Aki akart véleményt mondhatott alkotmányügyben, Sólyom László álláspontja pedig szembe megy a népakarattal - mondta Rubovszky György kereszténydemokrata politikus
1988 óta folyamatosan zajlik az alkotmányozás Magyarországon, a tavaly június óta tartó munka csupán a koncentrált szakasz kezdetét jelezte - derül ki Rubovszky György kereszténydemokrata politikus, országgyűlési képviselő, az új alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság volt tagjának a Duna Televízió Reggel a Dunán című műsorában tett keddi nyilatkozatából.
A politikus szerint Sólyom László álláspontja, miszerint nem szerencsés, ha csupán a kormánytöbbség dönt egy új alkotmányról, tizenhét évvel ezelőtti megszületésekor érthető volt, mivel akkor félő volt, hogy az alkotmány is kicsúszik a feles többséggel módosítható törvények közé. Ma azonban úgy értelmezhető, mint ami szembe megy a népakarattal. A KDNP-s politikus szerint tavaly június óta az egész társadalom előtt nyitva állt az alkotmányhoz való hozzászólás lehetősége, szerinte aki akarta, elmondhatta véleményét a készülő alaptörvényről.
“Nem szabadna az alkotmányozást a mai naptól április 18-ig tartó folyamatnak tekinteni. Eleve 1988 óta zajlik folyamatosan az alkotmányozás Magyarországon” - nyilatkozta Rubovszky György a Reggel a Dunán stúdiójában. Kifejtése szerint a rendszerváltás előtti utolsó parlament hozott egy nagy módosító csomagot, ennek lett a része a köztársasági kikiáltása is. “Én 1994 óta vagyok országgyűlési képviselő, azóta folyamatosan módosítjuk az alkotmányt” - tette hozzá.
Sólyom-vélemény kontra népakarat
“A korábbi köztársasági elnök úr álláspontjával szemben megkérdezném, hogyha netalántán a mai kormánytöbbség kilencvenhét százalékos lenne, akkor se tartaná elegendőnek az alkotmányozáshoz? Szembemegy a népakarattal ez az álláspont. Azt elfogadom, hogy az alkotmány ne legyen egyszerű többséggel módosítható” - így reagált Rubovszky György Sólyom László volt államfő tizenhét éve még alkotmánybírósági elnökként tett, ám ma is fenntartott véleményére, miszerint nincs jó üzenete annak, ha csupán egy kormánytöbbség kezd önmagában alkotmányozni; az alkotmányozás természetének ugyanis az felel meg, ha az alapelveket nem egymagában, hanem szélesebb konszenzussal iktatja alkotmányba a többség.
Rubovszky György szerint Sólyom László tizenhét évvel ezelőtti nyilatkozata idején számos törvény kikerült a kétharmados jogszabályok sorából. “Ezt akkor lehetett hangsúlyozni, hogy nehogy kicsússzon az alkotmány is a feles törvények közé” - tette hozzá a KDNP-s politikus a Duna Tv műsorában.
Aki akart, véleményt mondhatott
Az új alaptörvényt megelőző széles körű konzultációt az is bizonyítja a kereszténydemokrata politikus szerint, hogy az alkotmányozás koncentrált folyamatának kezdetén, tavaly júniusban az alkotmány-előkészítő eseti parlamenti bizottság megszólított hetven-nyolcvan civil szerveztet, intézményt, jogi műhelyeket és egyetemeket az új alkotmány tartalmát illetően. Azon túl minden politikai pártnak biztosított volt a lehetőség, hogy további öt szervezettől kérjen be az új alaptörvényre vonatkozó elképzeléseket.
“Gyakorlatilag az egész társadalom előtt nyitva állt az alkotmányozás és az alkotmányhoz való hozzászólás lehetősége; a társadalom valamennyi rétege, valamennyi állampolgár és szervezet is kinyilváníthatta az álláspontját, ha akarta” - jelentette ki a KDNP-s politikus.
A tartalmi munka április után kezdődik
Hozzátette: az alkotmányozás folyamata nem zárul le április tizennyolcadikával, amikor is szavaz az Országgyűlés az új alaptörvényről. Ezzel az a keretjogszabály születik meg, amit a kormányoldal most alaptörvénynek nevez. “Utána jön a tulajdonképpeni tartalmi munka. Az elképzelések szerint 2012 január elsejével lépne hatályba az új alkotmány -addigra meg kell születnie az összes sarkalatos törvénynek, amely az új alkotmánnyal koherens egységet alkot majd” - tette hozzá a politikus.
Rubovszky György kérdésre válaszolva azt is kijelentette: pártjának ideológiai igényeit az új alkotmányt szövegező bizottság magáévá tette. "Amiket mi az elhíresült siófoki frakcióülés során kértünk, azok megjelentek a szövegben; megjelent a házasság, mint egy férfi és egy nő kapcsolata, illetve a magzati élet védelme is. A többiben nem is volt vita" - hangzott el a Duna Televízióban.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Óriásiak a területi különbségek Magyarországon a NEET- (nem dolgozó, nem tanuló) fiatalok arányát nézve. Budapest előzi a legjobb uniós ország arányát is, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön viszont katasztrofális a helyzet.
A dobogón csak budai kerületek állnak: a XII. kerület átvette a vezetést a II. kerülettől, a harmadik helyen Újbuda található. Négy járásban maradt 300 ezer forint alatt a nettó mediánbér: a sarkadi, a kunhegyesi, a csengeri és a fehérgyarmati járások vannak a lista végén.
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. június 28. 10:59
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 23-i, 25 bázispontos kamatcsökkentése és még inkább Varga Mihály kommunikációja miatt kismértékben gyengült a forint, valójában az euró bevezetésének ígérete nagyon erős támaszt ad most a hazai fizetőeszköznek. Az országkockázati megítélésünk eközben folyamatosan javul, amire már az április 12-i országgyűlési választásokat megelőzen is bőven mutattak jelek. Az Equilor Alapkezelőnél nem lepődtek meg a magyar eszközök felértékelődésén, de vajon nem túlzás-e, ami most a magyar piacon történik? Erről is beszélgettünk a Klasszis Podcast legújabb adásában.
Izsó Márton - Csabai Károly | 2026. június 26. 15:30
Az Erste elnök-vezérigazgatója a június 25-ei élő műsorunk vendége volt. A 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live jubileumi, 100. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Franciaország államadóssága rekordmagasra, 3500 milliárd euró fölé emelkedett az első negyedévben a nemzeti statisztikai hivatal, az Insee adatai szerint.
Magyar Péter miniszterelnök, Kármán András pénzügyminiszter és Kiriákosz Pierakákisz görög pénzügyminiszter, a Eurócsoport elnöke közös sajtótájékoztatót tartottak a Pénzügyminisztériumban, ahol a legfőbb téma az euró magyarországi bevezetésének lehetőségei voltak.
A Medián kutatása szerint a társadalom jelentős, háromnegyedes többsége szeretné, ha Magyarország bevezetné az eurót. Nézetkülönbség mindössze abban van, hogy ez mikor történjen meg.
A KSH szerint a turisztikai ágazatban májusban az összes bruttó árbevétel 113,4 milliárd forint volt, folyó áron 8,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Aki akart véleményt mondhatott alkotmányügyben, Sólyom László álláspontja pedig szembe megy a népakarattal - mondta Rubovszky György kereszténydemokrata politikus 
A szervezet szerint az maga a megadás.
