Az EBRD Tbilisziben tartott éves közgyűlését záró sajtóértekezletén Sir Suma kiemelte: a bank képes növelni jelenlegi befektetéseit, és ezt azokban az országokban kellene megtennie, amelyeknek ténylegesen szüksége van rá és valós reformokat hajt végre.
Pénzt kaphatnak az oroszok?
"Ami az orosz gazdasággal történik, elég súlyosan érinti a kaukázusi és a közép-ázsiai köztársaságokat, így arra számítok, hogy ezekben az országokban, valamint Közép-Európában és a balti köztársaságokban növeljük befektetéseinket" - mondta.
A felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség reformjainak finanszírozására 1991-ben alapított bank tavaly 5 százalékkal 8,9 milliárd euróra emelte a tevékenységi területén nyújtott finanszírozási támogatások értékét annak ellenére is, hogy a szankciókkal összhangban meredeken csökkent az Oroszországnak folyósított új finanszírozások összege.
Régiós válság
Csütörtökön közzétett új előrejelzésében az EBRD azt jósolta, hogy a nyugati szankciók következményeként kialakult monetáris válság és az alacsony olajárak miatt nehéz helyzetbe került orosz gazdaság idén 4,5 százalékkal, jövőre pedig 1,8 százalékkal esik vissza. A válság átterjedt a szomszédos országokra, részben a kereskedelem révén, részben pedig amiatt, hogy az érintett államok Oroszországban élő jelentős diaszpórái drasztikusan csökkentették hazautalásaikat.
Ki irányít?
Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes csütörtökön azzal vádolta az EBRD-t, hogy eszközzé vált a politikai és gazdasági nyomásgyakorlás fokozásában. Kijelentette, nem számít arra, hogy az EBRD új projektekkel visszatér Oroszországba.
"Igaza van. Akkor leszünk hajlandóak ismét hiteleket nyújtani, ha a geopolitikai helyzet megváltozik" - reagált Sir Suma, megjegyezve, hogy az EBRD kapcsolatban maradt az orosz hatóságokkal és továbbra is kezeli eddigi oroszországi befektetéseit.
A görög jóslat
Görögországról szólva az elnök kijelentette, hogy a befektetések módozatai két tényezőtől függenek: az Athén és a nemzetközi hitelezői közötti tárgyalások eredményétől, valamint az Alekszisz Ciprasz vezette kormány gazdaságpolitikájától. Hangsúlyozta: az EBRD addig nem dolgozza ki gazdasági stratégiáját, amíg nem látja világosabban a görög fél gazdaságpolitikai megközelítését.
Az EBRD a görög kormány kérésére márciusban vállalta, hogy Görögországban is befektetéseket hajt végre. Az EBRD és Görögország a közgyűlés alkalmából írt alá hivatalosan egy öt évre szóló beruházási megállapodást, amelynek alapján a görög pénzügyminisztérium közlése szerint évente 500 millió friss tőkéhez juthat az ország.
Gyengült a magyar deviza. 
