<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p
Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága által közzétett jelentésekből az derül ki, hogy a három óriásvállalat, valamint a Facebook tulajdonában lévő Instagram sorozatosan kibújik a pontos információk átadása alól az oldalaikon megjelenő orosz aktivitásról. Azokban az adatokban, amiket viszont átadtak, nagyon sok volt a hiányosság.

A nagy internetes cégek nem igazán szeretnek arról nyilatkozni, hogy látogatóik közül mennyien kíváncsiak az orosz propagandagépezet által gyártott anyagokra, például a Youtube sem volt hajlandó adatokat adni arról, hogy hányan tekintették meg náluk az orosz trollok videóit - írja a New York Times.

A Facebook pedig nem tette közzé azokat a felhasználói kommenteket, amelyek az orosz eredetű tartalmak nézésekor születtek, és a Twitter is csak részlegesen válaszolt a kérdésekre az időközben egyébként törölt felhasználókkal kapcsolatban, akik orosz propagandát terjesztettek.

Miért kell adatokat szolgáltatniuk?

Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága először még 2017 októberében kérte arra a techcégeket, hogy szolgáltassanak adatokat arról, hogyan manipulálták orosz oldalról az amerikai közvéleményt a közösségi médiában. Fél évvel ezelőtt végre átadták a többszöri felszólítás után begyűjtött adattöredékeket a jelentést készítésében közreműködő cégeknek és kutatócsoportoknak (a Columbia Egyetem kutatói, a kiberbiztonsággal foglalkozó New Knowledge, valamint a Canfield Research). Azóta az internetes vállalatok elismerték, hogy az orosz beavatkozás sokkal jelentősebb volt, mint azt elsőre állították. Mark Zuckerberg után a Facebook operatív igazgatója, Sheryl Sandberg, valamint a Twitter és a Google vezérigazgatói, Jack Dorsey és Sundar Pichai is bizottsági kihallgatáson estek át.

Hiába a nagy ígéretek

Az adatszolgáltatás azonban nem volt teljes körű. A jelentést készítő cégek szerint a vállalatok által szolgáltatott adatokból kulcsinformációk hiányoztak, amelyek nélkül nem lehet megismerni a teljes képet.

Ez annak fényében mindenképpen érdekes, hogy az elmúlt években a Facebook például többször is ígéretet tett arra, hogy átláthatóbban kommunikál a 2016-os amerikai elnökválasztásba történt beavatkozásról - most mégis csak nagyon nehézkesen szolgáltatnak adatokat.

A legtöbb kritika a Google-t érte, elsősorban a Youtube-on megjelent tartalmak miatt. Ugyanis mintegy 1100 olyan videó szerepelt az oldalon, amelyet az orosz kormányhoz ezer szállal kötődő Internet Research Agency készített. Ezekről a vállalat csak erősen hiányos információkat adott a beavatkozást vizsgáló nyomozóknak. Emellett Kent Walkert, a Google jogi igazgatóját azzal vádolják, hogy a kongresszusi meghallgatásán nem volt őszinte azzal kapcsolatban, hogy a videóknak volt-e célzott közönsége.

Arra, hogy az IT-cégek némileg vonakodva működtek együtt a hatóságokkal, az is utal, hogy az átadott adatok formátumával több gond is akadt: többszörös vagy hiányos másolatok is jócskán akadtak, így a jelentés készítőinek már az is hónapokba telt, hogy rendbe tegyék az információhalmazt, mielőtt érdemben dolgozni tudtak volna ezekkel.

Miért baj, hogy így adták át az adatokat?

Azzal, hogy a Google nem volt hajlandó elárulni, hogy hányszor nézték és osztották meg az orosz propagandavideókat, a kutatók munkája sokkal nehezebbé vált, hiszen így más alternatív videómegosztókon keresztül kellett reprodukálniuk ezek terjedését. Ez nyilvánvalóan jelentősen több időt vett igénybe.

A Facebook pedig azzal, hogy nem adta át az orosz posztok alá érkezett kommenteket, megnehezítette, hogy a jelentés készítői felmérjék, hogyan reagáltak a felhasználók minderre. Valamint a vállalat elég homályosan fogalmazva azt állította, hogy „pár százezer dollárt költöttek oroszok hirdetésekre”, ezzel szemben a kutatók szerint ennél jóval többet költöttek el, ráadásul nagyon komoly elérést produkálva. Arra, hogy mennyire népszerűvé vált a Kremlhez köthető propaganda, a legjobb példa az, hogy a @blackstagram_ nevű Instagram-felhasználó posztjait 2017-ben rendszeresen több mint tízezer ember kedvelte.

A technológiai óriások közül a Twitter volt a legsegítőkészebb, ők a 2009 és a 2018 közti időszakról ugyan nagyon rendezetlen, de viszonylag részletes információkat szolgáltattak, köztük belépési időpontokat, protokollcímeket és lokációs adatokat is 3841 felhasználóról, amelyek összesen több mint 8 millió tweetet tettek közzé. A jelentés szerint az öt legnépszerűbb felhasználóból négy tartalma az afro-amerikaiakat célozta.

Mit mondanak a cégek?

A Google közleménye szerint se a Youtube, se a Google nem engedélyezi, hogy etnikai alapon válasszanak tartalmakat a felhasználók (mint említettük, a vádak szerint az orosz propagandagépezet elsődleges célpontjai az afro-amerikaiak voltak), és egyébként mindenben együttműködnek a hatóságokkal.

A Twitter egyik szóvivője, Katie Rosborough úgy fogalmazott, hogy elkötelezettek az átláthatóság mellett. A Facebook szóvivője, Matt Steinfeld szerint a cég több ezer olyan hirdetést és tartalmat adott át a vizsgálóbizottságnak, ami propagandagyanús, emellett a nyilvánossággal is megosztotta, hogy mit talált.

Még mindig nem tudjuk, hogy mit tud rólunk a Google

Három hónappal a többiek meghallgatása után megjelent az amerikai kongresszus előtt Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója is, aki amellett, hogy rengeteg technológiai analfabetizmusról árulkodó kérdést kapott, az igazán fontos dolgokra nem volt hajlandó egyenes válaszolni. Részletek a Privátbankár.hu korábbi cikkében. >>>

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Ukrán visszavonulás, Moszkva a negyven fölöttieket is várja a hadseregbe – A háború 94. napja
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 17:39
Szeverodonyeckben az ukránok szerint komoly harcok folynak, Putyin nyugati államfőkkel tárgyalt.
Makro / Külgazdaság Hiperszonikus cirkálórakétával kelti a félelmet Oroszország
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 15:55
Ezer kilométeres távolságra is elért a Cirkon.
Makro / Külgazdaság Oroszok állítják: Limant teljes egészében elfoglalták
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 13:46
Újabb terület orosz kézen. 
Makro / Külgazdaság Megint úgy utazunk, mint a járvány előtt. Újratöltött a turizmus
Elek Lenke | 2022. május 28. 11:40
Ha nem is olyan a világ, mint volt, de költéseinkben közelítünk. 
Makro / Külgazdaság Így trükközik Putyin, hogy enyhítse a szankciós károkat
Mester Nándor | 2022. május 28. 11:17
Itt a párhuzamos export. Főleg Kína lehet a segítség.
Makro / Külgazdaság K&H: 64 milliárdot fizettek be idén az ATM-ezők
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 10:00
Az automatás készpénzbefizetés nagyon népszerűvé vált az elmúlt évek során.
Makro / Külgazdaság Tömeges kirakatperre készülhet a Kreml, hogy igazolja az inváziót
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 09:20
Nürnberget emlegetik, és a nácitlanítást akarják alátámasztani.
Makro / Külgazdaság Még Zelenszkij is elismerte, hogy nagy baj van. Reggeli háborús összefoglaló.
Privátbankár.hu | 2022. május 28. 07:30
Az ukránok visszavonulásra kényszerülhetnek, Joe Biden komolyan megvádolta Putyint, Oroszország "teljes körű győzelmet tervez" egy hírügynökség szerint.
Makro / Külgazdaság Putyin hamarosan fontos csatát nyerhet - napi háborús hírek
Privátbankár.hu | 2022. május 27. 19:03
Méterről méterre, de haladnak előre az oroszok, Putyin mégis hajlandó lenne fogolycseréről, sőt az ukrán kikötők megnyitásáról is tárgyalni - legalábbis ezt állította ma. Háborús hírösszefoglaló.
Makro / Külgazdaság Ukrajnai háború – miért is van hazánk még mindig a Moszkva-Belgrád tengelyen? - A hét videója
Izsó Márton - Káncz Csaba | 2022. május 27. 18:43
Oroszország ukrajnai inváziója megrendítette a globális rend alapjait, a konfliktus mértéke és kimenetele még nem világos. A háború feltárta Oroszország politikai, hírszerzési és katonai gyengeségeit, egyben aláásta Moszkva pozícióját mind globálisan, mind a posztszovjet térben.  A konfliktus már tovagyűrűzött Ázsiára, és felerősítette a Kína és az Egyesült Államok közötti nagyhatalmi versenyt. Az amerikai közvélemény és a republikánus párt támogatása Ukrajna irányába egyre csökken, ahogy a Biden-kormány növeli a segélyeket.  De miért is tartja Orbán Viktor miniszterelnök hazánkat még mindig a Moszkva-Belgrád tengelyen?  Káncz Csaba videó-interjúja.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG