Menekül a Főtávtől a budapestiek egy jelentős része, így viszont drágább lesz a távhő és az ÖKO-program is értelmét veszítheti. A leválás után pedig nincs visszaút
Válságosra fordult a távhőszolgáltatás helyzete az Alkotmánybíróság döntése következtében. A felgyorsuló ütemű, és egyre gyakoribb leválások hatására pedig az ÖKO program eredményei válhatnak semmivé - tudtuk meg a Panel Érdek-képviseleti Egyesülettől
Budapesten több mint tízezer háztartás tervezi elhagyni a Főtáv rendszerét, melynek következménye, hogy a jelenlegi működési és díjszerkezet mellett a távfűtés ára folyamatosan növekedni fog. A szolgáltatói rendszer működtetési költségeit tehát a távfűtésben maradó kevesek fogják fizetni. Így a csökkenő számú felhasználóval fordítottan arányosan emelkedő fűtési költségek mértéke, hamar elérheti az ÖKO programban résztvevő (10 éves szolgáltatás fenntartási kötelezettséget vállaló) háztartások megtakarításainak határát, ezáltal az ÖKO program okafogyottá, érdektelenné válik.
A távhőszolgáltatásról történő leválás a műszaki átalakítás és annak költségei miatt szinte visszafordíthatatlan, így azon épületek melyek leváltak nem fognak visszatérni a távhő rendszerébe. Ennek következményei ugyanakkor kihatnak az épületek szükségszerű energetikai korszerűsítésére, mert az a tulajdonosi közösség, amely pénzügyileg leterhelte magát a leválás költségeivel, már nem fogja tudni vállalni - pályázati támogatásokkal sem-, a szükséges önrész pénzügyi fedezetének teljesítését. Ezzel gyakorlatilag bebetonozzák az
épület elhasználódott, és energiapazarló műszaki állapotát.
Az Alkotmánybíróság döntésében kiemelte a fogyasztói jogok kitüntetett szerepét és rámutatott, hogy a fővárosi képviselő testületnek nincs felhatalmazása a távhőszolgáltatás kötelezővé tételére. Ez egyben felveti a döntéshozatali hiányosságok kérdését, rámutatva arra, hogy nem alkotmányellenes rendeleti szabályozással, hanem a versenyképes szolgáltatási keretek és a biztosításával kell a távhőszolgáltatást fenntartani.
Megoldást a fogyasztói jogok tiszteletben tartása mellett olyan intézkedések meghozatala jelenthet, amelyek –az energia megtakarítás szempontjának figyelembe vételével-, hosszú távon is képesek fenntartani a távhőszolgáltatás versenyképességét; mindezt úgy, hogy a panel pályázatok eredményeit és működését nem lehetetlenítik el.
(Így például közgazdaságtani abszurditás, hogy a távhőszolgáltatás hatósági gázdíj megállapításánál nagyfogyasztói kedvezmények szemlélete nem érvényesül.)
A támogatási rendszerből 2009 évben hiányzik az eddig sikeresen alkalmazott panel pályázat (LFP-LA-2) amelynek kiírása - majd a döntéshozatal felgyorsítása, és az energiafogyasztás csökkenésével bekövetkező eredményei-, a leválással szemben egyedüli alternatívaként képes a panel lakótelepeken élőknek megfelelő jövőképet biztosítani. A panel pályázat (LFP-LA-2) állami forráshiányára pedig a beruházások megvalósulása esetén keletkező költségvetési bevétel nyújt fedezetet, amit a központi költségvetés bevételi oldalába történő betervezéssel, a hiánycél teljesülésének sérülése nélkül lehet biztosítani.
Mindazonáltal az Alkotmánybíróság fogyasztói érdekeket (helyesen) figyelembe vevő határozata az előkészített, várhatóan tömeges leválási törekvéseknek „zöld utat” adott, ezért megfontolásra érdemes a távhő-szolgálatatás áfa tartalmának időleges 5%-ra való csökkentése. Az így keletkezett időnyereség alatt a panel pályázat (LFP-LA-2) rendszerével az épületek jelentős energetikai korszerűsítését lehet megvalósítani.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Menekül a Főtávtől a budapestiek egy jelentős része, így viszont drágább lesz a távhő és az ÖKO-program is értelmét veszítheti. A leválás után pedig nincs visszaút 
Cél az orosz erők elszigetelése. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
