Tévedés volt a keleti nyitás? Magyarországgal példálóznak

Nyugati pénzügyi források az Új Selyemút mentén (Bertelsmann Alapítvány)

A kínai “Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezés – más néven Új Selyemút – mentén fekvő országokba menő tőkeáramlásokat vizsgálta a német Bertelsmann Alapítvány tanulmánya. Fő megállapításuk, hogy a nyugati és a kínai pénzügyi áramlások összehasonlítása alapján a Nyugat ugyanannyit fektet be a Selyemút mentén, és sok ország számára “a jobb partner”.

A nyugati, főleg az EU-ból és a DAC országokból – az OECD fejlesztési szervezetéből – származó pénzáramlások értéke legalább 290 milliárd dollár. Ez legalább annyi, mint amennyit Kína fordít az “Egy Övezet, Egy Út” térségre.

A legtöbb országban a nyugati pénzek értéke meghaladja a kínaiakét. Kivéve Kazahsztánt, Pakisztánt és Laoszt. A kutatók azt is állítják, hogy a kínai pénzáramlások értéke jóval alacsonyabb, mint amit általában a nyilvános viták során feltételezni szoktak. Kína befolyása jelentős részben intenzív diplomáciai aktivitásának, a kínai vállalkozások és technológiák hozzáértő pozicionálásának és intézményi megoldásoknak köszönhető.

A kínaiak érdekei

A vizsgált, 2013 és 2017 közötti időszakban a Bertelsmann szerint egyes országok függővé váltak a nyugati és a kínai tőkeáramlásoktól. Példának Afganisztánt, Laoszt, kisebb mértében Kenyát és Pakisztánt nevezték meg. Azt írják, a kínai transzferek sokkal kevésbé klasszikus fejlesztési források formáját öltik, mint a nyugatiak. Inkább gazdasági érdekek mentén áramlanak.

Átveheti Kína az EU szerepét Magyarországon?

Magyarországot az Új Selyemút európai tagjának nevezik, és külön fejezetet szentelnek neki. Megállapítják, hogy a nyugati finanszírozási források sokkal fontosabb szerepet játszanak az országban, mint a kínaiak. Elképzelhetőnek, bár nem túl valószínűnek tartják, hogy hosszú távon az EU szerepét átveszi Kína, ha Magyarország viszonya az EU-val drasztikusan romlik és az EU felfüggeszti a pénzügyi transzfereket.

Kínai pénzügyi források az Új Selyemút mentén (Bertelsmann Alapítvány)

A Magyarországról szóló fejezet azt írja, hogy az ország a múltban többször is figyelmen kívül hagyta az EU közös döntéseit és saját utakra lépett. Azt gyanítják, hogy pénzügyi forrásokért cserébe veszítette el lojalitását, és vett részt az Új Selyemút projektben. Például a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítésével.

Eltörpülnek nálunk a kínai pénzek

A szoros magyar-kínai kapcsolatok szerintük régebbre nyúlnak vissza, mint az Új Selyemút, egészen 2010-ig, a “keleti nyitás” politikájáig. Ám 2013 és 2017 között a nyugati tőkeáramlás a magyar GDP 1,1 százalékát tette ki éves átlagban, a kínaiaké csak 0,03 százalékot. Ami eltörpül a nyugati pénzek mellett. (Ez az államháztartás kiadásainak 5,6, illetve 0,15 százaléka.)

Kínai tőke (sötétvörössel), nyugati tőke Magyarországon. (Bertelsmann Alapítvány)

Igaz, 2017-ben volt jele némi változásnak, a nyugati pénzek értéke visszaesett (a GDP 0,75 százalékára), a kínaiaké nőtt (a GDP 0,15 százalékára).

Alternatívát kínálhatnak

Konklúzióként a Bertelsmann megállapítja, hogy a Nyugat, különösen az EU és Németország a jelentős pénzügyi forrásai miatt sokkal határozottabb partnerséget tarthatna fenn a feltörekvő országokkal. Alternatívát kínálhatnának Kína Új Selyemút programjának.