Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Menekül a Főtávtől a budapestiek egy jelentős része, így viszont drágább lesz a távhő és az ÖKO-program is értelmét veszítheti. A leválás után pedig nincs visszaút
Válságosra fordult a távhőszolgáltatás helyzete az Alkotmánybíróság döntése következtében. A felgyorsuló ütemű, és egyre gyakoribb leválások hatására pedig az ÖKO program eredményei válhatnak semmivé - tudtuk meg a Panel Érdek-képviseleti Egyesülettől
Budapesten több mint tízezer háztartás tervezi elhagyni a Főtáv rendszerét, melynek következménye, hogy a jelenlegi működési és díjszerkezet mellett a távfűtés ára folyamatosan növekedni fog. A szolgáltatói rendszer működtetési költségeit tehát a távfűtésben maradó kevesek fogják fizetni. Így a csökkenő számú felhasználóval fordítottan arányosan emelkedő fűtési költségek mértéke, hamar elérheti az ÖKO programban résztvevő (10 éves szolgáltatás fenntartási kötelezettséget vállaló) háztartások megtakarításainak határát, ezáltal az ÖKO program okafogyottá, érdektelenné válik.
A távhőszolgáltatásról történő leválás a műszaki átalakítás és annak költségei miatt szinte visszafordíthatatlan, így azon épületek melyek leváltak nem fognak visszatérni a távhő rendszerébe. Ennek következményei ugyanakkor kihatnak az épületek szükségszerű energetikai korszerűsítésére, mert az a tulajdonosi közösség, amely pénzügyileg leterhelte magát a leválás költségeivel, már nem fogja tudni vállalni - pályázati támogatásokkal sem-, a szükséges önrész pénzügyi fedezetének teljesítését. Ezzel gyakorlatilag bebetonozzák az
épület elhasználódott, és energiapazarló műszaki állapotát.
Az Alkotmánybíróság döntésében kiemelte a fogyasztói jogok kitüntetett szerepét és rámutatott, hogy a fővárosi képviselő testületnek nincs felhatalmazása a távhőszolgáltatás kötelezővé tételére. Ez egyben felveti a döntéshozatali hiányosságok kérdését, rámutatva arra, hogy nem alkotmányellenes rendeleti szabályozással, hanem a versenyképes szolgáltatási keretek és a biztosításával kell a távhőszolgáltatást fenntartani.
Megoldást a fogyasztói jogok tiszteletben tartása mellett olyan intézkedések meghozatala jelenthet, amelyek –az energia megtakarítás szempontjának figyelembe vételével-, hosszú távon is képesek fenntartani a távhőszolgáltatás versenyképességét; mindezt úgy, hogy a panel pályázatok eredményeit és működését nem lehetetlenítik el.
(Így például közgazdaságtani abszurditás, hogy a távhőszolgáltatás hatósági gázdíj megállapításánál nagyfogyasztói kedvezmények szemlélete nem érvényesül.)
A támogatási rendszerből 2009 évben hiányzik az eddig sikeresen alkalmazott panel pályázat (LFP-LA-2) amelynek kiírása - majd a döntéshozatal felgyorsítása, és az energiafogyasztás csökkenésével bekövetkező eredményei-, a leválással szemben egyedüli alternatívaként képes a panel lakótelepeken élőknek megfelelő jövőképet biztosítani. A panel pályázat (LFP-LA-2) állami forráshiányára pedig a beruházások megvalósulása esetén keletkező költségvetési bevétel nyújt fedezetet, amit a központi költségvetés bevételi oldalába történő betervezéssel, a hiánycél teljesülésének sérülése nélkül lehet biztosítani.
Mindazonáltal az Alkotmánybíróság fogyasztói érdekeket (helyesen) figyelembe vevő határozata az előkészített, várhatóan tömeges leválási törekvéseknek „zöld utat” adott, ezért megfontolásra érdemes a távhő-szolgálatatás áfa tartalmának időleges 5%-ra való csökkentése. Az így keletkezett időnyereség alatt a panel pályázat (LFP-LA-2) rendszerével az épületek jelentős energetikai korszerűsítését lehet megvalósítani.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Magyar Péter miniszterelnök és két szakember tartott sajtótájékoztatót a paksi helyzettel kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy a két beruházásról döntöttek a Duna vízszintjének megemelése érdekében.
Túl alacsony a Duna, és a vízállás folyamatosan és jelentősen csökken. Románia jelentős, 2000 megawattot meghaladó áramimportra szorul a leállítás után az esti csúcsidőben.
Az államhoz kerülnek a Nobel-díjas fizikushoz, Krausz Ferenchez köthető Élvonal Alapítvány közfeladatai és a hozzá tartozó Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) – mindeközben a tudós egy hónapja már létre is hozott egy új vállalkozást.
A számítógép, perifériás egység gyártása 116 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az ipar összességében bővült éves alapon, de májushoz képest júniusban visszaesést mért a KSH.
Akár a Paks 2 beruházás sorsát is megpecsételheti a kormány energiafejlesztési programja, aminek egyik központi eleme a magyarországi elektromostároló-kapacitások megháromszorozása 2030-ra. Jelenleg ugyanis az ipari akkumulátorok hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályát annak, hogy a megújulóenergia-források által megtermelt villamos energia még Paks részleges kiesése esetén is stabil hálózatot biztosítson a lakosságnak és a vállalatoknak anélkül, hogy a súlyos milliárdokba kerülő importra kelljen támaszkodnia a hazai ellátásnak.
Menekül a Főtávtől a budapestiek egy jelentős része, így viszont drágább lesz a távhő és az ÖKO-program is értelmét veszítheti. A leválás után pedig nincs visszaút 
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
