Tényleg 23 éve alkotmányozunk folyamatosan?

1988 óta folyamatosan zajlik az alkotmányozás Magyarországon, a tavaly június óta tartó munka csupán a koncentrált szakasz kezdetét jelezte - derül ki Rubovszky György kereszténydemokrata politikus, országgyűlési képviselő, az új alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság volt tagjának a Duna Televízió Reggel a Dunán című műsorában tett keddi nyilatkozatából.

A politikus szerint Sólyom László álláspontja, miszerint nem szerencsés, ha csupán a kormánytöbbség dönt egy új alkotmányról, tizenhét évvel ezelőtti megszületésekor érthető volt, mivel akkor félő volt, hogy az alkotmány is kicsúszik a feles többséggel módosítható törvények közé. Ma azonban úgy értelmezhető, mint ami szembe megy a népakarattal. A KDNP-s politikus szerint tavaly június óta az egész társadalom előtt nyitva állt az alkotmányhoz való hozzászólás lehetősége, szerinte aki akarta,  elmondhatta véleményét a készülő alaptörvényről. 

“Nem szabadna az alkotmányozást a mai naptól április 18-ig tartó folyamatnak tekinteni. Eleve 1988 óta zajlik folyamatosan az alkotmányozás Magyarországon” - nyilatkozta Rubovszky György a Reggel a Dunán stúdiójában. Kifejtése szerint a rendszerváltás előtti utolsó parlament hozott egy nagy módosító csomagot, ennek lett a része a köztársasági kikiáltása is. “Én 1994 óta vagyok országgyűlési képviselő, azóta folyamatosan módosítjuk az alkotmányt” - tette hozzá.

Sólyom-vélemény kontra népakarat

“A korábbi köztársasági elnök úr álláspontjával szemben megkérdezném, hogyha netalántán a mai kormánytöbbség kilencvenhét százalékos lenne, akkor se tartaná elegendőnek az alkotmányozáshoz? Szembemegy a népakarattal ez az álláspont. Azt elfogadom, hogy az alkotmány ne legyen egyszerű többséggel módosítható” - így reagált Rubovszky György Sólyom László volt államfő tizenhét éve még alkotmánybírósági elnökként tett, ám ma is fenntartott véleményére, miszerint nincs jó üzenete annak, ha csupán egy kormánytöbbség kezd önmagában alkotmányozni; az alkotmányozás természetének ugyanis az felel meg, ha az alapelveket nem egymagában, hanem szélesebb konszenzussal iktatja alkotmányba a többség.

Rubovszky György szerint Sólyom László tizenhét évvel ezelőtti nyilatkozata idején számos törvény kikerült a kétharmados jogszabályok sorából. “Ezt akkor lehetett hangsúlyozni, hogy nehogy kicsússzon az alkotmány is a feles törvények közé” - tette hozzá a KDNP-s politikus a Duna Tv műsorában.

Aki akart, véleményt mondhatott

Az új alaptörvényt megelőző széles körű konzultációt az is bizonyítja a kereszténydemokrata politikus szerint, hogy az alkotmányozás koncentrált folyamatának kezdetén, tavaly júniusban az alkotmány-előkészítő eseti parlamenti bizottság megszólított hetven-nyolcvan civil szerveztet, intézményt, jogi műhelyeket és egyetemeket az új alkotmány tartalmát illetően. Azon túl minden politikai pártnak biztosított volt a lehetőség, hogy további öt szervezettől kérjen be az új alaptörvényre vonatkozó elképzeléseket.

“Gyakorlatilag az egész társadalom előtt nyitva állt az alkotmányozás és az alkotmányhoz való hozzászólás lehetősége; a társadalom valamennyi rétege, valamennyi állampolgár és szervezet is kinyilváníthatta az álláspontját, ha akarta” - jelentette ki a KDNP-s politikus.

A tartalmi munka április után kezdődik

Hozzátette: az alkotmányozás folyamata nem zárul le április tizennyolcadikával, amikor is szavaz az Országgyűlés az új alaptörvényről. Ezzel az a keretjogszabály születik meg, amit a kormányoldal most alaptörvénynek nevez. “Utána jön a tulajdonképpeni tartalmi munka. Az elképzelések szerint 2012 január elsejével lépne hatályba az új alkotmány -addigra meg kell születnie az összes sarkalatos törvénynek, amely az új alkotmánnyal koherens egységet alkot majd” - tette hozzá a politikus.

Rubovszky György kérdésre válaszolva azt is kijelentette: pártjának ideológiai igényeit az új alkotmányt szövegező bizottság magáévá tette. "Amiket mi az elhíresült siófoki frakcióülés során kértünk, azok megjelentek a szövegben; megjelent a házasság, mint egy férfi és egy nő kapcsolata, illetve a magzati élet védelme is. A többiben nem is volt vita" - hangzott el a Duna Televízióban.

Privátbankár