szerint ha a Jobbik frakcióvezetője a jogsértéssel kérkedve esküszik a jogszabályok betartására, hamis esküjével "a hazugságot fogja képviselni az új Országgyűlésben". Részletek>>>

A szocialista képviselők a Parlament melletti Bibó Istvánt ábrázoló mellszobortól közösen gyalogoltak át az Országházhoz az alakuló ülés előtt pénteken. A szobornál Mesterházy Attila frakcióvezető és Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök is Bibó Istvánt idézte.

A szocialista frakcióvezető úgy fogalmazott: az MSZP képviselőcsoportja a következő négy évben kemény, kritikus, határozott ellenzéki szerepre készül. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy konstruktívak is lesznek, ha valamire nemet mondanak, odateszik mellé a javaslatukat is.

Lendvai Ildikó azt mondta: joggal Bibó István örökösei és joguk van arra, hogy folytassák gondolatait. Hozzátette, demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni, amit ő úgy folytatna: demokratának lenni annyit tesz, mint nem engedni, hogy másoknak félniük kelljen. "Minket ezért küldtek ide (...) töltsük be ezt a feladatot" - jelentette ki. A frakció ezután átsétált az Országházba. A képviselőcsoport tagjait a Parlament épületénél tüntető maroknyi ember a főlépcsőnél kifütyülte.

Sólyom: első a gazdaság rendbetétele

A köztársasági elnök az új összetételű Országgyűlés alakuló ülésén, pénteken, rámutatott arra is, hogy a gazdaság mellett van néhány téma, amelyekre különösen fel szeretné hívni a figyelmet, mert ezeket a jövő számára különösen fontosnak tartja, és a gazdasági célkitűzésektől sem függetlenek.

Az első a nevelés és oktatás rendszerének teljes újjáépítése, a második a korrupció megfékezése, valamint meg kell szabadítani az országot a szegénység keserűségétől, s ettől elválaszthatatlanul, a cigányság integrációját is meg kell oldani. Ehhez a munkalehetőség mellett mindenek előtt az iskolán keresztül vezet az út - mondta az államfő.

Sólyom László szerint az egész társadalom együttműködése szükséges ahhoz, hogy eredmények szülessenek. Mint mondta, az a bizalom és felhatalmazás, amelyet a munkáját most megkezdő Országgyűlés a választóktól megkapott, sokkal többre kötelez, mint ami egy új parlamenti ciklussal szokásosan együtt jár. Úgy fogalmazott: ennek a parlamentnek, de különösen az óriási kormánytöbbségnek a képviselői egy morális válsággal terhelt korszak után az erkölcsi kudarc kockázatát is viselik.

Az előző parlamenti ciklusból összesen 101 olyan javaslat maradt, amely közül bármelyik tárgyalásával megkezdheti munkáját az új, a rendszerváltozást követő időszak hatodik Országgyűlése. Az alapelvek szerint automatikusan tárgysorozatba kerülnek a választás eredményétől, illetve a kormánytól független státusú benyújtók javaslatai, így például a köztársasági elnöké, a legfőbb ügyészé. Az új kormány döntésétől függően kerülnek tárgysorozatba a korábbi kormány által benyújtott, még nem lezárt javaslatok. Ezek a döntésig automatikusan tárgysorozatban maradnak. Nem kerülnek az új Országgyűlés tárgysorozatába azok a javaslatok, amelyeket bizottság vagy országgyűlési képviselő adott be, akkor sem, ha a benyújtó ismét mandátumot szerzett.

Sólyom László beszédében kiemelte: foglalkozni kell azzal a "szembeötlő különbséggel", hogy az 1990-ben megalakult "történelmi parlamentben" nem volt radikális jobboldali párt és frakció, "most viszont a választók akaratából van". "Le kell szögeznünk, hogy minden országgyűlési képviselő egyenlő legitimáció birtokosa, jogállásukban nincs különbség" - tette hozzá.

Mint fogalmazott, minden párt létének megvannak az alkotmányos feltételei, valamint működésének világos, alkotmányos határai. Véleménye szerint pontos határa van annak is, hogy az Alkotmány alapértékeivel, az emberi méltósággal és az egyenlőséggel szemben álló, erkölcsileg elfogadhatatlan nézetek hangoztatása mikor lesz tűrhetetlen büntetőjogilag is.

Nem engedhető meg például, hogy gyűlöletre uszítás elhangozzék az Országgyűlésben, vagy az Országgyűlés tagjának szájából - mondta. Hozzátette: a mentelmi jog nem védheti azt a képviselőt, aki ezt a bűncselekményt elköveti, a mentelmi jog feladata, hogy a képviselőt megvédje a munkáját akadályozó zaklatástól és támadásoktól, de nem lehet menlevél a tudatos jogsértőknek.

Sólyom László szerint téves és félrevezető, sőt rosszakaratú lenne a magyar Országgyűlést vagy politikai életet azzal jellemezni, vagy annak alapján megítélni, hogy radikális jobboldali párt is bejutott az Országgyűlésbe. A számos régi európai demokráciát, ahol szélsőséges párt is van a parlamentben, nem eszerint, hanem az egész demokratikus rendszer szilárdsága és alkotmányos működése alapján ítélik meg - közölte.

Az államfő kiemelte a Lehet Más a Politika parlamentbe jutását is, mely kapcsán úgy fogalmazott: a parlamentbe jutott az a párt, amely a környezetvédelmet, a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a fenntartható fejlődést tartja egyik fő, és jellegadó feladatának. Ezzel az európai törvényhozásoknak nemcsak egy negatív, hanem egy pozitív megfelelőjével is rendelkezik ez az új Országgyűlés - tette hozzá.

A köztársasági elnök szerint "az elmúlt évek válságai bizonyították, hogy az Alkotmány és az alapjogok a végső támaszunk és segítőnk". Mint hozzátette, köztársasági elnöki munkája ennek a rendnek a védelmére és fenntartására irányult. Sólyom László beszéde után megerősítette: Orbán Viktort, a Fidesz elnökét fogja miniszterelnöknek javasolni az Országgyűlésnek. A bejelentést kitörő taps fogadta a kormányoldalon. Elmondta azt is: az alakuló ülésig mind a 386 megválasztott képviselő benyújtotta megbízólevelét.

Az államfő ezután felkérte a fideszes Horváth Jánost a korelnöki tisztség, a jobbikos Dúró Dórát, Farkas Gergelyt, Samu Tamás Gergőt és Bana Tibort a korjegyzői feladatok ellátására. Bejelentette, hogy a képviselők megbízóleveleit mandátumvizsgálat céljából a korelnök és a korjegyzők rendelkezésére bocsátotta.

Elfogadták a napirendet

A képviselők látható többsége kézfeltartással elfogadta az Országgyűlés alakuló ülésének napirendjét. A pénteki ülésen bejelentették azt is, hogy egyik képviselő esetében sem áll fenn összeférhetetlenség, így mind a 386-an gyakorolhatják képviselői jogaikat.

MTI