Szokjunk hozzá – két évig nem csinálnak semmit Matolcsyék

Ugyan sikerült megállapodni a bérekről, középtávon ennek mégsem örülhetünk, az elemzők szerint ugyanis az intézkedés középtávon akkora inflációs nyomást eredményezhet, hogy a jegybanknak tartania kell a jelenlegi irányadó rátát, hogy ezt ellensúlyozni tudja. A JP Morgan elemzői szerint emellett szólhat az is, hogy a forint „makacsul” a 310-es szint alatt jár, miközben a gazdaság teljesítménye nem hozta a jegybank várakozásait.

Az elemzőház így arra számít, hogy a jegybank a továbbiakban nem kamatvágással, hanem devizaswap-műveletekkel végrehajtott likviditásinjekcióval, valamint a három hónapos jegybanki betéti eszköz felső összeghatárának 900 milliárd forint alá csökkentésével állhat ellen az inflációs nyomásnak. Emellett arra számítanak, hogy a decemberi inflációs jelentésben az MNB emelni fogja a jövő évi bérnövekedésre szóló prognózisát.

Nem mindenki ilyen borúlátó

Egy valamivel kisebb elemzőház azonban még lát némi mozgásteret az MNB kamatvágása előtt. A Capital Economics elemzői kételkednek abban, hogy a magyarországi infláció a következő két évben az MNB 3 százalékos központi céljának közelébe kerülhet, emellett azt sem tartják valószínűnek, hogy a gazdasági növekedés elérné a 3 százalék körüli ütemet.

A Capital Economics véleménye szerint mindemellett EKB is valószínűleg további gazdaságösztönző monetáris enyhítést alkalmaz, ezek összesített hatásaként így a bank a hazai monetáris kondíciók lazítására számít, aminek következtében a jövő év első felében egy 0,30 százalékpontos kamatvágást jósolnak, így 2017-ben várhatóan 0,60 százalékra csökken az alapkamat. A Commerzbank még ennél is nagyobb vágásra számít, ők 0,50 százalékos irányadó rátát jósolnak jövőre.