BUX
35 050.92
-1.25%
-444.00
OTP
9 720.00
+0.21%
+20.00
MOL
2 000.00
-1.96%
-40.00
RICHTER
6 760.00
-2.59%
-180.00
MTELEKOM
384.00
-0.13%
+0.00
 
2018. december 18. 18:30

Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága által közzétett jelentésekből az derül ki, hogy a három óriásvállalat, valamint a Facebook tulajdonában lévő Instagram sorozatosan kibújik a pontos információk átadása alól az oldalaikon megjelenő orosz aktivitásról. Azokban az adatokban, amiket viszont átadtak, nagyon sok volt a hiányosság.

A nagy internetes cégek nem igazán szeretnek arról nyilatkozni, hogy látogatóik közül mennyien kíváncsiak az orosz propagandagépezet által gyártott anyagokra, például a Youtube sem volt hajlandó adatokat adni arról, hogy hányan tekintették meg náluk az orosz trollok videóit - írja a New York Times.

A Facebook pedig nem tette közzé azokat a felhasználói kommenteket, amelyek az orosz eredetű tartalmak nézésekor születtek, és a Twitter is csak részlegesen válaszolt a kérdésekre az időközben egyébként törölt felhasználókkal kapcsolatban, akik orosz propagandát terjesztettek.

Miért kell adatokat szolgáltatniuk?

Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága először még 2017 októberében kérte arra a techcégeket, hogy szolgáltassanak adatokat arról, hogyan manipulálták orosz oldalról az amerikai közvéleményt a közösségi médiában. Fél évvel ezelőtt végre átadták a többszöri felszólítás után begyűjtött adattöredékeket a jelentést készítésében közreműködő cégeknek és kutatócsoportoknak (a Columbia Egyetem kutatói, a kiberbiztonsággal foglalkozó New Knowledge, valamint a Canfield Research). Azóta az internetes vállalatok elismerték, hogy az orosz beavatkozás sokkal jelentősebb volt, mint azt elsőre állították. Mark Zuckerberg után a Facebook operatív igazgatója, Sheryl Sandberg, valamint a Twitter és a Google vezérigazgatói, Jack Dorsey és Sundar Pichai is bizottsági kihallgatáson estek át.

Hiába a nagy ígéretek

Az adatszolgáltatás azonban nem volt teljes körű. A jelentést készítő cégek szerint a vállalatok által szolgáltatott adatokból kulcsinformációk hiányoztak, amelyek nélkül nem lehet megismerni a teljes képet.

Ez annak fényében mindenképpen érdekes, hogy az elmúlt években a Facebook például többször is ígéretet tett arra, hogy átláthatóbban kommunikál a 2016-os amerikai elnökválasztásba történt beavatkozásról - most mégis csak nagyon nehézkesen szolgáltatnak adatokat.

A legtöbb kritika a Google-t érte, elsősorban a Youtube-on megjelent tartalmak miatt. Ugyanis mintegy 1100 olyan videó szerepelt az oldalon, amelyet az orosz kormányhoz ezer szállal kötődő Internet Research Agency készített. Ezekről a vállalat csak erősen hiányos információkat adott a beavatkozást vizsgáló nyomozóknak. Emellett Kent Walkert, a Google jogi igazgatóját azzal vádolják, hogy a kongresszusi meghallgatásán nem volt őszinte azzal kapcsolatban, hogy a videóknak volt-e célzott közönsége.

Arra, hogy az IT-cégek némileg vonakodva működtek együtt a hatóságokkal, az is utal, hogy az átadott adatok formátumával több gond is akadt: többszörös vagy hiányos másolatok is jócskán akadtak, így a jelentés készítőinek már az is hónapokba telt, hogy rendbe tegyék az információhalmazt, mielőtt érdemben dolgozni tudtak volna ezekkel.

Miért baj, hogy így adták át az adatokat?

Azzal, hogy a Google nem volt hajlandó elárulni, hogy hányszor nézték és osztották meg az orosz propagandavideókat, a kutatók munkája sokkal nehezebbé vált, hiszen így más alternatív videómegosztókon keresztül kellett reprodukálniuk ezek terjedését. Ez nyilvánvalóan jelentősen több időt vett igénybe.

A Facebook pedig azzal, hogy nem adta át az orosz posztok alá érkezett kommenteket, megnehezítette, hogy a jelentés készítői felmérjék, hogyan reagáltak a felhasználók minderre. Valamint a vállalat elég homályosan fogalmazva azt állította, hogy „pár százezer dollárt költöttek oroszok hirdetésekre”, ezzel szemben a kutatók szerint ennél jóval többet költöttek el, ráadásul nagyon komoly elérést produkálva. Arra, hogy mennyire népszerűvé vált a Kremlhez köthető propaganda, a legjobb példa az, hogy a @blackstagram_ nevű Instagram-felhasználó posztjait 2017-ben rendszeresen több mint tízezer ember kedvelte.

A technológiai óriások közül a Twitter volt a legsegítőkészebb, ők a 2009 és a 2018 közti időszakról ugyan nagyon rendezetlen, de viszonylag részletes információkat szolgáltattak, köztük belépési időpontokat, protokollcímeket és lokációs adatokat is 3841 felhasználóról, amelyek összesen több mint 8 millió tweetet tettek közzé. A jelentés szerint az öt legnépszerűbb felhasználóból négy tartalma az afro-amerikaiakat célozta.

Mit mondanak a cégek?

A Google közleménye szerint se a Youtube, se a Google nem engedélyezi, hogy etnikai alapon válasszanak tartalmakat a felhasználók (mint említettük, a vádak szerint az orosz propagandagépezet elsődleges célpontjai az afro-amerikaiak voltak), és egyébként mindenben együttműködnek a hatóságokkal.

A Twitter egyik szóvivője, Katie Rosborough úgy fogalmazott, hogy elkötelezettek az átláthatóság mellett. A Facebook szóvivője, Matt Steinfeld szerint a cég több ezer olyan hirdetést és tartalmat adott át a vizsgálóbizottságnak, ami propagandagyanús, emellett a nyilvánossággal is megosztotta, hogy mit talált.

Még mindig nem tudjuk, hogy mit tud rólunk a Google

Három hónappal a többiek meghallgatása után megjelent az amerikai kongresszus előtt Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója is, aki amellett, hogy rengeteg technológiai analfabetizmusról árulkodó kérdést kapott, az igazán fontos dolgokra nem volt hajlandó egyenes válaszolni. Részletek a Privátbankár.hu korábbi cikkében. >>>

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság Irán és Izrael a kibertérben vetélkedik – lebénult a kikötő
Káncz Csaba | 2020. május 24. 16:59
Napjainkban a geopolitikai csatározások egyik központi eleme a kritikus infrastruktúrák megbénítása. Az izraeli kibertámadást követően az iráni kikötő legalább három napra teljesen lebénult, számítógépei elsötétültek, a kapuk előtt feltorlódtak a teherautók, ahogyan a kikötőben veszteglő hajók is elzárták az utat a tenger felé.  Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Ötből négy fertőzött könnyen átvészeli a koronavírust
Privátbankár.hu | 2020. május 24. 13:18
Június másodikától ismét lehet használni az iskolaépületeket, például kiscsoportos oktatásra, ennek nincs felső létszáma. Az Operatív Törzs mai tájékoztatóján elhangzott az is, hogy a koronavírus-fertőzöttek 80-85 százaléka meg sem betegszik, vagy magától meggyógyul.
Makro / Külgazdaság Indulnak a misék a franciáknál, jön az alapjövedelem a spanyoloknál
Privátbankár.hu | 2020. május 24. 10:01
Két hónapos szünet után újraindulhattak a misék Franciaországban, miután egyre inkább visszaszorul a járvány. Spanyolországban júniustól bevezetik az alapjövedelmet. Nemzetközi összefoglalónk következik.   
Makro / Külgazdaság 486-ra nőtt a koronavírusos elhunytak száma itthon, de egyre kevesebb az aktív fertőzött
Privátbankár.hu | 2020. május 24. 07:22
Életét vesztette újabb 4 krónikus beteg.
Makro / Külgazdaság A túlélés a tét – súlyos hatással lehet a vírusválság a lelki egészségre
Wéber Balázs | 2020. május 24. 06:07
Olaszországban ötből négy embernek külső segítség kell ahhoz, hogy lelkileg megbirkózzon a koronavírus-járvány következményeivel. Nem csak a bezártság okozott és okoz megterhelést, hanem a létbizonytalanság, a megélhetés elvesztése is. Többen öngyilkosok lettek, ez azonban csak a jéghegy csúcsa.
Makro / Külgazdaság Itt a vége: becsődölt az egyik legnagyobb autókölcsönző
Privátbankár.hu | 2020. május 23. 19:20
A világ egyik legrégibb autókölcsönző cége is áldozatul esett a koronavírus-járványnak: a Hertz amerikai és kanadai cége nem bírt az adósságával.
Makro / Külgazdaság Alapjövedelmet kapnak a spanyolok és beindulhat a turizmus
MTI | 2020. május 23. 17:08
A spanyol kormány szerint már túl van a nehezén az ország, júniustól alapjövedelmet kapnak a háztartások és júliustól fogadják a külföldi turistákat is.
Makro / Külgazdaság Nem mindenki kér a német-francia mentőcsomagból
MTI | 2020. május 23. 15:37
Olcsó hitelekkel lendítenék fel az európai gazdaságot az osztrák-svéd-dán-holland négyes, amelyek elutasítják a német-francia terveket.
Makro / Külgazdaság Palkovics László: Már egymillió emberen segített a kormány
MTI | 2020. május 23. 13:30
Palkovics László innovációs miniszter szerint már legalább egymillió emberen segítettek valamilyen formában, de a közmunkás is több lehet.
Makro / Külgazdaság Soros kitart az örökké fizetendő hitel terve mellett
Privátbankár.hu | 2020. május 23. 12:39
Soros György, a magyar származású milliárdos egy holland lapnak adott nyilatkozatot, ahol megismételte az örökjáradék kötvényes tervét, amely szerinte kiránthatná az Európai Uniót a mostani gazdasági válságból. Más kérdés, hogy számos európai politikus, így Orbán Viktor is határozottan ellene van az ötletnek.
hírlevél