Tölgyessy: közjogi válságban Magyarország

Tölgyessy Péter szerint az új alkotmány elfogadásával az évek óta tartó társadalmi válság kiterjed a közjogi berendezkedésre is.

A politológus hétfőn - az alkotmány parlamenti elfogadásának napján tartott - budapesti előadásában úgy vélekedett: az 1989 óta meglévő közjogi berendezkedéssel szemben nem lépett fel, és nem helyezte rajta kívül magát egyetlen komoly politikai erő sem, de ez a helyzet most gyökeresen megváltozik, mivel az összes ellenzéki párt tagadja az új alkotmányt.
A két évtizede helyreállított magyar alkotmányosság állapota és az orbáni alaptörvény címmel tartott előadásában Tölgyessy Péter kijelentette: Magyarország nem megnyugváshoz jut, hanem új területen folyatódik a politikai küzdelem.

Tölgyessy Péter úgy fogalmazott: az új alkotmány hallatlan nagy hatalomkoncentrációt, bebetonozást és erőt jelent a Fidesznek, de "az ilyen alkotmányok vannak leginkább kitéve annak, hogy erővel széttörjék (őket)".
Hangsúlyozta, a gazdaságpolitikán múlik majd, hogy mi történik. Ha meglesz a négy-hat százalékos gazdasági növekedés, akkor a rendszer valószínűleg fenntartható - mondta.

Orbán Viktor ereje

Orbán Viktor miniszterelnök fő ereje az, hogy ráérez az emberek valódi vágyaira és ezekre próbál megoldást találni - mondta az alkotmányjogász. Álláspontja szerint ugyanakkor nem lehet az országot a magyarok vágyai alapján, a nyugatos megoldásoktól elfordulva sikeressé tenni.
Az, hogy a "szabályhalmazból" mi lesz, a társadalmon múlik, és előállhat az a helyzet, hogy az emberek - évtizedekkel a rendszerváltozás után - a szabadságot és a jogállamot értéknek tekintik majd - közölte, hozzátéve: most sokkal kedvezőbbek a feltételek arra, mint 1989-90-ben, hogy az ország megvívja a maga szabadságharcát, és "akkora alkotmányosságot" kapjon, amekkorát megérdemel.
Tölgyessy Péter értékelése szerint az új alaptörvényben kétszáz felett van a vitatható pontok száma.
Véleménye szerint minél zavarosabb egy ország nemzettudata, annál hosszabb a preambulum, de ennek a dokumentumnak szerinte nem a hosszával van probléma.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nemzeti hitvallás "archaikus jobboldali kollektivista világnézetet" rögzít és az Alkotmánybíróságnak (Ab) ennek alapján kell majd értelmeznie az összes jogszabályt. Kiemelte: emiatt egyebek mellett a sajtószabadságot és a véleményszabadságot is újra kell gondolnia a testületnek. Ez azt jelentené, hogy teljesen kilépünk abból a világból, amely a Nyugatot olyan sikeressé tette - vélekedett.

Elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy az új alaptörvény szerint Magyarországon a jogfolytonosság a német megszállással megszakadt, és 1990-től, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától él újra. Szerinte ezt a jobboldali gondolkodók is nehezen fogadják el.

Tölgyessy Péter kitért arra: az egész alkotmányt áthatja az a gondolat, hogy ez csak a szabályozás egy része, amelyet kiegészítenek majd a sarkalatos törvények. Az első ilyen, már elfogadott kétharmados jogszabályról, a médiatörvényről szólva azt mondta: az alkotmányból a sajtószabadságról szóló deklaráció nagyszerű, de a törvényben a sajtószabadságból visszavesznek. Félő, hogy a sarkalatos törvények özöne erre fog szolgálni a legkülönbözőbb területeken - mutatott rá.

A Fidesz nem tudta volna kikerülni az alkotmányozást?

Szavai szerint megbonthatja a magyar lakosság és a határon túli magyarok közötti szolidaritást, ha választójogot kapnak a határon túli magyarok, és ez tartósan befolyásolja a választási eredményeket.

A politológus szerint az alkotmányozás folyamatában is látszott, hogy Orbán Viktor nem intézményekben, hanem személyekben bízik, és "nagy fantáziával" oldották meg, hogy ezek a személyek kerülhettek hosszú időre bizonyos intézmények élére.
Az intézmények kormány általi hosszú távú "megszállására" példaként említette, hogy az Ab új elnöke akár 2024-ig is hivatalában maradhat.

Tölgyessy Péter szerint a kétharmados többség elnyerése után a Fidesz - amelynek retorikájában az elmúlt években végig benne volt, hogy hatalomra kerülésével valami nagy váltás várható - ha akart volna, sem tudott volna elmenekülni az alkotmányozástól, nem tudta volna megmagyarázni a híveinek, miért nem ad új alaptörvényt az országnak. Ehhez járult, hogy a Fidesz be akarta tartani a választási ígéreteit, és gazdaságpolitikájának két fő eleme, a különadók bevezetése, illetve a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása nem felel meg a 1989-90-es alkotmánynak - tette hozzá.

Ez a létező helyzetre, a magyar társadalmi erőviszonyokra adott hibás válasz alkotmánya - jelentette ki Tölgyessy Péter. A politikus úgy vélte, Orbán Viktor nem is akart kimenekülni az alkotmányozásból és hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ezt az ellenzék nélkül fogja megtenni. Hozzátette: az ellenzéknek számára ugyanis a politikai logika azt diktálja, hogy alkotmányozás helyett a saját identitását mutassa fel.
A Fidesz alkotmányozásának előzményei közé sorolta a 2006 őszi zavargásokat. Álláspontja szerint a most elfogadott alkotmány akkor alapozódott meg, amikor véglegesen "kettétört" az ország.

MTI